Búcsúzó keresztapa
2004/07/09 08:00
1270 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Aki már éltében legendává válik, talán elmúlásával is emlékezetben marad. A Keresztapa Don Vito Corleonéja, a Lázadás a Bountyn Christian Fletcher hadnagya, az Utolsó tangó Párizsban főszereplője, vagyis minden idők egyik legnagyobb színésze Marlon Brando már nincs többé.
A vágy villamosában

Jellegzetes mimikájával és beszédével már éltében legendává vált. Lenyűgöző személyisége egyszerre váltott ki borzongást és imádatot, hatása alól a vászon előtt ülők és a valós életben vele találkozók sem tudták kivonni magukat. A nők és a lázadó szellemű fiatalok egyaránt bálványozták, elviselhetetlen természete miatt a rendezők legszívesebben a Pokolba küldték volna, de mégsem tették, hiszen filmjeikben még epizódszereplőként is ő volt az egyik legnagyobb húzóerő.

Élettörténete felér egy izgalmas filmforgatókönyvvel. A Nebraska állambeli Omahában született 1924. április 3-án szülei harmadik, egyben utolsó gyermekeként. Már kisgyermekként is igen akaratos volt, ezért művészlelkű édesanyja - egy omahai félprofi színtársulat tagja - a színészi pálya felé terelgette, de szigorú apja a Faribault-i katonai akadémiára íratta be. Az akaratos fiúnak 1943-ban sikerült elérnie, hogy kicsapják az intézményből, s még ugyanabban az évben a New York-i Társadalomkutatási Iskola drámatagozatára iratkozott be, ahol nem csak színészetet, hanem pszichológiát, művészettörténetet, vallásfilozófiát, antropológiát is tanult, de szépirodalmat - saját bevallása szerint - soha életében nem olvasott. Két nővérét követve jutott el New Yorkba, ahol a legendás Stella Adler színésziskolájában követte a Sztanyiszlavszkij-módszer iránymutatásait. Egyik oktatója szerint sosem kellett tanulnia a mesterséget, hiszen vérében volt a színjátszás. Első szerepét a Broadway-n kapta 1944-ben, az Emlékszem, mama című vígjátékban. Igazán ismertté csak 1947-ben vált, amikor eljátszotta Stanley Kowalskit Tennesse Williams A vágy villamosa című drámájában. A New York-i bemutató után már sztárként ünnepelték, s amikor lejárt a szerződése, Hollywood felé vette az irányt, végleg hátat fordítva a színpadnak.

A film fővárosába 1949-ben érkezett és rögtön botrányt keltett, hiszen farmerben és trikóban járkált, kocsmákba járt, egyedül étkezett, s nem vett részt partikon. Nem szerette az újságírókat, gyakran és élvezettel provokálta őket. A köztudatba igazából csak 1951-ben sikerült berobbannia a Vágy villamosának filmváltozatával, mely kasszasikert és a világhírt, valamint az első Oscar-jelölést hozta meg számára. 1954-ben Kazan rendezésében készült A rakparton című produkció, amelynek főszerepéért megkapta első Oscar-díját. Az 1952 és 1962 közötti időszakban Brando sztárkorszakát élte, alakításait erőteljes drámaiság, lényegre törő jellemábrázolás, kifejező játékstílus jellemezte. Olyan sikerfilmek jellemezték, mint a Viva Zapata (1952), A vad, Julius Caesar (1953), Oroszlánkölykök (1958), vagy a Lázadás a Bountyn (1962). Ezután lefelé kezdett áldozni szerencsecsillaga, de a hetvenes évek elején sikerült újra magára találnia. 1972-ben két igazán jó filmben is játszhatott. Ez volt Bertolucci Utolsó tangója (melyben sokak szerint élete legjobb alakítását nyújtotta és még Oscar-díjra is jelölték) és Coppola Keresztapája. Keresztapa

Ez utóbbi alakításról mindenki csak felsőfokon tudott beszélni. Ráncosra festett arca, brillantinnal hátrafésült haja, a szájába tömött papír zsebkendőkkel kiemelt állkapcsa minden nézőnek örök emlékezetébe vésődött. Ez a figura hozta meg számára a második Oscart, amit azonban nem ő vett át, hanem az ünnepségen megjelenő fiatal apacs színésznőre bízta az amerikai kisebbségi politikát elítélő üzenetének felolvasását. Botrányos viselkedése, fékezhetetlen személyisége, filmekben megformált vagány hősei olyan színészeknek állt példaképül, mint Jack Nicholson, Al Pacino és Robert De Niro. 1972-ben forgatta Az utolsó tangó Párizsban című filmet, 1979-ben pedig az Apokalipszis most című alkotás Kurtz ezredesét játszotta, melyben személyesen kérte a rendezőt arra, hogy tegye mellékszereplővé a dzsungel mélyére visszavonult, őrült tisztet, hogy annak személyisége még titokzatosabb legyen.

Személye nem csak szakmai körökben, de magánéletében is gyakran adott okot a beszédre. Három házasságot kötött, amerikai, mexikói és tahiti színésznőt vett feleségül. Utóbbi nemcsak az életben, a Lázadás a Bountyn (1962) című filmben is partnere volt. Akárcsak az általa megformált Christian Fletcher hadnagy, párjával ő is egy csendes-óceáni szigetre vonult vissza, ahol aztán a 80-as évek nagy részét töltötte. "A filmezést csak a pénzért csinálom - nyilatkozott akkoriban. - A színészet üres és haszontalan tevékenység." A 90-es években már csak kisebb, de markáns szerepeket játszott, s nagyszerűségét akkor már alaposan beárnyékolták magánéleti tragédiái is. Elsőszülött fiát 1990-ben elítélték amiatt , hogy lelőtte húga, Cheyenne barátját, mert az szerinte rászoktatta a kábítószerre. Christian Brandót tíz év börtönre ítélték, a súlyos depresszióba esett Cheyenne pedig 1995-ben öngyilkos lett. Utolsó filmjét, a Szajrét 2001-ben forgatta, amelyben egy uzsorást alakított Angela Bassett, Edward Norton és Robert De Niro partnereként. Az erős karakterű színész utolsó éveiben azonban már korántsem a színészlegendák nyugodt, fényűző életét élte.

A valaha rendkívül jóképű Brando, több nemzedék szexbálványa a kilencvenes évekre 156 kilós, lompos kolosszus lett. Utolsó éveit magányosan, a reflektorfénytől visszahúzódva töltötte. Túlsúlya mellett cukorbetegség, szívbaj, magas vérnyomás és komoly adósságok keserítették meg napjait. A huszadik század közepének vitathatatlanul legnagyobb színésze utolsó napjait egy egyszobás lakásban töltötte Los Angeles-ben, s társadalombiztosítási csekkekből fedezte megélhetését. Morbid életszemléletét jól jellemezte, hogy saját temetését a legapróbb részletességgel elrendezte, hiszen azon Jack Nicholsonnak és Michael Jacksonnak kell beszédet mondania.

A színész halálhírét a CBS amerikai tévéhálózat arizonai csatornájának honlapja közölte először, de sokáig senki sem erősítette meg azt. Már-már úgy tűnt, hogy tévedésről van szó, amikor egy barátja a Fox News-nak megerősítette a hírt, hogy a 80 éves Marlon Brandot egy Los Angeles-i kórházban érte a halál.

Képek forrása

  • www.meredy.com
  • www.adorocinema.com

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.