Andrzej Wajda életmű díja
2000/02/02 00:00
729 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Tulajdonképpen hivatalosnak tekinthető, hogy idén, a 72. Oscar-díj átadási ceremóniáján Andrzej Wajda életmű díjban részesül. Írásunkban a lengyel filmrendező életútját mutatjuk be részletesebben. Képünkön Wieslaw Walkuski Dantonhoz készített posztere látható.

Andrzej Wajda A közös kelet-európai kulturális örökségünket olyan filmrendezők testesítik meg, mint a lengyel Andrzej Wajda, a cseh Jirzi Menzel, az orosz Nyikita Mihalkov vagy a magyar Szabó István - és ez a lista korántsem teljes. Életművük mind a kommunizmus éveiben, mind a rendszerváltás után egyforma jelentőséggel bírt, nemzetközi elismertségük pedig mindvégig töretlen maradt. Mindez azt jelzi, hogy nem csupán kuriózumok voltak a vasfüggönyön túlról, hanem független európai alkotók, akik mondanivalója nem egy rendszertől vagy egy adott történelmi szituációtól függ. Mindez nem jelenti azt, hogy nem elsősorban a történelem inspirálja ezeket a rendezőket. Andrzej Wajda neve is elsősorban a történelmi filmhez kapcsolódik.

Hamu és gyémánt Andrzej Wajda 1926-ban született egy Suwalki nevű kisvárosban egy lengyel lovastiszt fiaként. Elsőként festészetet tanult a krakkói Szépművészeti Főiskolán, majd Lódz-ban, 1954-ben elvégezte a filmművészeti főiskolát is. Első nagyjátékfilmje, A generáció egyben egy háborús triológia első darabja is volt. A triológiát Wajda háborús élményei ihlették, hiszen nagyon fiatalként az ellenállás tagjává vált. A sikert a második darab, A csatorna hozta meg, amely az eleve kudarcra ítélt varsói felkelés hősies küzdelmét mutatta be, a szovjet - és lengyel - háborús filmek pátoszától mentesen. Wajda legszebb és leghíresebb filmje a Jerzy Andrzejewski könyvéből készült Hamu és gyémánt. A történet Macekről, a konzervatív Honi Hadsereg harcosáról szól, aki a háború végén a kommunisták elleni harcban vesz részt, de már elege van a vérontásból és különösen abból, hogy saját honfitársaira kell lőnie. A filmtörténet egyik legszebb jelenete az, amikor a halálosan sebesült fiú hátsóudvarokon, száradó fehér ruhákon keresztül próbál menekülni. A filmet Cannes-ban is díjjal tüntették ki.

A világháború első heteiben elesett apjának állít Wajda emléket a Lotna című filmjében, amelynek főhőse egy gazdátlanul maradt huszárparipa. Későbbi filmjei már kevesebbet foglalkoznak a háborúval, illetve annak hősies oldalával. A Tájkép csata után például már a háború utáni időszak keserű csalódásaival foglalkozik. Több irodalmi adaptációt is készít, mint például a Wilkói kisasszonyok-at vagy a Nyírfaliget-et, illetve merít a lengyel történelem korábbi korszakaiból. Ilyen történelmi film a Napóleon seregében szolgáló lengyel katonákról szóló A légió, vagy a felemás lengyel iparosodásról, polgárosodásról szóló Az ígéret földje. A fiatalon elhunyt zseniális színészről, Cybulski-ról - a lengyel Latinovicsról és a Hamu és gyémánt főszereplőjéről - emlékezik meg Wajda a Minden eladó-ban. Igazán nagy figyelmet - elsősorban politikai értelemben - A márványember című, 1977-es filmje keltett, amely a Szolidaritás mozgalmát megelőlegezve a lengyel munkásság helyzetét mutatta be, csakúgy, mint a két év múlva következő Érzéstelenítés nélkül. Az 1980-as katonai puccs után Wajda Párizsba költözött, miután elkészítette a Márványember folytatását, a Vasember-t, bár hivatalosan nem emigrált. Itt készítette 1982-ben a Danton-t, Gerard Depardieu-vel a főszerepben, igazi sztárparádéval, amely leginkább a forradalom kettősségét kívánta bemutatni. Németországban készült a Szerelem Németországban, amelyet a Szerelmi krónikák és a Megszállottak követett.

A rendszerváltás után Wajda, mint a Szolidaritás régi embere még a Szejmbe, a lengyel parlamentbe is bekerült, bár aktívan nem politizált. 1990-es hazatérése után első munkája, a Korczak egy híres pedagógusról szólt, aki, bár megmenekülhetne, mégis zsidó diákjaival tart a koncentrációs táborba. Ezt követte a Gyűrű koronás sassal 1993-ban, majd a Nasztaszja 1994-ben, a Nagyhét 1995-ben és a Senki kisasszony 1996-ban. Közös kulturális örökség ide vagy oda, az illetékes magyar forgalmazók ezen filmeket nem tartották érdemesnek arra, hogy megvásárolják, ezért csak azok láthatták őket, akik rendszeresen figyelemmel követik a Lengyel Intézet programjait, ahol egyszeri alkalommal vetítésre kerültek.

Wajda legújabb, nálunk még nem vetített filmje, a talán leghíresebb lengyel irodalmi alkotás, Adam MickievitzPan Tadeusz-ának impozáns, lenyűgöző filmes adaptációja. Mi ugyan csak néhány jelenetet láttunk ebből a filmből, de azok alapján is megérezhető a film alaphangulata és legfőképpen az, hogy milyen tökéletesen sikerült megragadni a kor hangulatát és alapvető életérzését. Remélhetőleg az életmű Oscar révén legalább ezt a filmet látni fogjuk. Addig is nézhetjük a díjátadást.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.