Csortos Gyula
2004/03/22 08:00
1236 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Alakját leginkább talán a Hyppolit, a lakáj című film főszerepéből ismerhetünk, melyet - a rossz nyelvek szerint - tökéletesen rá szabtak. Csortos Gyula ugyanis a hétköznapokban is éppoly fensőbbséges előkelőséggel viselkedett.
Csortos Gyula

121 évvel ezelőtt, 1883. március 3-án született Munkácson. Küzdelmes és nehéz gyermekkori évei után, atyja akarata ellenére iratkozott be a Színiakadémiára, melyet sikeresen el is végzett. Pályáját Szegeden kezdte, majd Debrecenbe, később Temesvárra szerződött. Azután a Népszínház-Vígoperában mutatkozott be, minek eredményeként hamarosan a Magyar Színházhoz szerződtették, mely intézménynek három éven át volt tagja. Ezután sorra játszott majdnem mindegyik fővárosi színházban, de fellépett kabarékban, varietékben, nyári alkalmi darabokban is. 1927-től 1932-ig, majd 1937-től haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. Az intézmény örökös tagjának 1937-ben nevezték ki.

Csortos Gyula rendkívül széles skálájú művész volt, kinek egyéniségének alaphangulatát a tragikomikum adta. Legjobban talán a Hyppolit, a lakáj című film főszerepéből emlékezhetünk rá, melyet állítólag tökéletesen rá szabtak. Ő ugyanis szinte ugyanolyan fensőbbséges előkelőséggel viselkedett a magánéletben is. Elvárta a dúsgazdag úriembereket körülvevő külsőségeket, és csak a legfinomabb holmikat tudta elviselni magán. Épp így adta meg magának a legjobb falatokat is, mert rendszeresen a Gundelba járt vacsorázni. S bár kora legjobban fizetett színésze volt, fizetése gyakran nem, vagy csak szűkösen fedezte költséges úri passzióit.

Ám nemcsak allűrjeiről, hanem emberi magatartásáról is legendák keringenek. Kifelé vad, nyers, goromba és gőgös ember képét mutatta, miközben visszahúzódó, magányos, gyengédségre vágyó humánus beállítottságú volt. A kor egyik legnagyobb rendezője és színházi szakembere Hevesi Sándor a következőképp vélekedett róla: Ez a Csortos egy nagyhasú színész, akinek se alakja, se hangja, se beszédművészete, se arcának játéka nem olyan, ami jellemzi a nagy művészeket, és mégis....

Hatásának titka személyiségének varázsában rejlett. Amikor függöny elé lépett megtelt vele a színpad, s nem lehetett másra figyelni, csakis őrá. Művészi alakításainak csúcsa Hauptmannnak a Vígszínházban előadott Naplemente előtt c. drámájában Clausen tanácsos volt, mit 1932. dec. 3-án mutattak be. De a főváros valamennyi színpadán megfordult, a legváltozatosabb karaktereket formálva. Negyven éves pályafutása alatt 250 szerepet játszott. Művészetét nem lehetett műfajhoz kötni, skálája a tragikumtól a komikumon át az operettig terjedt. Már a némafilm korszakában kezdett filmezni, s a hangosfilm idején a magyar filmek egyik vezető egyénisége lett. 1931-től 68 hangosfilmben szerepelt, így alakját, hangját és játékát a felszabadulás előtt készült hangosfilmek egész sora őrzi.

Nagy szerepei közé tartozik Molnár Ferenc Lilioma, Lucifer az Ember tragédiájában, s persze a Hippolit, Az új földesúr. Élete utolsó szerepe Csehov A medve című játékában Szmirnov alakjának megformálása méltó koronája volt művészpályájának. 1945. augusztus 1-jén, 62 évesen halt meg. Egy franciaágy, egy ezüstfejű bot és egy rézgyűrű maradt utána. Na és persze feledhetetlen szerepeinek emlékezete.

Fontosabb szerepei

  • Shylock (Shakespeare: Velencei kalmár)
  • Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom)
  • Liliom (Molnár: Liliom)
  • Szellemfi (Szigligeti: Liliomfi)
  • Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa)
  • Ezra Mannon (O'Neill: Amerikai Elektra)
  • Ványa bácsi (Csehov: Ványa bácsi)

Filmjei

  • A dolovai nábob lánya (1916)
  • Rongyosok (1925)
  • Hippolyt a lakáj (1931)
  • Lila akác (1934)
  • Új földesíti (1935)
  • Két lány az utcán (1939)
  • A szűz és a gödölye (1941)
  • Szerelmi láz (1942)
  • Rákóczi nótája (1942)
  • Egy pofon, egy csók (1944)

Link

  • http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/szabadteri/csortos.html

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.