Hórusz temploma Edfuban
2013/11/25 13:56
2134 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Nílus partján fekvő Edfu már az egyiptomi Óbirodalom korában is jelentős település volt, az egyik felső-egyiptomi nomosz központja. Művészet- és kultúrtörténet szempontjából legértékesebb műemléke – a Hórusz-templom – azonban csak jóval később, a hellenisztikus korban, a Ptolemaidák uralkodása idején épült.

A templom jelentősége

A templomot Hórusz, a sólyomisten tiszteletére emelték. Hórusz Ozirisz és Ízisz fiaként az egyiptomi istenvilág harmadik kiemelt tagja, s egyben az ég ura. Ezt fejezi ki a magasban szárnyaló sólyom alakja is, aminek a szeme mindent lát, szárnya pedig mindent átfog. A fáraókat Hórusz földi megtestesítőjének tartották, ezért az istenség kultusza minden korszakban kiemelt jelentőségű maradt. Ennek egyik kései központja lett az edfui templom.

A falakon található feliratokból és ábrázolásokból pontosan kiderül, hogy milyen ünnepeket tartottak, milyen szertartásokat végeztek az év során, mi volt az egyes termek funkciója. Innen tudjuk, hogy újévkor megkoronázták Hórusz szobrát, és a többi istenséget ábrázoló szoborral együtt fölvitték a lépcsőn a tetőre, hogy a nappal való egyesülés szertartását elvégezzék, ezáltal pedig új erővel töltsék fel a képmásokat. A templom fontos ünnepei közé tartozott még Hórusz és Széth küzdelmére való emlékezés, de az évente egyszer megtartott ünnepségek mellett napi szertartásokat is végeztek a templom papjai. Naponta háromszor léptek a szentélybe, reggel felöltöztették az istenszobrot, délben az áldozatokat mutatták be és himnuszokat énekeltek, este visszahelyezték a szoborszekrénybe.

A kultikus funkciók mellett az épület egyéb célokat is szolgált. Mivel hagyományosan a Nílus csatornája mellett állhatott, a folyó egyes magasságait is feljegyezték. A templom nyugati oldalán vezetett fel egy lépcső a vízállást mérő nilométerhez.

edfu_plan

A templom építése

Kr. e. 230 körül kezdték el építeni a templomot, de a díszítést csak Kr. e. 57-ben fejezték be. Annak ellenére, hogy 180 évig épült, a templom stílusa egységes maradt, hűen követi az újbirodalmi stílust. A templom tájolásáról fennmaradt egy leírás, ami szerint Imhotep, a korábbi nagy tervező névrokona a következőképpen járt el: “Megragadtam egy kis fakereket és a pálca (jogar) nyelét, együtt tartom a fonalat Szesattal (az istennővel), arcom követi a csillagok járását, szemem a zeniten nyugszik, homokórám mellett az időt jelző isten állt, kijelöltem a templom négy sarkát.” Az épület 137 m hosszú, a pülon 79 m széles, 36 m magas, ennél csak karnaki templomoké nagyobb. (A pülon az egyiptomi templomok kettős, felfelé keskenyedő kaputornya. Konkrét védelmi funkciója mellett szimbolikus jelentése is van, hiszen elválasztja a templom szent világát a külvilági káosztól.) Az viszont mindenképp sajátosságnak számít, hogy a pülonok előtt nem a máshol megszokott király-kolosszusok, hanem Hórusz sólyom alakú fekete gránit szobrai állnak.

horusz-temploma-520

A templom szerkezete

Az egyiptomi építészet alapvető térrendezési elve érvényesül Edfuban is, hiszen a tereket egyetlen hosszanti tengely mentén szervezik egységgé. A templom ennek megfelelően udvarból, két oszlopcsarnokból, kisebb termekből, előcsarnokból, magából szentélyből és a szertartásokhoz szükséges áldozati kellékeket összegyűjtő raktárkamrákból áll. A kaputornyokban lépcsők vezetnek fel, ezeken lehet a teraszra jutni, ahol a napkultusz szertartását végezték. A pülonon belépve egy hatalmas, különleges térélményt nyújtó udvarra érkezünk, ahol az impozáns tömegű és kiterjedésű oszlopok fejezete mindig a szembenálló oszlopéval egyezik meg.

Továbbmenve a kétszer hatoszlopos felülvilágított külső hüposztil csarnokból balra egy szűk felavatási kamra, jobbra a könyvtár nyílik. (A hüposztil csarnok az egyiptomi templomokra jellemző építészeti elem, oszlopcsarnoknak is fordíthatjuk. A római kor a bazilikák építésekor visszatér ehhez a formához.) A könyvtár falán fennmaradt az ott őrzött papiruszok katalógusa. A belső hüposztil csarnokból az előbbihez hasonló elrendezésben jobbra és balra raktár nyílik, külön a száraz termékeknek és az illatszereknek, külön a folyékony dolgoknak. Magában a szentélyben található a bárka alakú szoborszekrény, melyet valószínűleg a korábban itt álló templomból vettek át, mert a Kr.e. IV. században készült. A szentélyt körülvevő folyosóról is kápolnák és raktárak nyílnak. A templom bejáratától balra Ízisz házát találhatjuk, ahol a belső díszítések Hórusz születését mutatják be, és a gyermeket tápláló Hathor istennő is megjelenik az ábrázolásokon. Itt zajlott Hórusz születésének hagyományos évi ünnepe.

horusz-szobor-520

A templom szimbólumai

A templom elrendezése pontosan tükrözi a világ tökéletes rendjéről alkotott egyiptomi felfogást. Az épület terének koncepciója lehetővé tette, hogy a templomba lépő ember a külvilágtól az isteni világig tartó utat fizikai valójában láthassa. A kelet-nyugati elrendezés a Nap útját követi, de erre utal, hogy a bejárati pilonok a két istennőt, Iziszt és Nephtüszt szimbolizálják, akik a Napkorongot tartják a mennyben, magasságuk is az ég felé vezeti a tekintetet. A bejáratot őrző szfinxek sorai között juthatunk be a templomba. Az oszlopos csarnok által körbevett és nagyon fényes udvart a híveknek alakítottak ki, ahol a szoborfejezeteken nyitott szárnyú madarak biztosítják az ég felé vezető utat. Innen egy kis emelkedőn jutunk el a hüposztil csarnokba, aminek padlója a repedezett talajú földet, mennyezete az aranycsillagú eget ábrázolja. Ezt a hatalmas teret a mennyezetet tartó oszlopok együttese uralja, és már csak az áttört nyílásokon keresztül kap fényt. A legmagasabb oszlopok fejezetein a lótuszvirágokat kinyílt formában, a legalacsonyabbakon pedig zárt formában faragták meg, ezzel is a napfény belső térbe való bejutására utaltak. Ez a terem a termékeny föld által táplált növényzetet és a Nap éltető erejét jelképezi. A talaj tovább emelkedik miközben eljutunk a Szentélybe vagyis a naoszba, abba a zárt terembe, ahol az istenség tartózkodott, ahol már teljes a sötétség, ami lehetővé teszi a nap éjszakai nyugalmát.

hieroglifak-edfu-520

A templom utóélete

Mivel a templom nagy része homok alatt vészelte át a történelem viharait, így ma is viszonylag jó állapotban látható. Helyreállítást már a XIX. században megkezdték. Érdekes adalék, hogy a kaputorony felső helyiségeiben Napóleon katonáinak 1798-as bevésései is olvashatók.

További érdekes oldalak

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.