Ács Ferenc, a plein air festő
2015/09/14 11:55
946 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az ismert kolozsvári festőművészt rokoni szál fűzte Makóhoz. Az 1940. évi II. bécsi döntés után, 1941-44-ben részesült unokahúga, dr. Szilágyi Gézáné Pálffy Sára vendégszeretetében.

Ács Ferenc Székely Bertalannál tanult a Budapesti Mintarajziskolában, Münchenben pedig Hollósy Simon volt a mestere, a müncheni Akadémián Ludwig Herterichnél és Franz von Lenbachnál folytatott festészeti tanulmányokat. 1899-ben Hollósy Simon Nagybányára hívta. 1905- 1906-ban Lotz Károly mesteriskolájában tanult. 1906-tól szülővárosában, Kolozsváron élt. 1908-ban szülővárosában, 1909-től Bánffyhunyadon nyitott festőiskolát. Kiállítása nyílt a kolozsvári Református Teológia dísztermében (1908), Királyfalvy Károllyal közösen Budapesten (1909), a Műcsarnokban (1911), a kolozsvári Ipariskola épületében. Műveiben a plein air stílus keveredett impresszionista elemekkel. Ács Ferenc helyét az erdélyi és magyar művészeti életben Biró Béla, a makói születésű művészettörténész így jellemezte:

"Az elnyomás éveiben az erdélyi festőművészek Szopos Sándor, Szolnai Sándor és Ács Ferenc köré csoportosultak, és őket tekintették mesterüknek. Ács Ferenc határozott nagybányai szellemet képvisel, anélkül azonban, hogy ebben ortodoxszá vált, megmerevedett volna. Nemcsak tovább haladt, hanem más festésmódok és irányok vívmányait is felhasználta, beleillesztette művészetébe. Megértette az új idők hangjait, s igazi intuitív, belső meglátástól és ihletettségtől áthatott művészetével mindig tudott új híveket szerezni és nevelni a megújuló festőművészeknek."

Az idős, nehéz körülmények között tengődő mestert a második világháború éveiben dr. Szilágyi Géza ajánlotta be a makói és a megyei főtisztviselő gárdának. Ács Ferenc Szilágyiné Pálffy Sárát Kolozsváron festette le 1942-ben. A viruló fiatal nő fehér szalmakalapban, mintás selyemruhában ül a zöld lombok alatt. A Maros-parti városban egyszeriben megbecsült arcképfestő lett. Megfestette a város előkelőségeinek: a polgármester feleségének, dr. Bécsy Bertalannénak, Lieszkovszky Vladimír tűzoltóparancsnoknak és lányának, dr. Ottovay Istvánné Lieszkovszky Évának, dr. Nagy Pál főorvos feleségének arcképét, valamint a szépséges Kapitány Mária arcképét.

A makói Kaszinóban 1943 decemberében közel negyven képét mutatták be. Portréit rajzbeli finomság, hű jellemábrázolás, dekoratív hatás, bravúros ecsetkezelés jellemezte. A korabeli lap kritikusa Nyárvégén című aktját pompázatosnak találta. A nyári test bronzszínéből és a nyári reflexekből összeköltött színköltemény e kép. Tájképeiből a méltató a Hajnal a Maroson címűt ragadta ki; finom, halvány pasztellszínei érzékeltetik a táj hangulatát.

acs_ferenc_onarckep Ács Ferenc: Önarckép

acs_ferenc_kolozsvar_fotere_telen Ács Ferenc: Kolozsvár főtere télen

acs_ferenc_kulvaros Ács Ferenc: Külváros

acs_ferenc_noi_akt Ács Ferenc: Női akt

Dr. Bécsy Bertalan polgármester megnyitójában a művészt köszöntő szavai után hangsúlyoza: "Azok a festmények, amelyeket itt hagy a makói műértő családok falain, beszélni fognak arról, mi pedig emlékezni fogunk rajtuk keresztül a nagy világégés ötödik telének egy ködös napjára, arra a napra, amely a hétköznapoktól ünneppé emelkedett a műértő közönség szívében." A kiállítást méltató újságcikk is kiemelte: "Az emberi élet rövid, a művészet örökéletű - Ars longa, vita brevis". Sajnos a makói képek nagy része lappang, csak néhány makói mű vészelte át itt a történelem viharát. Művei Erdélyben is szétszóródtak, képeiből a kolozsvári Szépművészeti Múzeum őriz valamennyit.

Amikor Münchenből hazajött, apja hatalmas üvegtetős műteremmel várta. Művészünk és felesége nem értett a takarékos élethez. Ha pénzhez jutottak, elköltötték semmiségekre, mindig gondokkal küszködtek. Felesége betegsége miatt már kommersz képek festésére is vállalkozott, a hitestárs halálakor egyetlen nap alatt megöregedett. Gabi fia rossz társaságba került, kimaradt az iskolából, alkoholista lett. Ács Ferenc sorsán a művész-szakszervezet próbált segíteni, Abodi Nagy Béla nyugdíjat szeretne biztosítani részére. A második világháború végén Makóról Kapitány Mária [dr. Benke Tiborné] ellátogatott hozzá, "meg akartam nézni a műtermét... én még olyan szegénységet nem láttam, csak a festőállvány, meg egy szalmazsák pokróccal letakarva. Nagyon megdöbbentem." Fia mániákus beteg, mindent elhordott otthonról, még az ágy matracait is. Ács Ferenc ekkor már csak legtehetségesebb tanítványát, Méder Ilonát engedi be a házba. Halála előtti napokban is ő jegyeztet elő a klinikán ágyat, de már oda sem jut be. Csupasz ágyon találtak rá.

Dr. Tóth Ferenc
nyugalmazott múzeumigazgató

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.