A zongora
2014/01/30 08:00
3341 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

01 „Bolond hangszer: sír, nyerit és búg
Fusson, akinek nincs bora,
Ez a fekete zongora.
Vak mestere tépi, cibálja,
Ez az Élet melódiája.
Ez a fekete zongora.”

Nem véletlen a közismert Ady-sorok idézése, hiszen szinte látjuk és egyben halljuk is velük azt a billentyűs-, húros-, ütős hangszert, amely a mai formáját tekintve több mint 10.000 alkatrészből áll.

Mit lehet tudni keletkezésének, fejlődésének körülményeiről?

A zongora családjába sorolható hangszereket három nagy csoportba lehet osztani:

  • csembaló
  • clavichord
  • kalapácszongora

02 Az első fennmaradt itáliai csembaló 1521-re datálható. A csembaló kisméretű rokona a spinét (spinett= tövis). Az elnevezést a hangszerben a húrokat megszólaltató horgok alakjáról kapta. Ezeket a hangszereket többnyire a „fordított” klaviatúraszínezés jellemzi. Döbbenetes, hogy a korai olasz csembalók oldalfala mindössze kb. 3 milliméter. A virginál főként a fiatal lányok (virgin) által kedvelt kisméretű, téglalap alakú zeneeszköz volt a 17. században. Az első, zongora ősnek mondható szerkezet egy erősre épített csembalóra hasonlított. A hosszúkás téglalap alakú clavichord húrjait érintik, és nem ütik a tangensek, vagyis a kis fémlapocskák. Jellemzője még, hogy a billentés után további hangfinomítás érhető el a húrokon. (Az időben kissé előreugorva: Haydn például a diszkrét hangja miatt szeretett ezen a hangszeren komponálni.)

03 A zongora feltalálásának az ideje az 1700-as évekre tehető. Bartolomeo Cristofori zongorájának a váza fából készült, ugyanis akkoriban a hangszerkészítők a fémet károsnak ítélték meg a hangszer hangjával kapcsolatban. Ez a hangszer 54 hangot tudott megszólaltatni. Húsz darabot készített és tudomásom szerint, ebből három maradt fenn. A kalapácsfej ezekben a hangszerekben, és egy másik hangszerkészítőnél, Silbermann-nál is lyukas volt. Silbermann-tól az 1740-es években 15 darab zongorát rendelt Nagy Frigyes.

Henri Pape fejlesztette ki a tömör filccel borított kalapácsot, melyhez nyúlszőrt és birkagyapjút használt. A kalapács-mechanika újítói között olyan neveket kell megemlíteni, mint Stein, Stodart és Broadwood. Ez utóbbi műhely 1783-ban  kifejleszti az asztali zongora tompító szerkezetét és a pedált. A kísérletezés, a fejlődés érdekes melléktermékei voltak a varróasztal zongorák, piramis zongorák, zsiráf zongorák, líra-zongorák, és a törpezongorák is. A félhold-zongorát például lecsukva asztalként is használhatták.

04 Minden zongora  három nagy szerkezeti egységből áll: hangszertest, húrozat és mechanika. A zongora „lelke”: a rezonánslap. A zongora rezonánslapjánál (lucfenyő) fontos a szálsűrűség és a csomómentesség, ennek aljára ragasztják a merevítő bordákat. 1825 óta használnak öntött vasvázat, amelyet arany vagy bronz színűre festenek, egy darabból öntik, így húrozatának húzóerejét (kb. 16 tonna!!) képes elviselni. A húrok számát tekintve kb. 220 található benne és ezek hidakon (= stégeken) haladnak át. A hangoló szögek a tőkében (többrétegű bükkfa) találhatók, ami szintén fejlődésen ment át (azsúr-, fatőke) és a páncéltőkében nyerte el a legfejlettebb formáját. A zongora külső borítása lényegi része a hangszer rezgő testének.

