Államalapítás előtti művészeti emlékek Magyarországon
2013/08/07 10:15
1435 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A középkori Magyarország művészetének alakulásában négy fontos tényező játszott szerepet. Az első és minden bizonnyal meghatározó a nyugatról készen kapott keresztény formavilág, melyet papok és behívott mesterek közvetítettek. A második a bizánci művészet hatása, bár ennek hatásfoka változó volt, alapvetően a politikai befolyás erősödésétől, gyengülésétől függött. A harmadik a honfoglaló magyarság által a Kárpát-medencében talált emlékeknek a hatása, és negyedikként, de nem utolsó sorban említendő a honfoglaló magyarság saját ősi formakincsének az öröksége.

arany

Pannonia provincia

A Római Birodalom a Kr.u. 1. században hódította meg a mai Dunántúl területének egy részét, majd a további terjeszkedéssel és a közigazgatás megszervezésével kialakult Pannonia Superior és Pannonia Inferior. A rómaiak elsősorban építészetükkel és a jól kiépített úthálózat örökül hagyásával hatottak a később a térségbe érkező népek kultúrájára. A Pannoniában alapított települések közül számos mai napig is létezik: Savaria (Szombathely), Scarbantia (Sopron), Arrabona (Győr), Brigetio (Szőny), Valcum (Fenékpuszta), Gorsium (Tác), Aquincum (Óbuda), Sopianae (Pécs). Mivel a Duna vonala a limes része volt, azaz jól védhető természetes határ, amely elválasztotta a Birodalmat a barbár törzsek szállásterületeitől, ezért ennek vonala mentén is maradtak ránk kisebb - nagyobb katonai táborok (castrumok, castellumok), erődítmények maradványai (pl. Fenékpuszta). Ezek közül a leghíresebb a mai Erzsébet-híd pesti lábánál található egykori Contra-Aquincum, vagyis Aquincum ellenerődjét. Kisebb erődök maradványai ismertek még a Duna mentén (pl. Dunabogdány, Visegrád).

A legiós táborok mellé, de tőlük különválasztva épültek a tábort kiszolgáló, a civileknek is lakást biztosító polgári települések. Jellemző alkotásaik az amfiteátrumok (pl. Óbuda-Aquincum), padlófűtéses házak, paloták (pl. az óbudai helytartói, a szombathelyi császári palota), különböző szentélyek (pl. a szombathelyi Izisz-szentély, az aquincumi Mithrasz-szentély), vízvezetékek (pl. a Szentendrei úton), kövezett utak (pl. Szombathely), közfürdők (pl. Aquincum), csarnokok maradványai emlékeztetnek az egykori kultúra magas színvonalára. A városokban és a vidéki birtokközpontként működő villákban a római falfestészet és mozaikművészet, szobrászat emlékei is fennmaradtak (pl. Balácapuszta).

Keresztény hatások

Pannóniában a II. századtól figyelhető meg a kereszténység és vele az ókeresztény művészet terjedése. E kizárólag vallási művészet alakulását döntően meghatározta az a tény, hogy 313 előtt a keresztényeket üldözték, hitüket nyíltan nem vállalhatták, ezért katakombákban tartották istentiszteleteiket, összejöveteleiket. A katakombák olyan földalatti temetkezőhelyek, amelyeknek egyes részeit gyülekezeti célokra is használták, falait az evangéliumokhoz kapcsolódó festményekkel díszítették. Ilyen emlék található Pécsett a székesegyház előtti tér alatt.

A szabad vallásgyakorlatról szóló rendelet kiadása után kezdődött meg a Birodalomban római bazilikák mintájára az ókeresztény templomok építése. Magyarországon ilyen épület vagy maradvány nem maradt fenn.

A Nyugat-római Birodalom bukása után

A különböző nomád és a Kárpát-medencében tartósabban megtelepedő népek tárgyi kultúrájának emlékei sok helyen megtalálhatók, ez utóbbiak közül az avarok, frankok és szlávok emelendők ki. A letelepedő szlávok Zalaváron alakították ki központjukat.

A honfoglaló magyarok művészeti hagyatéka

A honfoglalók részben birtokba vették a római települések maradványait (Aquincum, Esztergom, Sopron, Pozsony), részben a természeti környezet adta lehetőségek alapján alakították ki a nemzetségek a központjaikat, gerendavázas földváraikat (pl. Abaújvár, Bihar, Kapuvár, Mosonmagyaróvár stb.). A honfoglalók művészeti hagyatékának megismerése nem egyszerű feladat. Elsősorban a mindennapi élethez szükséges használati tárgyakból, ruházati díszekből és a halottkultusz kellékei közül kerültek ki, de a Kárpát-medencébe érkezés után még jellemző vándorló életmód nehezíti a leletek beazonosítását, 100 évvel később, a kereszténység felvételét követően pedig lassan eltűntek a régi, a pogány világ emlékei.

Az emlékek többsége az ún. kisművészetek köréből való, fémművesek remekei. Ékszerek, ruhadíszek, felszerelési tárgyak, néhány fegyver került elő jellemzően az előkelők sírjából, pl. hajdíszként és ruházaton viselt korongok, karperecek, övdíszek, tarsolylemezek, lószerszámok stb. Díszítésük egyrészt stilizált növényi ornamentika (pl. palmetta), másrészt állatmotívum, de az emberábrázolás igen ritka. Az állatalak lehet létező (kutya, szarvas) és képzeletbeli is (turul, csodaszarvas), ezek nyilvánvalóan a pogány hitvilághoz kapcsolódnak. Külön érdekessége azonban pl. a bezdédi tarsolylemeznek a palmetta által közrefogott mezőben a kereszt díszítés, ami arra utal, hogy a keresztény hitre való térítést megelőzően is találkoztak már a magyarok a kereszténységgel, szimbólumát felhasználták.
Kerámiát nagyon ritkán találni a magyar sírokban, nyugati és arab pénzeket viszont ruhadíszként igen, hiszen a magyarok a bizánci aranyat használták a nemzetközi kereskedelemben fizetőeszközként.

További érdekes oldalak: 

Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.