Érettségi tételek - Közéleti és magánéleti válság Katona József Bánk bán című tragédiájában
2014/05/15 08:00
6130 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Bánk bán szorult helyzetében, amikor nemcsak családja, hanem az ország sorsa is kockán forog, vajon tud-e racionálisan, érzelemmentesen cselekedni? Nem, nem tud.

bessenyei-a-bank-banban

Amikor Katona József 1815-re elkészült művét, a Bánk bánt 1833-ban bemutatták Kassán, a közönség nemcsak a majd 1848. március 15-étől nemzeti drámánknak számító tragédiát láthatta, hanem egy népszerű európai vándortémának egyik mesteri feldolgozását is. A 13. század eleji magyarországi eseményekről egykorú évkönyvek, krónikák emlékeztek meg, amelyek sokféle változatban ábrázolták az eseményeket, hasonlítottak azonban abban, hogy kiemelték a királyné bűnösségét, másrészt hangsúlyozták az erkölcsi tanulságot és a rokonszenvet a Bánk-házaspár mellett. Katona drámájának kassai ősbemutatóját nem övezte általános kritikai figyelem; az irodalmi ízlés legfőbb formálói, például Kazinczy és Vörösmarty, nem vagy csak alig vettek tudomást róla. A közönség is vegyes érzelmekkel fogadta ezt a számára eladdig szokatlan darabot, amely rendkívül árnyalt magyarságképet közvetített, és mind a kérdésfelvetései, mind a főhős alakja meglehetősen összetett volt. A Bánk bán diadalmenete az 1840-es években kezdődik, majd miután 1858-tól kezdve egy évtizedig csak cenzúrázott változatban adhatták elő, értő kritikákkal Gyulai Pál és Arany János segít enyhíteni a mellőzöttségét.

A tétel kifejtése

Konfliktusos és középpontos. Katona Bánk bánja rendkívül összetett alkotás mind műfaji, mind tartalmi szempontból. Egy olyan ötfelvonásos (-szakaszos) műről van szó, amely tipikus konfliktusos drámaként indul (ebben Szophoklész Antigonéjának hagyományát követve), melyben a világrend, a harmónia felborul, és a főhős, Bánk nem tud létezni az új világrendben; ezért szembeszáll az új világrend letéteményesével, Gertrudis királynéval. Az új rend azonban nem egyértelműen az ő bukásának következménye: az ötödik felvonásban hazaérkezik Endre király, hogy az információhiány állapotában passzív középpontja legyen az eseményeknek; ez már a középpontos drámára jellemző (melynek egyik prototípusa Szophoklész Oidipusz királya). Bánk cselekvése tehát csak a negyedik felvonás végéig tart – igaz, az ötödik felvonásban bizonyos értelemben egyáltalán nem történik cselekvés, szinte csak az előzetes események végkifejlete bontakozik ki egyre terjedelmesebben, hatalmas feszültség közepette: a királyné halott, Petur bán is meghalt, sötét fináléként pedig Melindának, Bánk hitvesének a holttestét hozzák be a palotába. Bánk és a király lelkileg összeomlik. A büntetés, úgy tűnik, nem embertől adatik. De hogyan jutottunk el idáig? Vizsgáljuk meg Bánk nagyúr helyzetét az eseményekben!

Bánk kettős terhe. Az első szakasz fordulatos cselekménye igazi romantikus „bújócska”: mellékajtók, hátsó szobák, folyosók labirintusában zajlanak a baljós események, az elhangzó szavakat a jelenlévőkön kívül általában mások is hallják az ajtón túlról; az információ búvópatakként áramlik, olyan mellékutakon, amelyen Magyarország második embere – jelen pillanatban, a király távollétében, az első –, a bán kénytelen vidéki útjáról a báltól hangos palotába érkezni. Bánk eleve zaklatott a méltatlan körülmények miatt, ám amikor kiderül, hogy a főúri összeesküvés titkos jelszava felesége, Melinda neve, zaklatottsága gyötrődéssé erősödik. A konfliktus, Bánk kettős terhe az első felvonás végi nagymonológban válik teljesen világossá: „De hát Melinda! oh! hát a haza! / Itten Melindám, ottan a hazám – / A pártütés kiáltoz, a szerelmem / Tartóztat.” Szeretett hitvese gyanúba keveredik, a magyar főurak pedig a meráni királyné és pártfogói ellen szervezkednek: egy magán- és egy közéleti válság körvonalazódik. A főúr fegyelmezi gondolatait, és objektivitásra törekszik: „Szedd rendbe, lélek, magadat és szakaszd / Szét mindazon tündéri láncokat, / Melyekkel a királyi székhez és / A hitvesedhez, gyermekidhez, oly / Igen keményen meg valál kötözve!” Igyekszik tehát érzelemmentesen, részrehajlás nélkül, az ország vezetőjéhez méltóan szemlélni a szituációt. Így érkezik meg Petur bán házába, a „békételenek” közé a második felvonásban.

