Érettségi tételek - Karinthy Frigyes irodalmi karikatúrái az Így írtok ti című kötetben
2014/05/13 16:51
22767 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Nyugat első nemzedékének széles műveltségű alkotójában, Karinthy Frigyesben a komikus irodalom egyik kivételesen magas szintű művelőjét tisztelhetjük.

Karinthy Frigyes Bevezető gondolatok

Karinthy Frigyes (1887-1938) irodalmunk egyik legsokoldalúbb alkotó zsenije. A különböző szövegformákat bravúrosan kezelte, és költőként, novellistaként, karcolat- és regényíróként egyaránt jelentőset alkotott. Ma a legtöbben főként két művét, a Tanár úr, kérem (1916) című komikus karcolatgyűjteményt, valamint az Így írtok ti (első kiadása: 1912) című kötetet ismerik. Cikkünk ez utóbbinak egyes jellegzetességeivel foglalkozik.

A tétel kifejtése

Az Így írtok ti című gyűjtemény darabjait szokás paródiáknak nevezni, és noha vitathatatlanul magukon viselik a paródia műfaji jellegzetességeit, besorolásuk mégsem egyértelmű. Maga Karinthy is inkább irodalmi karikatúraként minősíti alkotásait, és ezzel egyszersmind meg is különbözteti őket a paródiáktól.

A karikatúra ugyanis nem „egy bizonyos művel, hanem egy bizonyos szerző modorával, modorosságával” foglalkozik (idézet Pethőné Nagy Csilla Irodalomkönyv 11. című tankönyvéből). Ez a definíció azonban valójában nem áll messze az ókori eredetű paródia műfajától, amely „egy-egy jól ismert szerzői stílus, műfaj vagy mű humoros utánzását” (idézet ugyanonnan) jelenti, tehát nem feltétlenül egyetlen mű a „mellééneklés” (nagyjából ez a paródia görög szó magyar fordítása) célpontja. Mindenesetre közös ismertetőjegyük az Így írtok ti műveinek, hogy a megidézett szerzőket legmarkánsabb stílusjegyeik alapján egyesítik és ezáltal különböztetik meg egymástól és mindenkitől.

Petőfi Sándor esetében például Karinthy a költő népies műdalainak beszémódját, képiségét, ritmusát imitálja:

Barna kis lány szemének a lángja
Idetűzött szívem pitvarába,
Kis halacska szőke Tisza vizén,
Örömében akrát ugrok biz én.

(Karinthy Frigyes: Barna kis lány szemének a… – részlet)

A „szemének a lángja” közhelyszerű metafora, a „szívem pitvarába” kifejezés, valamint a Tisza említése mind a nagy költőelődöt idézi, ahogy a vizén – biz én játékos-humoros hatást keltő rímpár is. Fontos megjegyezünk, hogy az irodalmi karikatúrák tiszteletadásként, hommage- (’omázs’) -ként is értelmezhetőek.

Izgalmas megvizsgálni, hogyan ábrázolja Karinthy híres kortársait, például Ady Endrét vagy Babits Mihályt. Mindkettőjük eszköztára – akárcsak Petőfié – nagyon jellegzetes, felismerhető. Karinthy az ő esetükben is a paródia technikáival él: eltúloz és lefokoz, utal a szerző jellemző szóválasztásaira, szószerkezeteire. Az Ady-paródiákban a nagy kortárs ismerős témái és jelképhasználata is tükröződik:

Jött értem a fekete hajó
Jött értem fekete vizen.
Álom-királyfit, vitt tova vitt
Moslék-országnak mentiben –
Fekete hajó, fekete vizen.

(Karinthy Frigyes: Moslék-ország – részlet)

A hajó és a víz létszimbólumok megidézik az Új vizeken járok című Ady-költemény címét és híres sorait („Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse”), a fekete jelzőről az emblematikus A fekete zongora is eszünkbe juthat, míg az „Álom-királyfi” és a „Moslék-ország” kifejezések egyaránt illusztrálja Ady jelképteremtő és szóteremtő gesztusát. Végül nem kerülheti el figyelmünket a mégoly rövid sorokon belül megfigyelhető nagyarányú ismétlődés („Jött értem” ~ „Jött értem”; „vitt tova vitt”; „Fekete hajó, fekete vizen”). Míg azonban az eredeti Ady-versekben a képek valamiféle logika mentén kapcsolódnak, az imitáció felfüggeszti a képiség logikáját, egységességét, és mintegy ötletszerűen, értelmetlenül egymásra halmozott képhalmazként hozza létre a verset (amely utalhat az Ady költészetét ért korabeli kritikára is, mely sokszor értelmetlennek minősítette a költő műveit).

Végül lássunk egy példát arra, hogyan jelenik meg Karinthy tolmácsolásában a fiatal Babits Mihály! Ami Ady esetében a szimbolizmus és a nemzetostorozó hajlam, Babitsnál a klasszicizáló tendencia. A Futurum Exactum (’egzakt, konkrét jövő’) című versnek már a címe is az antik római kultúrára utal, noha fonák módon, hiszen a múlt helyett a jövő szerepel benne. Karinthy a fiktív szöveghelyet is megadja a vershez: A klasszikus gyomorgörcsök ciklusból kitétel a latinizáló kifejezésmód erőltetettségéről mond ítéletet, és azt gyomorgörcsökké lefokozva ki is gúnyolja. Első versszaka a Karinthy-féle szóteremtés és stílusparódia egyik csodálatos példája:

Plutó e torzót márványból szoborta
Ó torzók torza, bőrző Dunakorzó
Ó korzók korza, őrző dunnaorzó
Mint ferde torta és megint retorta.

(Karinthy Frigyes: Futurum Exactum - részlet)

A versszakot szemlátomást a rímek, az összecsengés, a hangzásbeli variációk uralják, amelynek a jelentés teljesen áldozatul esik: a torzó, a (Duna-)korzó, az orzó létező szavak, még a torza is értelmes, ám az ez utóbbi analógiájára alkotott korza már a költői lelemény terméke, hasonlóképp a szoborta és a retorta alakokhoz. Ezek a teljesen öncélúnak tetsző megoldások Babits formai bravúrjait állítják pellengérre.

A tétel összegző leírása

Karinthy Frigyes Így írtok ti című kötetében ismert hazai és külföldi szerzőkről készít komikus portrékat, amelyek a paródia és a karikatúra elemeivel élve kiemelik a az adott alkotó stílusjellegzetességeit, tehát imitálják, lefokozzák, eltúlozzák azokat, és így keltenek komikus hatást.

Kerek Roland cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.