Ermitázs
2005/02/09 07:24
2479 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Nevében hordozza a varázst, tartalmában a csodát, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy gyűjteményével egyedülálló a világon. Február 5-én volt 153 éve, hogy ajtói megnyíltak a nagyközönség előtt.

Az oroszországi Szentpétervárt a Péter-Pál erőd felépítésével még a svédekkel folytatott háború idején, 1703-ban kezdte építeni (stratégiai célokból) I. Péter cár. Sokáig a katedrálisában temették el a cárokat. A város egyik emblematikus helyszíne azóta is a Palota tér és a cárok egykori lakhelye, az 1754-62-ben Bartolomeo Rastrelli tervei alapján épült Téli Palota. A három emelet magas, kolosszális kiterjedésű barokk épület egyik frontjával a Néva folyóra néz, homlokzatával pedig a Palota tér felé fordul. Ősztől tavaszig ebben az épületben laktak az orosz cárok. Ott élt Nagy Katalin is. A Téli Palota mellé (de részben már a tér határain túl) később még három épület került: a Kis Ermitázs, a Régi Ermitázs és az egykori Cári Színház. Noha ezek az épületek a XVIII. század második felében épültek, mégis egységes építészeti stílust alkotnak. Az Ermitázs épületben egykor a cárok festmény-, szobor-, és gobleingyűjteményét állították ki, természetesen nem a nagyközönség számára.

A múzeum gyűjteményét Nagy Katalin (I. Katalin) kezdte összeállítani, aki megszállottan és igen jó szemmel gyűjtötte az európai festészet gyöngyszemeit. Igaz, a műveket eleinte csupán saját, néhány szobás, a palota többi részétől elzárt remetelakába - franciául hermitage - szánta. (A szó eredeti jelentése remetelakot utánzó kerti lak vagy barlangszerű házikó, lugas főúri kastély kertjében.) De a kollekció szépen gyarapodott, és mára egyike lett a világ leggazdagabb képzőművészeti gyűjteményeinek. A Leo von Klenze német építész tervei alapján épített Ermitázst 153 évvel ezelőtt, 1852. február 5-én nyitották meg a nagyközönség előtt, I. Miklós idején. A ma a világ egyik legnagyobb képzőművészeti múzeumának gyűjteményei elsősorban külföldi művészek alkotásaiból tevődnek össze, melyek között csak néhány speciális orosz kollekció található.

A múzeum magában a Téli Palotában (fogadótermekben, cári lakosztályokban és a személyzet helyiságeiben), továbbá a két régi Ermitázs épületben helyezkedik el. Anyagát a régi cári Ermitázs és a Téli Palota gyűjteményeiből, más cári és arisztokrata paloták kollekcióiból, valamint a forradalom után köztulajdonba átment gazdag magángyűjteményekből állították össze, melyekhez számos új szerzemény is járult. A világhírű Állami Ermitázs Múzeum több mint hárommillió darabos gyűjteményének csupán egy kis része látható a kiállításokon, az 535 termes Téli Palota végigjárása így is több napot beosztó alapos szervezést igényel. A kiállítás pazar képet ad az orosz történelem nagyjainak életmódjából, árulkodóak a báltermek- és tróntermek, melyek féldrágakövekből, márványból, nemes fafajtákból lettek kialakítva. A bútorzat gazdagon díszített és aranyozott, és ezek között helyezkednek el a kiállított műtárgyak is.

Rendkívül érdekes az Ermitázs ősgyűjteménye, mely az ősközösségi társadalom emlékét őrzi, a görög-római gyűjtemény vázákat, terrakottákat és római mellszobrokat foglal magában. A világon egyedülálló a szkíta fegyver- és ékszergyűjtemény, melynek daranjait a Fekete-tenger melléki sírhalmokban és egykori görög gyarmatvárosok ásatásainál találtak. Számtalan tárlót töltenek meg a keleti gyűjtemények: az ősi Kelet (Egyiptom, Urartu) anyaga, valamint a középkori keleti (közép-ázsiai, iráni, kínai, indiai) fegyverek, használati tárgyak és ékszerek. Ide tartozik a világ egyetlen szasszanida (iráni) ezüstgyűjteménye és a páratlan középkori szőnyegek, selymek. A múzeum hatalmas és igen értékes gyűjteménnyel rendelkezik az olasz reneszánsz, a holland barokk, továbbá flamand és francia mesterek alkotásaiból. A nyugat-európai festészet és szobrászat mintegy nyolcezer alkotása, köztük Leonardo da Vinci, Michelangelo, Tiziano, Raff aelo, Rembrandt, Rubens, El Greco, Manet, Monet, Van Gogh, Matisse művei láthatók. Különösen gazdag a német-alföldi és a francia anyag, köztük jó néhány Picasso alkotással. Az Ermitázs a világörökség része.

1941-ben hozták létre az orosz kultúrtörténeti osztályt, amelyben IX-XIX. századból fennmaradt tárgyakat helyeztek el. Nagyon érdekesek a XVIII. századbeli portrék és iparművészeti tárgyak, továbbá a XIX. század elejéről származó "Honvédő Háború hőseinek arcképcsarnoka". Az Ermitázs kincsei csak egyszer kerültek igazán nagy veszélybe a II. világháború idején, de akkor a gyűjteményeket biztos helyre szállították az ostromlott Leningrádból. Az ottmaradt munkatársak azonban a blokád idején is folytatták tudományos munkájukat, és művészeti előadásokat tartottak az éhező lakosság vagy a város határában húzódó frontokról néhány órai pihenőre elengedett katonák, matrózok és népfelkelők számára. A különféle országokból és korokból származó legértékesebb arany- és drágakő kincseket külön osztályon helyezték el, a kétszeresen őrzött "Aranyszobában". Ezt a gyűjteményt csak előre bejelentett és szervezett csoportok látogathatják.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.