Az objektivitás kudarca azonban hamar kiderül: sikerül ugyan lecsitítania a forrongó urakat, a király nevében rendre intenie Peturt, a felvonás végén, Bánk belépőjével („Melinda”) megjelenő Bíberach hozta hír újra indulatossá teszi a nagyurat: a főúri gyűléssel egyidőben a királyné öccse, Ottó Melindával van a palotában. Az összetett politikai-nemzetiségi szituációt Bíberach teszi teljessé; II. Endre hívására a magyar főurak mellett az Adriai-tenger keleti partvidékéről származó merániak is pozícióba kerültek, Melinda maga, bátyjaival, Mikhál és Simon bánokkal együtt spanyol (bojóthi), Bíberach pedig „egy lézengő ritter”, opportunista, kóbor német lovag. Bíberach mindig a saját hasznát lesi, ezért hol az egyik, hol a másik fél pártjára áll.

Bánk és Melinda konfliktusa azzal a vitával jelenik meg előttünk, amelybe Bánk emblematikus „Hazudsz!” felkiáltásával kapcsolódunk be a harmadik felvonás elején. Melinda erényén valóban folt esett, noha akarata nélkül: Bíberach mesterkedésének köszönhetően Ottó tudatmódosító porok segítségével elaltatja a királynét és elcsábítja Bánk feleségét. Bánk leplezetlen undorral tekint kétségbeesett feleségére. A magánéleti tragédia itt újra összekapcsolódik a közéletivel. Bánkot ugyanis felkeresi az előző felvonásból már ismerős Tiborc, a jobbágy, aki huszonhat évvel azelőtt megvédte a későbbi bán és apja életét. Tőle értesül a nép nehéz helyzetéről.

A kettős teher görbe tükre. A negyedik felvonásra Gertrudis királyné jelleme is árnyalttá válik. A királyné viszonya öccsével, Ottóval, igen sajátos. Noha szeretné látni, hogy testvére sikeresen hajtja végre csábítási tervét, már az első felvonásban „biborunk / Bemocskolójá”-nak nevezi őt, aki ügyetlenségével veszélyt jelent a királyné (közéleti) pozíciójára is: „A célod nem; de a módjaid / Útálhatom.” – mondja Gertrudis Ottónak. Nehéz lenne erkölcsileg felmentenünk a királynét, de azt sem mondhatjuk, hogy maradéktalanul a velejéig romlottnak, alávalónak, sunyinak ábrázolt öccse mellett állna. Látjuk tehát, hogy a királynénak is dilemmát okoz magán- és közéleti szerepeinek összeegyeztetése, noha morálisan mindkét szempontból kifogásolható.

Amikor Bánk és Gertrudis a negyedik felvonásban szemtől szembe kerül egymással, mind Melinda, mind az ország esete ott vibrál kettejük konfliktusában. Ellentétük azonban csak akkor érheti el tetőpontját, amikor megjelenik Ottó: Bánk indulata erre új lendületet vesz, és átkot mond Ottó és így egyszersmind a királyné hazájára is: „Örökre átkozott légy, átkozott! / És átkozott a hely, melyben születtél!” A következő lépésként Gertrudis veszti el az önuralmát, és hazája védelmében emel tőrt Bánkra, aki azt ellene fordítja. Sötéten ironikus, hogy végeredményben a királynénak is a saját hazája védelmében kell vesznie, akárcsak Petur bánnak és (részben) Bánknak.

Végül az igazságszolgáltatás Endre király alakjában érkezik, aki azonban ugyanolyan cselekvésképtelen, mint Bánk. Büntetni sem képes; ahogy Solom mester mondja Bánkról: „Nézd, uram, e csüggedést! – Király, / A büntetés már ennek irgalom.”

A tétel összegző leírása

Bánk tragédiája egyszerre magánéleti és közéleti tragédia. A nagyúr összetett, romantikus alkat: olykor határozott és ellentmondást nem tűrő, olykor zavart, érzelemvezérelt. Mind hitvesével, mind az ideiglenesen rá bízott ország állapotával kapcsolatban nagyot változik az álláspontja, és ennek megfelelően cselekszik; azonban hiába törekszik racionális döntések meghozatalára, végül mégis érzelmei kerekednek felül.

Kerek Roland

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.