Babits Mihály és a kávéházi kultúra
2014/06/13 11:41
1094 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A nyugatos alkotók tágabb társadalmi kontextusának megismeréséhez fontos látnunk, a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején virágkorát élő, évszázados múltra visszatekintő kávéházak jelentőségét.

A tizenkilencedik század során Pest-Buda, majd Budapest – és egyszersmind az európai nagyvárosok – meghatározó színfoltjai voltak a kávéházak, amelyek közül sok a huszadik század első felében is tovább működött, és nagy népszerűségnek örvendett. Ma már egyre nehezebb elképzelni, hogyan biliárdozott Petőfi a Pilvaxban; milyen hangulata lehetett a New-Yorknak, ahol a Nyugat szerkesztőségi asztala körül ott ült Osváth Ernő, Ady Endre, Móricz Zsigmond vagy Babits Mihály; vagy milyen környezetben írta műveit és szórakoztatta asztaltársait Karinthy a Hadikban. A kávéházi kultúrának mint a polgári életforma egyik legizgalmasabb fórumának a második világháború hatalmas érvágást jelentett, a negyvenes évek végén pedig a politikai rendszer megváltozásával a jelenség el is tűnt.

budapest-central-kavehaz

Irodalom és kávéház

2013 novemberében ünnepelhettük Babits Mihály százharmincadik születésnapját. A tudós költő neve örökre összeforrt azzal a szellemi műhellyel, amelynek utóbb maga vált vezetőjévé, a Nyugattal: a folyóirattal és a körülötte koncentrálódó alkotókkal, a nyugatosokkal. Ám mind Babits alkotói és irodalomszervezői tevékenységének, mind a Nyugat működésének jobb megértéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy megismerjük az irodalmi kávéházak világát.

Kávétörténet

Szentes Éva és Hargittay Emil szerzőpárosnak 1997-ben megjelent egy hallatlanul izgalmas könyve Irodalmi kávéházak Pesten és Budán címmel, amelyben nemcsak a korabeli kávéházakat mutatják be, hanem betekintést engednek a kávézás európai és magyar történetébe, valamint a kávéházi élet rejtelmeibe is. Megtudjuk, hogy a kávéfogyasztás szokása az araboktól török közvetítéssel terjedt el Európa-szerte még az újkor hajnalán. Az első európai kávéház a különösen kozmopolita Velencében nyílt az 1600-as évek közepén (helyén még ma is működik a Café Florian). Az évszázadok során a kávéházakat hol szidták – például tudatmódosító hatásuk miatt Montesquieu is kifakad ellenük Perzsa leveleiben –, hol magasztalták: XIV. Lajos, Balzac, Voltaire vagy Beethoven köztudottan kedvelték a kávét. Magyarországon a török hódoltság korában és területén is működtek kávézók, de ezek akkor még inkább a törökök igényeit elégítették ki – a magyar nemesnek, ha olykor meg is kínálták török főurak kávéval, nem vált rutinjává az idegen szokás. Buda 1686-os visszafoglalása után azonban megindult a kávézás hazai térhódítása is.

Információcsere

A kávéházak sohasem csupán vendéglátó-ipari egységekként működtek; legfontosabb funkciójuk talán az volt, hogy találkozóhelyként, fórumként működtek, ahol az emberek értesülhettek a legfrissebb hírekről. 1848. március 14-én egy pozsonyi diák a Pilvax egyik biliárdasztalára állva adta át a bécsi forradalom hírét. Az első világháború alatt egyes kávézókban megjelentek térképek kis zászlócskákkal, amelyek segítségével a hadi eseményeket követhették nyomon a vendégek. És az sem véletlen, hogy már a 19. század elején megjelentek az újságok a kávéházakban, olyan meghatározó alkotóelemként, mint a játék (biliárd, kártya, sakk, dominó) vagy a dohányzás (volt idő, amikor dohányozni az utcán nem, csakis a kávézókban volt szabad).

Az információcsere a kávéházakban együtt járt a gondolatok szabad áramlásával, és olykor politikai, sőt történelmi jelentőségű események megtörténtével is – elég csak arra a bizonyos március 14-ét követő napra, és a Tízek Tanácsa tömörítette ifjak vezetőjére, Petőfi Sándorra gondolnunk. A szabad eszmeáramlás azonban természetesen a művészetek alakulásában is szerepet játszhat: a tizenkilencedik század fordulóján már Budapesten is működnek olyan kávéházak, amelyekbe jellemzően festők, építészek vagy éppen irodalmárok járnak. Az irodalmi kávéházakkal ezen cikk folytatásában foglalkozunk.

További érdekes ötletek:

  • Szentes Éva és Hargittay Emil könyvében izgalmas szöveggyűjtemény található a kávézást, a kávéházakat tematizáló művekből; Zrínyi Miklóstól Szigeti veszedelem című eposzának részletétől kezdve Petőfi-anekdotákon át egy Devecseri-írásig nagyon változatos olvasnivalóban lehet részünk.
  • Szentes Éva—Hargittay Emil: Irodalmi kávéházak Pesten és Budán. Kávéház az irodalomban – irodalom a kávéházban. Universitas Kiadó, Budapest, 1997.

Kerek Roland cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.