05 A billentyűket puhafából készítik, hogy a rá ható erőkre gyorsan reagálhasson. A billentyűk borítására hosszú ideig elefántcsontot használta, ma már ez műanyag, hiszen az 1980-as évek elejétől nemzetközi jogszabály védi az állatokat. Érdekes, hogy a basszus regiszterben nagyobb ólomsúlyokat helyeznek a billentyűk oldalába fúrt lyukba és a mozgó alkatrészek kis csuklóiban (kapszli) kasmírt is felhasználnak. A zongorákban felhasznált faanyagot több hónapos, de akár éves szárítás után használják fel. Így átérezhetjük a Bösendorfer cég veszteségét, amikor a II. világháború utolsó éveiben tűzifának használták el a faanyag készleteit. A zongorakészítés fejlődése alatt a kalapácsok mérete egyre inkább nőtt. Sokak számára ismeretes az angol-, illetve a bécsi mechanika fogalma. Az angol mechanikás hangszerekben nehezebb a kalapács (min. 40 gr.), mint a bécsi mechanikás zongorákban. Az angolban több, illetve vastagabb átmérőjű húrt használtak. A bécsi mechanika (= Prellmechanik) dinamikai skálája széles volt és pergő játékra adott lehetőséget.

06 A zongorák „lírájának” a pedálok felfüggesztésére szolgáló fakeretet nevezzük. A zengető pedál (jobb) használatakor felemelkednek a húrokról a hangtompítók. A középső, prolongációs pedál a szelektív tompítási lehetőségét adja meg a zongoristának. A bal pedál használatakor a billentyűsor és a kalapácsok jobbra mozdulnak el és hangzásában sejtelmesebb, puhább, szomorkásabb hang jön létre.

Néhány mondat a zongorakészítő műhelyekről:

A párizsi Erard-gyár és a bécsi Bösendorfer („a világ leglassabb zongorakészítője”) családdal Liszt állandó kapcsolatban állt. Az Erard névhez fűződik a „kettős kiváltású” mechanika létrejötte, mellyel a billentés után csak félútra esik vissza a kalapács és fontos része az állítható erősségű rugó. Chopin a Pleyel zongoragyár bemutató művésze volt. Theodor Steinway hangtant tanult, hogy a zongora öntvényének megfelelő ötvözetet találjon. Kawai az első japán zongoracég, amely saját zongoramechanikát fejlesztett ki.

07 Az egyenletes temperálásban az oktávot 12 egyenlő részre osztják fel, ennek segítségével bármely hangnemben ugyanúgy szólnak az akkordok. A mai zongorán a fekete billentyűk segítik az eligazodást.

08 A kottákban a hangjegyek felett megbújó apró számok az ujjrendi tanácsot jelentik. Így pl. a mutatóujj – a 2., a gyűrűsujj – a 4. ujjra vonatkozik.

09 Egy-két szó a zongora kistestvéréről: a pianínó külseje védelmet ad a mechanikának, tartja a billentyűzetet és egyben dekorációt jelent. Nem lényegtelen eleme a helyspóroló mérete. A legkorábbi, ma is létező állózongorát a firenzei Domenico del Mela készítette 1739-ben. Végezetül lássunk egy futurisztikus zongoraképet, bizonyítva, hogy a tervezők fantáziáját még mindig megmozgatja a csodálatos zongora.

10

Érdekességek:

  • az első zeneszerző, aki műveinek a tempóit Mälzel-féle skálával (metronóm) rögzítették: Beethoven.
  • Liszt a hosszú utazásokon egy néma billentyűzeten gyakorolt.
  • 1890-re az angol lakásokat zongora nélkül nem tekintették megfelelően bútorozottnak.
  • 1910-ben Scott kapitány egy Broadwood gépzongorát vitt magával az Antarktiszre.
  • A Hinderburg léghajón volt egy Blüchtner zongora is.
  • A normandiai partraszálláskor 9 db Knight típusú zongorát is szállítottak a katonai egységek után.  

Forrás:                                                                                                                     

J. P. Williams: A zongora             
Somfai László: J. Haydn zongoraszonátái
Hamburger Klára: Liszt kalauz
J. H. van Der Meer: Hangszerek

Sigmondné Erős Andrea
zongoratanár
Király-König Péter Zeneiskola Szeged

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.