Dehény Lajos, a finom hangulatok művésze
2017/02/15 19:38
237 megtekintés

A makói művésztársaktól – Torma Imrétől és Nagy Gyulától – annyiban volt biztonságosabb az élete, hogy a tanári pálya mentesítette a napi megélhetési gondoktól, szabad idejét viszont – amíg a betegsége nem gátolta – a művészetnek szentelhette.

1906. február 15-én születet Földeákon, ahol édesapja tanító volt. A középiskolát Makón és Szegeden végezte. Budapesten kitanulta az asztalos szakmát, ebből segédlevelet szerzett. Jobbára saját keresetéből élt, felvették az Iparművészeti Főiskola jogi elődje, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola esti tanfolyamára. Amint a szülők anyagi helyzete javult, sikeresen felvételizett az iskola építőművészeti szakára. Tanára Györgyi Dénes (1886–1961) a magyaros építőstílus, majd a modern, egyenes vonalvezetésű és funkcionalista építészet, később a historizáló újbarokk alkalmazója volt. Három év múlva felvették a főiskola tanár- és művészképző szakára is.

Oklevél-szigorlatát 1928-ban kitűnő eredménnyel tette le. Erről a Magyar Iparművészet – amelynek főszerkesztője tanárának édesapja, Györgyi Kálmán volt – is beszámolt: „Mint az iskola életének egyik kimagasló eseményét felemlítjük, hogy a székesfőváros tanácsa részéről újabban az iparművészeti iskola legkiválóbb növendékeik jutalmazására alapított 800 pengős ösztöndíjat, mint első ösztöndíjas az építő iparművészek szakosztályának ez idén végzett jeles, tehetséges és szorgalmas növendékének, Dehény Lajosnak ítélte oda az illetékes bizottság. Meglepően érett elgondolással és nemes ízléssel tervezte meg a zártkörű oklevél-szigorlat feladatát: egy teniszklub épületét.”

01_banszki_tamas_ceruzarajza_dehenyrol Bánszki Tamás ceruzarajza Dehényről

Ezután tanársegéd lett; tanárának, Györgyi Dénesnek a műtermében dolgozott. Közreműködött a barcelonai világkiállítás pavilonjának tervezésében, perspektivikus rajzát ő készítette. Belső építészeti feladatok is foglalkoztatták, könyvszekrény tervezetét a debreceni faipari szakiskolában el is készítették. Atyai jó barátjával, Bánszki Tamással Földeákon 1926-ban mutatta be festményeit. 1927-ben Makón rendezett tárlatot.

1929-ben betegsége miatt ott kellett hagynia a főiskolát, hazaköltözött Makóra. A katolikus fiúpolgáriban és az ipariskolában rajzot, kézimunkát és testnevelést tanított. Dr. Csepregi Imre prelátus sokféle munkával látta el. A Szent István Vármegyei Közkórház kápolnájának Krisztus a betegek között címmel oltárképet készített. A katolikus kör rendezvényeihez színpadi díszletterveket alkotott. Grafikái megjelentek a Makói Katolikus Tudósítóban és a Klebelsberg Kunó polgári iskola évkönyveiben. Ízlésesen megtervezte Kelemen Ferencnek, a polgári leányiskola igazgatóhelyettesének helytörténeti köteteit (Makó cserepei, Bereczki Máté emlékkönyv), a gyümölcsészeti egyesület vagy a Makói Független Újság naptárának címlapját.

A monumentális falfestészet is foglalkoztatta. A földeáki iskolanővérek házi kápolnáját – annak 25 éves évfordulójára – saját tervei szerint kifestette. Nyilván Györgyi Dénes hatására magyaros szellemben oldotta meg feladatát. A makói plébániatemplom festésére néhány részlettervet alkotott, de kivitelezésére nem került sor.

02_anka_orgonaval Anka orgonával

Minden szabadidejét a művészetnek szánta, de a hivatalos elismerés sem késett. A régió egyik legjelentősebb művészeti eseménye volt 1938-ban a Szegedi Képzőművészeti Egyesület és a múzeum reprezentatív kiállítása, amelyen ötvennégy művész 148 alkotását mutatták be. Ezen Torma Imre egy, Almási Gyula Béla két, Dehény Lajos három képpel, Nagy Gyula négy szoborral szerepelt. Szép sikert ért el Tanya, Mezőkopáncsi templom és Napnyugta a Maros partján festményeivel.

03_mezokopancsi_templom Mezőkopáncsi templom

Az új katolikus polgári iskola épületében rajztermet és szertárt kapott, a szülőknek a rajztanítás fontosságáról többször tartott előadást, önálló sportkört szervezett, segítőegyesületet hozott létre, ő lett az iskola cserkésztisztje. Megszerette Makót, jól érezte itt magát, de családi okok miatt mégis áthelyezését kérte. Második feleségével, Nyilasi Ankával 1939-ben kötött házasságot. A válása miatt a katolikus polgáriban nem maradhatott. Átmenetileg Munkács közelébe, Nagylucskára került, majd 1940. januárjától Hódmezővásárhelyre, ahol szintén polgári iskolában tanított.

