Fuji
2006/08/28 08:00
1410 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Hogyan lesz a természetből művészet? Ezt a kérdést próbáljuk illusztrálni a Fuji bemutatásával. A japánok szent hegyét most két aspektusból mutatjuk be.

Japánban, Honshu sziget középső részén, a szigetet keresztirányban átszelő nagy törésöv, az. ún. Fossa Magna húzódik. A bonyolult szerkezet következtében változatos domborzat alakult ki: az "árok" vonalában igen erősen összetört, 2000 m-t meghaladó magasságú vulkánokkal koszorúzott hegységek emelkednek, köztük pedig kisebb, durva törmelékekkel kitöltött szerkezeti medencék (mint pl. a Kofui- és az Uedai-medence) sorakoznak. A Fossa Magna peremén található a szigetvilág leghatalmasabb vulkánja és egyben legmagasabb (3776 m) pontja, a Fuji-san* (Fudzsi-szan) vagy röviden Fuji. A közel tökéletes kúp formájú, 35 km átmérőjű tűzhányó különlegessége, hogy kőzetanyaga bazaltos jellegű.

A Fuji tulajdonképpen több rétegvulkán egymásra, ill. egymásba épülése révén jött létre. A legidősebb (kb. félmillió éves) egy eltemetett sztratovulkán, a Komitake; erre települt a Ko (azaz Ó)-Fuji, amely kb. Kr.e. 80 000-10 000 között pár száz éves szünetekkel folyamatosan működött, végül erre a mai Shin (Sin, azaz Új)-Fuji, amely kb. 5000 éve hasonlóképpen hosszú nyugalmi periódusokkal, de lényegében folyamatosan aktív. Egyes számítások szerint az elmúlt 80 000 év alatt a Fuji mintegy 400 km3 vulkáni kőzetet "termelt". A japánok által szentként tisztelt tűzhányó központi krátere 700 méter átmérőjű és 200 méter mély. Oldalain kb. 60 parazitakráter nyílik [sok kutató ezért is az "Etna-típusú" vulkánok közé sorolja]; az északiból kifolyt láva gátolta el azt az öt gyönyörű tavat, amelyek északon a Fujit félkörben övezik. A legnagyobb mellékkráter délkeleten található, ez a "háromfejű" Ashitaka-yama (Asitaka-jama, 1187 m), mely tisztán lávából épül fel.

Hokuszai

A Fuji egy japán mester, Hokuszai művein kersztül metamorfizálódott művészetté. Ki volt ő?

Hokuszai (Hondzso, Kacusika (ma Tokió része), Japán, 1760. október 21. - Aszakusza, Edo (ma Tokió), Japán, 1849. május 10.); teljes nevén: Kacusika Hokuszai, japán képzőművész, fametsző, festő. Gyermekkorában egy könyvkereskedésben dolgozott, ezután egy műhelyben elsajátította a fametszés mesterségét. 1786-tól önállóan dolgozott. Mintegy harminc művésznevet használt, 1797-től kezdve már csak a Hokuszait. Hetven éves pályafutása során 40 000 körüli rajzot, metszeteket és festményt készített, ennek ellenére szinte nyomorban élt. Körülbelül 500 könyvet illusztrált. Maga is írt népszerű regényeket, amelyek saját rajzaival, metszeteivel jelentek meg. 1796-ban megtanulta az európai perspektivikus szabályokat is.

Művészete eljutott és népszerűvé vált a korabeli Európában, aminek jelentős szerepe volt a Japán iránti érdeklődés felélénkülésében. Művészetének egyes jellegzetességei csodálatot keltettek Európában: a természet alapos megfigyelése, virtuóz rajzkészsége, a rendkívüli finomság. A nyugati kritika hatásának is köszönhető a hazájában végül a huszadik századra megtörtént méltó elismerése.

A Fuji 36 nézetből

Hokuszai lenyűgöző remeklése például, legismertebb műve, A Fudzsijáma 36 nézetből, a szent hegyet különféle, sokszor egészen bizarr módon mutatja be. Részben az évszakok változása szerint, verőfényben, esőben vagy havazáskor, de az efféle önként kínálkozó metódusoknál bizarrabbakat is alkalmaz. Van, hogy a szálló vadlúdpár alatt, a víz tükrén lebeg a szent vulkán tükörképe. Amott a csónakban ülő horgászok mögött, a zizegő nádas távolában. Újabb remeklésen, mely a görnyedt teherhordót ábrázolja, a távolban ködlik a hegy. Aztán egy bambuszligeten túl. Megint másutt a felcsapó tengerhullám rejti, melyből madarak szállnak a magasba. Amott villám cikázik a több mint háromezer méter magas vulkáni kúp előterében.

Újabb képen az ember először nem is látja meg a hegyet. Keresni kell. Két elszánt mester épp hordót fabrikál: egyikük, hatalmas fakalapáccsal a kezében áll a hordó peremén, és szétterpesztett lábai között, a távolban hirtelen megpillantjuk a Fudzsit. A mindenütt jelenvaló szakrális helyek közül is a legszentebbiket. Folytathatnánk. Egyik metszeten a táncoló, szent darvak csoportja mögött dereng a hóborította kúp. Itt napernyők rejtik, amott szirten álló szarvas. Megint másutt a zápor kelmeszerű függönye vagy a rizsföldön tüsténkedő parasztok csoportja.

Linkek

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.