Az Alhambra és az oroszlános udvar
2013/11/20 15:33
1739 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az iszlám jegyében született paloták központi teret vagy díszudvart körülvevő, dongaboltozással részben vagy egészében fedett épületek voltak. Szívesen alkalmazták együtt az oszlopokat és a pilléreket, az áthidaláshoz akár a patkó alakú, akár a csúcsos íveket. Többnyire téglából, vályogból épültek ezek az uralkodói lakhelyek a sivatagi oázisokban… De mi most egy olyan világhíres palota együttessel ismerkedünk meg egy kicsit alaposabban, ami nem a sivatagban, hanem az Ibériai-félsziget egyik déli sziklás dombján áll. Ez az Alhambra.

A paloták építése

Az Alhambra a világörökség része, a világ 21 legjelentősebb épülete közé is beválasztották, tehát valami egészen különleges építményről van szó. A Granadától 2 kilométerre található mór stílusú műremek egy sziklás dombra épített palotacsoport, ami tekintélyes területen, 12 hektáron terül el. Nevét magyarra vörös erődként fordíthatjuk, ami egyrészt elég nyilvánvalóan utal a vörös téglából épült falakra, másrészt pedig a katonai funkcióra. Az erődön belüli palota megépítése a 13. században kezdődött el Mohammed Ibn al Ahmar uralkodása idején. Utódai újabb udvarokkal és termekkel bővítették az épületet. A mór uralkodók kifinomult ízlését és építészeik kimagasló tehetségét dicsérik a fennmaradt emlékek. A palotákból, pavilonokból, mecsetekből, fürdőkből, pompás medencékkel és szökőkutakkal díszített udvarokból és kertekből álló zárt uralkodóváros évszázadokon át az ibériai mór állam kulturális és közigazgatási központja volt.

iszlam_18

Az épület leírása

A magas külső falak egyszerűek, csak a négy főkapunál tűnik fel díszítés. Az épületek külső egyszerűségét a belső térben az arab építészet és díszítőművészet talán legszebb boltívei, árkádjai, mennyezetei és a kék, vörös és aranysárga színekben pompázó ablakai, a falak díszítései ellensúlyozzák.

A palota arab része két nyitott udvar köré épült. Az Igazság kapujának nevezett főbejáraton át lehet a 40 méter hosszú, 12 méter széles Mirtusz-udvarba jutni. A fehér márvánnyal borított teret egy óriási víztükör uralja, nevét pedig a közepén lévő tavat szegélyező mirtuszsorról kapta. Ehhez az udvarhoz kapcsolódik a trónterem, más néven a Követek terme. Az európai királyi palotákhoz szokott látogató szeme meghökkenve érzékeli, hogy semmi megalománia nincs ebben az uralkodói teremben, minden emberi léptékű, átlátható és ezáltal tökéletesen harmonikus, díszítése gazdag, de ízléses. A Mirtus-udvarhoz kapcsolódik az eredeti pompájában fennmaradt oroszlános udvar. A nevét onnan kapta, hogy oszlopcsarnokok fognak közre egy tizenkét oroszlánon fekvő szökőkutat. Ezen kívül még több kisebb szökőkút és víznyelő is található az udvaron, de erről még később lesz szó. Az innen nyíló termek szolgálhattak az uralkodói család lakhelyéül, ezek közül is legszebb a főfeleség lakosztálya, a Két nővér terme. A belső díszítés mindenhol burjánzóan gazdag, ugyanakkor egyszerre kecses és erőteljes.

Az Alhambrát rengeteg rabszolga munkájával építették fel, egyszerű, szegényes anyagokból: fából, agyagból, kerámiából és színes gipszből.

alhambra-palace-520

Az oroszlános udvar

A palota együttes utolsóként épült eleme az oroszlános udvar, amit a muzulmán építészet egyik gyöngyszemének tartanak. Az oroszlános udvar a nagy római uradalmi rezidenciák udvarainak hagyományát tükrözi, ahogy a kolostorokban is ezeket a szerkezeteket használták majd fel. Az udvar négyszögletes, elegáns oszlopok alkotta csarnokkal a rövid oldalakon. Közepén tizenkét márványoroszlán tart egy alabástrom szökőkút medencét, középen feltörő vízsugárral. Az oroszlánok együttese a muzulmán művészet állatábrázolásának egyik ritka példája. A fellövellt vízsugár vonala idéződik fel a karcsú oszlopokban is és az árkádívek cseppkőszerű díszítésében. A vizet csatornák és vízelvezető árkok leleményesen kialakított rendszerével vezették el az Alhambra más részeibe, ezzel egyrészt összekapcsolják az épületegyüttes fedett és nyitott részeit, másrészt a forró nyarakon a víz felfrissítette a palota legeldugottabb részeit is.

alhambra-palace2-520

A csontpor szerepe

A régészek az Alhambra palota közelében egy négyméteres fal feltárásán dolgoztak, amikor egy kemence maradványaira leltek. Ez önmagában még nem lett volna rendkívüli, de a kemence alaposabb vizsgálata után kiderült, nem fűtésre használhatták, hiszen 1000 Celsius fok körüli hőmérsékleten működött. Vagyis minden bizonnyal olyan dolgot égettek benne, amihez ilyen magas hőfokra volt szükség. A kemence körüli porban és a kemence falain arra utaló jeleket találtak, hogy ez a „dolog” állati csont lehetett. De mire használták fel a csontport? A mórok által a XIV. század közepén épített fal tégláiban kimutatták annak az ásványnak a maradványait, ami a csontok fő alkotóeleme. Ez a görögök, a rómaiak és a kelták által is használt anyag jelentősen hozzájárul a falak védőrétegének tartósságához. Arra azonban egyelőre nincs bizonyíték, hogy a csontport magában az Alhambrában is használták volna.

alhambra-de-granada-520

Az épület története a keresztény uralom alatt

Az épületegyüttes 1354-ben került keresztény kézre, és a megérkező hadsereg nagyobb részét fel is dúlta. A keresztény hódítók ezután saját ízlésüknek megfelelően átalakították a díszítést (pl. lemeszelték a festett arabeszkeket), a berendezést megsemmisítették .V. Károly spanyol király (1516-1556) lebontatta az épületek nagy részét, mert reneszánsz palotává akarta átalakítani. Erre végül nem került sor, sőt fia, II. Fülöp már más ízlés szerint rendezte át újra a termeket. A napóleoni háborúk idején, 1812-ben néhány épületet felrobbantottak, majd az 1821-es földrengés és néhány komolyabb tűzvész csak tovább rontotta a paloták állapotát. A restaurálás már a 19. században megkezdődött, de teljes egészében mai napig sem zárult le.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.