Hofi Géza
2004/04/28 08:00
456 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Hofi nem név, hanem fogalom, a kisember bölcsessége és humora. Azé a kisemberé, aki mindig jobban tudja, érzi, látja, hogy mit tesznek a feje fölött az "uborkafára felkapaszkodott nagyfejűek". Békaperspektívából láttatta a dolgokat, s ritka nyilatkozataiból az is kitűnt, hogy soha nem a saját, hanem a közönség véleményét vitte a színpadra.

hofi1 Hoffmann Géza néven született 1936. július 2-án. Édesapja nyugdíjasként folyton a tévé előtt ült, és kurta mondatokkal kommentálta a látottakat. Talán innen származik a velős lényeglátás. Zenei érzékét anyai örökségnek tartotta, mert édesanyja a rádiót hallgatva mindig együtt dalolt az énekesekkel.

Nyilvános szereplését munkásként a kőbányai téglagyár színjátszó csoportjában kezdte.
1960-ban figyelt fel tehetségére Szendrő József, ki azonnal a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtette. Miután kipróbálta magát francia királyként és Shakespeare Vízkeresztjének Bolondjaként is, elhagyta a kötött szöveget, mint ahogy elhagyta Debrecent is, ahol munkásból színésszé, Hoffmannból Hofivá vált. 1963-ban tért vissza a fővárosba, majd az Országos Rendező Irodától kapott működési engedéllyel vidéki városokban lépett fel paródiákkal. Volt két sör között a betét a dunai sétahajókon, a Budapest Szálló bárjában vagy éppen a vidéki művelődési házak színpadnak aligha nevezhető pódiumain.

"Az embert is csak kétféleképpen lehet lejáratni. Az egyik, hogy nem engedik szóhoz jutni, a másik, hogy engedik."

Ismertté 1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri műsorában elhangzott legendás táncdalfesztivál-paródiájával vált. Marton Frigyes, a Rádiókabaré alapítója szinte belökte a 6-os stúdióba, a felvételre. Egy év múlva pedig már a Mikroszkóp Színpadon találta magát, ahová Komlós János szerződtette. Mondhatni, saját magát, és legfőképp éleslátását kellett adnia. Micisapkát és kék köpenyt húztak rá, s már kész is volt a mindenkinek odamondó melós figurája. Komlós halála után 1983-tól a Madách Kamara Színház társulatában folytatta pályáját, s ott mutatta be "Hofélia" című önálló estjét, amely több mint ötszázszor került műsorra. Az "Élelem bére" című műsort 1987 óta adta elő, ezt még ennél is többször láthatta a közönség. Mindkét produkciót saját maga írta és szerkesztette.

hofi2 "Az ütő megállt bennem valamelyik nap. Lenézek, ott van egy üres szék. Mi van Pesten, tífusz?" - mondta egyik előadásán, melyekből sosem volt két egyforma.

Műsorait nagy sikerrel lemezen is megjelentették (az első 1971-ben jelent meg), összesen hat aranylemeze van. Koós Jánossal készített animációs zenés filmje, a "Megalkuvó macskák" Macska duettje is óriási siker lett. A legmaradandóbbnak mégis egy táncdal, az általa énekelt "Próbálj meg lazítani" számít.

"Ez a hatvan, ez tipikusan nagyon kis öröm. De még mindig jobb, ha megéri az ember, mintha nem."

Munkásságát 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 1996-ban 60. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Jászai Mari-díjat kapott 1970-ben és 1973-ban, érdemes művész elismerést 1977-ben, a Déryné-díjat 1995-ben, a kiváló művész címet pedig 1988-ban kapta meg. 2002. januárban vette át a Pro Cultura Urbis díjat, amelyet a több évtizeden átívelő töretlen művészi pályájáért, jellegzetes figurái megteremtéséért, különleges egyénisége és a sajátosan magyar humor sikeres ötvözéséért adományoztak neki.

"Jó napot kívánok, művész úr. Régen láttam. - Ja, régen én is láttam."

Az utóbbi években nagyon beteg volt, átesett egy szívinfarktuson, szemműtéten, s csak 2002. februárjában tért vissza a színpadra, a Madách Kamarába, ahol már előre elkelt minden jegy. Hetente kétszer lépett félregombolt köntösben a közönség elé, mindössze két hónapra. Míg egyszer (2002. április 10.) hazament, lefeküdt, és örökre elaludt. ,,Álmában érte a halál" - adták hírül a közlemények. S az már csak önáltató kényszerképzet, hogy nem történt volna semmi baj, ha nem alszik el. Ő, aki olyan sokáig figyelte éberen a társadalom betegségeit, olyan felszabadultan tudott viccelni a saját halálos kórjáról, nem alhat el. Hiszen csak hatvanhat éves volt, és HOFI GÉZA.

Forrás:

www.szinhaz.hu
nyuz.elte.hu
www.bici.sk

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.