04_kapucnis_portre Kapucnis portré

A Fekete Sas dísztermében 1941. decemberében megrendezte első nagy tárlatát, amelyet Endrey Béla polgármester nyitott meg. A kiállítás anyagilag is jól sikerült. A második világháború után tagja lett a Tornyai Társaságnak, így 1946 decemberében lehetősége nyílt, hogy a Kálvin téri Tornyai képtárban rendezze meg újabb kiállítását. „Témában gazdag, életvidám, színpompás, széles skálájú művészetének őszinte hangja, magyar íze is mindannyiunknak örömet szerez” – méltatta a Népújság. A következő évben Budapesten, a Postások Szakszervezetének kiállításán Eljárt az idő felettünk című képére figyeltek fel. Ezt az akvarelljét – négy más magyar művész munkájával – Párizsban is kiállították. Moldvay Győző Földeáktól a párizsi Szalon tárlatáig című írásában a „finom hangulatok, meghitt pillanatok költőjének” nevezte. 1947 decemberében lakásán (Csáky Albin u. 6.) rendezett műtermi kiállítást, amelyen ötven akvarellt és huszonöt olajképet mutatott be. A Szabadművelődési Felügyelőség megbízásából – az országban elsőként – képzőművészeti szabadiskolát szervezett.

Nyolcévi hódmezővásárhelyi tartózkodás után, 1948-ban visszajött Makóra. Három általános iskolában tanította a rajzot. Egyre többet betegeskedett. 1952. március 2-án szívbillentyű elégtelenségben halt meg.

Fametszetei főleg meghívókon, iskolai évkönyvekben és más füzeteiben maradtak fönn. Ezeket a tőmondatos előadásmód jellemzi.

05_tanya Tanya

Akvarelljei friss hatásúak, hol tiszta, világos színeket alkalmazott, hol lágyan, egymásba omló tónusokat. Kedvelte a lazúros eljárást.

Maradandó alkotásai az olajfestmények is. Jámborné Balog Tünde szerint korai képeit nagy méretek és komor, sötét színvilág jellemzi – Holdvilágos éjszaka, Cigánygyerek hegedűvel –, választott mesterei nyilvánvalóan az alföldi festészet nagyjai, ám nem a drámai ellentétek ragadják meg, hanem sokkal inkább a finom, lírai hangulatok.Képeinek múzsája gyakran felesége, Anka volt. Ilyen a Kapucnis portré, amelynek értékére Jámborné Balog Tünde hívta fel a figyelmet: „A fények és az árnyak határozottan rajzolják ki az arc formáit, a kabát hideg kékjét és a kapucni meleg mályvaszínét, amely mintha a lemenő nap színeivel övezné Anka kissé sápadt arcát.”

06_labat_moso_no Lábát mosó nő

Portréinak, aktjainak, olajképeinek felesége volt a modellje – a Lábát mosó nő, vagy a piros drapériás Akt című. Anka orgonákkal című 1947-es impresszionista olajképéről Jámborné Balog Tünde találóan jegyezte meg:
„Pillanatkép egy ragyogó májusi reggelen, úgy, ahogyan az igazán nagyok festettek, minden szín, minden ecsetvonás a helyén, nincs alárendelt részlet, a formákat szinte feloldja a fény, az álom igézetéből még nem egészen felébredt kék pongyolás, szőke Anka a kertből frissen karjába rakott lila virágokkal gyönyörű, tavaszi látomás.”

07_ciganygyerek_hegeduvel Cigánygyerek hegedűvel

Dehény Lajos pályája derékba tört, de művészete így is a makói és az alföldi piktúrának értékes színfoltja. Mintegy öt-hatszáz művet alkotott, nagyrészük vásárhelyi és makói gyűjtőkhöz került. A család féltve őriz egy tárlatra valót. Művészetéhez az Alföld adott erőt: „Témáim az Alföld – a nép élete és munkája – a Maros, a Tisza és a halászok voltak” – vallotta.

Kiállítások
1926 Földeák, Eötvös József fiúiskola (Bánszki Tamással)
1927 Földeák, Zárdakápolna
1827 Makó, Szegedi utcai iskola (Bánszki Tamással)
1937 Makó, Kaszinó
1938 Szeged, Képzőművészeti Egyesület
1941 Hódmezővásárhely, Fekete Sas
1943 Hódmezővásárhely, Kaszinó
1946 Hódmezővásárhely, műtermi kiállítás
1947 Budapest, Postások Szakszervezete
1947 Hódmezővásárhely
1961 Földeák, Művelődési ház
1981 Makó, József Attila Múzeum
1981 Budapest, Hazafias Népfront IX. kerületi székháza
1995 Makó, Kálvin téri iskola Lépcsőgalériája
1996 Földeák
2002 Makó, József Attila Múzeum
2006 Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum

Dr. Tóth Ferenc
nyugalmazott múzeumigazgató

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.