Barokk stílus Magyarországon
2014/07/22 14:06
2275 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A magyar művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat ötödik része mutatja be a barokk képzőművészetét. A lexikális ismeretek összegyűjtése elsősorban a tematikus, rendszerező ismétlést segíti, amire akár az adott témakör végén, akár a tanév végén sort keríthetünk. Minden esetben törekszünk arra, hogy az anyaggyűjtést segítendő a témához kapcsolódó, a Sulinet Tudásbázisban megjelent tananyagokat összegyűjtsük, ezeket a megadott linkek segítségével éri el az olvasó.

Fertőd_-_The_Eszterházy_Castle_or_Palace

A barokk megjelenése

Az ellenreformáció és az abszolutizmus korstílusának is tartott barokk Itáliában, azon belül is Rómában alakult ki. Magyarországra a jezsuiták közvetítésével jutott el. Ezzel függ össze, hogy a nyugati országrészeken jelenik meg először, különösen a XVII. században érseki központként működő Nagyszombaton és a kiemelt stratégiai szerepű Győrben.

633px-Apátúr_ház_zárterkély

Elterjedésében nagy szerepet játszottak a művészetpártoló magyar főpapok és főurak. Közülük többen is határozott építészeti elgondolásaikat próbálták meg érvényesíteni, maguk választották ki a művészeket, részt vettek a tervek kidolgozásában, elbírálásában. Mivel vagyonuk ezt lehetővé tette, személyes utazásaik során gyakran gyűjtöttek élményanyagot, mintákat a később Magyarországon megvalósított építkezésekhez, a festmények kompozícióinak kidolgozásához. A leghíresebb megrendelő főpapok a magyar barokk város egyik legtisztább formáit megálmodó és kiviteleztető egri püspök Eszterházy Károly és Padányi Bíró Márton veszprémi püspök volt. Elsősorban osztrák és olasz mesterek dolgoztak a barokk épületeken, közöttük a korszak legkiválóbb mesterei. Ilyen például a ráckevei kastélyt tervező Johann Lukas von Hildebrandt vagy az egri egyházmegyében tevékenykedő Fellner Jakab.

Építészet

A barokk művészet az egyházi építészetben – ahogy Európa más katolikus részein is – összefonódott az ellenreformáció, illetve a katolikus megújulás terjedésével. A katolikus egyház a puritán díszítettségű protestáns templomokkal szemben a művészi alkotások segítségével kifejezett pompával is saját gazdagságát, befolyását sugallta a hívek felé. Az épületek formai kiképzése, a szobrászati és festészeti alkotások mind ennek a célnak rendeltettek alá, a káprázatos összhatást szolgálták. A török jelenlétéből fakadó időbeli csúszásnak tudható be, hogy Magyarországon a protestáns egyházi művészet a XVI-XVII. században a késő reneszánsz motívumkincsével kapcsolódott össze, a katolikus megújulás pedig a XVII. században a barokk formavilág segítségével definiálta értékeit és céljait.

Egyházi építményeink közül a kalocsai székesegyház, az esztergomi vízivárosi templom vagy a szombathelyi székesegyház a barokk jellegzetes példái. Külön ki kell emelni a zirci kolostorépítkezést.

Trnava_john_the_baptist_02 A nagyszombati jezsuita templom

De tömegesen emeltek világi megrendelésre is középületeket. A magyarországi világi barokk építészet sem számban, sem művészi értékben nem marad el az egyházi mögött, sőt jelentősége még nagyobb, mert a hazai városkép mai napig sok helyen megőrizte jellegzetes barokk vonásait. Színházak, iskolák, a pesti egyetemi épületek egy része, könyvtárak, az állami hivatalok palotái és a hadsereg számára készült kaszárnyák ennek tipikus példái.

A XVIII. században Magyarország területén már nem dúltak háborúk, ezért a várak helyett a kastélyépítészet virágzott. A pozsonyi és a budai királyi vár átépítése mellett a pompás főúri kastélyok építése ennek a korszaknak az egyik fő jellegzetessége. Legszebb példái a gödöllői Grassalkovich-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély, a körmendi Batthyány-kastély vagy a ráckevei Savoyai-kastély, de mind közül kiemelkedik a magyar Versailles-ként is emlegetett fertődi Eszterházy-kastély.

800px-Godollo_palace2 A gödöllői Grassalkovich-kastély

A középületeken és a palotákon ekkor terjedt el a jellegzetes okkersárga szín, amit szokás schönbrunni sárgának is nevezni.

A barokk művészet tehát néhány évtized alatt átalakította a városok képét. A maga képére formálta a középkorból többnyire romosan, üresen fennmaradt templomokat, eltüntette a háborús pusztítások, a protestáns vagy a török használat nyomait. A XVIII. században azonban Magyarországon is megjelent a polgárosultabb, visszafogottabb ízlést tükröző, a barokkot már klasszikus elemekkel keverő copf stílus, főként a protestáns elkötelezettségű városokban.

619px-Bécsikapi_téri_ház_2

Ugyanakkor megfigyelhető a rendkívül díszes, játékosan hatásvadász rokokó is.

Szobrászat és belső építészet

A belső terek is tipikus barokk díszítést kaptak. A plasztikus stukkódíszítést mind a belső terekben, mind az épületek külsején bőségesen alkalmazzák.

750px-Esterházy_belso

A köztereken gyakran emeltek kálvária-csoportokat, ilyen például a tatai, a pápai, a győri, a kalocsai, a kőszegi. Gyakoriak a Szentháromság-emlékek és Mária-szobrok, pestisoszlopok is.

Festészet

A török kiűzése során visszafoglalt területek templomainak helyreállítása többnyire barokk stílusban történt, tükrözve az ellenreformáció sikerességét. A templomok kifestésével jórészt osztrák mestereket bíztak meg. A hazánkban legtöbbet foglalkoztatott mester Franz Anton Maulbertscht volt, leghíresebb magyarországi műve talán az egri líceum kápolnájának mennyezetfestménye, de ezen kívül számos székesegyház díszítésén dolgozott.

Maulbertsch,_Franz_-_Ceiling_fresco_in_the_Episcopal_Palace,_Szombathely_-1782

A kor neves magyar freskófestője idősebb  és ifjabb Dorfmeister István volt. Az idősebb mester a szigetvári plébániatemplom mennyezetképén Zrínyi Miklós hőstettét, Kőszegen a plébániatemplomban pedig a szentgotthárdi csatát örökítette meg fiával, ifjabb Dorfmeister Istvánnak közösen.

Iparművészet

A barokk hatására az egyébként is magas színvonalú magyar fémművesség új feladatokat kapott, megnőtt a díszítésben a lakatos és kovácsmunkák fontossága, a rácsok, a kapuk, a kilincsek újszerű formavilága terjedt el. A magyar vasművesség legszebb példái az egri vármegyeház Fazola Henrik által készített kapui.

800px-Fertöd_z01 A fertődi kovácsoltvas kapu

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.