Gedő Ilka
2006/02/19 20:22
1391 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Gedő Ilka a huszadik századi magyar művészet egyik legjelentősebb, egyben legkevésbé ismert művésze. Bár fiatal kora óta szoros kapcsolata volt kortárs képzőművészekkel, művészettörténészekkel, írókkal és filozófusokkal, egyetemes értékű életműve mégis társtalan, s valószínűleg ez az oka annak, hogy munkássága jószerivel máig feldolgozatlan.

"Gedő Ilka a huszadik századi magyar művészet egyik legjelentősebb, egyben legkevésbé ismert művésze. Bár fiatal kora óta szoros kapcsolata volt kortárs képzőművészekkel, művészettörténészekkel, írókkal és filozófusokkal, egyetemes értékű életműve mégis társtalan, s valószínűleg ez az oka annak, hogy munkássága jószerivel máig feldolgozatlan. Életműve ugyanis nem variációja kortársi művészeti gesztusoknak. Ha így lenne, az analógia lehetősége mindenképpen segítené az interpretációt" (Hajdu István)Gedő Ilka 1921. május 25-én született Budapesten, édesapja, dr. Gedő Simon a pesti Zsidó Fiú Gimnázium német nyelv- és irodalomtanára, valamint irodalomtörténész és műfordító volt, édesanyja, Weiszkopf Elza irodalmi ambíciókkal megáldott tisztviselőnő. A család hatalmas könyvtárral rendelkezett, a német klasszikusok szinte hiánytalanul ott sorakoztak a polcokon, Gedő Elza pedig rajongott Adyért, a nyugatosokért, Szomory Dezsőért, Kosztolányiért, Füst Milánért, és jól ismerte a korabeli angol és francia nyelvű irodalmat is.

Gedő Ilka tehetsége már gyerekkorában megmutatkozott, szenvedélyesen rajzolt egészen kicsi korától kezdve, és amikor a legtöbb gyermek érdeklődése lanyhulni kezd az önkifejezésnek ezen formája iránt (a pszichológusok megfigyelése szerint úgy 8-9 éves korban), Gedő Ilka akkor is füzetek tucatjait töltötte meg rajzaival, akvarelljeivel. Mindent lerajzolt, ami a szeme elé került, legfőképp azonban az emberek érdekelték, így ír erről később egy naplójegyzetében: "A gyerekrajzoktól kezdve át az érettségi felnőttségéig egyfolytában rajzoltam. Képek a múltacskából: 10 éves, Tirolban egy nyaralásnál vázlatfüzetével járkál a leányka a vadidegen faluban, és motívumokat keres. 11 éves, a Balatonnál halálos komolysággal dolgozik a parton. 13-14-15 éves, egy aszkéta elszánt dühével áll a Városmajorban, és rajzolja a sakkozókat, a nénikéket a padokon, minden idegszálát megfeszítve, hasonlítson, olyan legyen, szombati piacok forgatagában megpróbálja a lehetetlent, megrögzíteni a futó mozdulatot, fülig pirosan a haragtól, belenéznek a füzetébe, és mégis legyőzve minden szégyenkezést és undort a feltűnősködéstől."

1944 nyarán a Gedő család gettóba kényszerül, Ilka folytatja a rajzolást, pontos látleletet készít a gettó-létről, csupa mélységes szomorúságot sugárzó tekintet, a reménytelen várakozás arcai, legmegrázóbbak talán a gyermekekről készült portrék, a törékeny figurákból áradó csendes, szint "bölcs" fájdalom. Gedő Ilka családja túléli a vészkorszakot, és a háború után visszaköltözhet Fillér utcai otthonukba. Gedő Ilka 1945 szilveszterén megismerkedik későbbi férjével, Bíró Endre biokémikussal, aki bevezeti őt az akkori szellemi élet legizgalmasabb körébe, melynek meghatározó alakjai Szabó Lajos, Tábor Béla, Hamvas Béla. Gedő Ilka kezdetben csendesen figyel, rajzolja a jelenlévőket, de a hatalmas intellektussal megáldott erős egyéniségek között felerősödik kisebbségi komplexusa, elbizonytalanodik a művészetét illető alapvető kérdésekben is.

Mi a művész, és mi a feladata? Van-e a művésznek neme, lehet-e a nő művész?"Milyen lehet vajon egy festőnő mondanivalója, hogyan néz az ki kb.? Egy mesterség, aminek testi-lelki hagyományait férfiak adogatják egymásnak az egyiptomi piramisok óta. Tőlük venni az életformát, a mesterséget, a világlátást, hogyne, persze, talán még a zsenialitást is." Mindezek a gyötrő kérdések 1947-től, első fia születésétől még inkább felerősödnek, és megoldhatatlannak tűnnek. A női identitás és a művészlét, úgy tűnik, nem összeegyeztethető. Ráadásul Gedő Ilka úgy érzi, művészetét a "kör" részéről teljes megnemértés övezi, figurális műveit, portréit, és egyre sűrűsödő önarcképeit korszerűtlennek minősítik. Mindez egyre súlyosabb depresszióhoz vezet, és Gedő Ilka végül 1950-ben elnyomja magában a művészt, és tizennégy évig tartó, önként vállalt - vagy magára kényszerített - művészi száműzetésbe vonul: nem fest, és nem rajzol semmit egészen 1964-ig.

Amikor 44 évesen egyszerre csak újra ceruzát, majd ecsetet vesz a kezébe, képeiről egy megváltozott művészet-felfogás árad, amely talán a női identitással való megbékéltebb viszonyának is eredménye. Míg az ötvenes években még - a Mándy Stefániával és Bálint Endrével folytatott vitában - a művészetet egyetemes érvényűnek, és a transzcendenciával folytatott dialógusnak tekintette, tíz évvel később ez a párbeszéd már sokkal inkább önmagában, önmagával zajlik. Gedő Ilka a személyességben, a folyamatos önreflexióban találja meg a művészet lényegét, ezt fejezi ki sajátos technikája is: régi, ősrajzoknak nevezett grafikáit fejleszti tovább, vagy az 1964-től kezdődően rajzolt vázlatait dolgozza át újra meg újra, vagy akár egy-egy gyerekrajzot tekint kiindulópontnak, és ebből teremt sajátos Gedő Ilkai világot. Művészetét tekinthetjük akár vizuális naplójegyzeteknek is.

Életében csupán néhányszor állították ki műveit. Szinte hermetikusan elzárkózott a külvilágtól, a családtagjain kívül alig érintkezett néhány emberrel, úgy vélte nem tudna hasznára lenni az embereknek a hétköznapi, kommunikatív világban, nem érzett kényszert arra, hogy megmutassa magát. Befelé figyelő, meditatív, játékos és ironikus képei előtt állva mégis határozottan érezzük, hogy megszólít bennünket: látod, mondja kedvesen, számomra így nyilvánult meg a világ, ilyen színek és ilyen formák vetültek a szemem elé, ha jól megfigyeltem a dolgokat. Mégis, ha némelyik kép ismerősnek tűnik számodra, az talán nem is csupán a puszta véletlen műve.

Linkek

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.