A sokszínű India vallása és építészete
2013/08/05 12:16
1665 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat ötödik részének folytatását közöljük ebben a cikkben.

indiaaa

Vallás

Az árják ősi hite, az ún. védikus vallás szent iratai a Védák könyvei. E vallás tanai szerint az embert és a világot az istenek szétszabdalt testéből alkották, ezek lettek pl. a kasztok. A kereszténységhez vagy az iszlámhoz hasonló túlvilági elképzeléseket nem fogalmaztak meg. Kiemelt szerep jutott viszont az áldozatbemutatásnak. A brahmanizmus a védikus vallást váltotta fel. Trimurti (istenhármasság) uralta: Brahma (teremtő), Visnu (megtartó) és Siva (pusztító). Tanai közé tartozik a reinkarnáció (lélekvándorlás) is, ami a kasztrendszerből esetlegesen fakadó társadalmi feszültségek csökkentését is lehetővé tette. Az Indiában ma is meghatározó hinduizmus a brahmanizmus folytatásának tekintett vallási felfogás.

A másik vallás a buddhizmus, ami a Kr. e. 6. században Gautama Buddha által alapított vallási - erkölcsi - filozófiai rendszer. Az emberi élet céljaként a lélekvándorlásból adódó körforgás megszüntetését, a tökéletes megnyugvás (nirvána) állapotába való eljutást határozta meg. Ezt az állapotot a folyamatos elmélkedéssel, meditációval, spirituális gyakorlatok végzésével és a vágyakról való lemondással lehet elérni.

Művészetek általában

Az indiai művészet legfőbb sajátosságai a szimbolizmus és a műalkotásokban egyetemessége. Alkotásaik elsődleges célja a transzcendens valóság megközelítése, azaz minden szempontból a vallási tartalmak határozzák meg. Erre jó példa, hogy a szépséget isteni megnyilatkozásnak tartják, ezáltal az indiai művészetben az esztétikum elválaszthatatlan a spirituális tartalomtól. A művészeti alkotás voltaképp az istenségnek szóló felajánlás, ezért az alkotó személye lényegtelen, nevüket általában nem is ismerjük.

Építészet

Az Indus-völgyi civilizáció sok szempontból rokon a mezopotámiaival. A legjelentősebb városok (Mohendzso-Daró és Harappa) szektorokra oszlottak, az utcák egymást derékszögben metszették és észak-dél, illetve kelet-nyugati tengelyűek voltak. A lakóépületek pontosan azonos méretű égetett (vagy napon szárított) téglából épültek minden városban. A házakhoz fürdő, vécé, a házból kivezető szennyvíz-csatorna tartozott, az ivóvíz ellátást fúrt kutakkal biztosították. Egységes súlyokat és mértékegységeket használtak, a közműveket (csatornák, vízellátás, úthálózat) – is egyformán alakították ki, mégsem utal semmi arra, hogy valamiféle központi irányítás érvényesült volna a teljes urbanizált területen. A későbbi korokban szerzeteseik előszeretettel választották lakhelyül a barlangkolostorokat, temlpmokat ezek közül híres pl. az Ellorában találhatók sziklatemplomok és barlangkolostor. Négyszögletes vagy kör alakú épületeket alakítottak ki, középen oszlopsorral körülvett tér található, erre nyílnak a szerzetesek cellái. Sajátos indiai építményük a Föld tiszteletére emelt sztúpa (pl. a szancsi), az ereklyék elhelyezését szolgáló, kultikus jellegű, kupola alakú buddhista építmény, másrészt a kurgán, a halottak fölé emelt sírhalom. (Valószínűleg ez utóbbiból alakult ki a sztúpa.) A leghíresebb indiai építészeti alkotás, a Tádzs Mahal, már a muszlim korszakhoz kapcsolódik.

Szobrászat

A képzőművészet fő műfaja a kő- és a bronzszobrászat. A kőszobrászatban a dombormű jellemző. Mivel szobrokkal dúsan díszítették templomaik falát, ezért a  templomépítészet és a szobrászat egymástól elválaszthatatlan. Az indiai szobrászat sokat vitatott rétegét alkotják az erotikus ábrázolások, melyeknek újabban mágikus védő funkciót tulajdonítanak. Az indiai művészetre általában is az érzéki szépség megragadása jellemző, ami egyedülálló módon kapcsolódik össze a művek spirituális tartalmával. A bronzszobrászat is az indiai művészet kiemelkedő műfaja, de elsősorban Dél-Indiában ért el kimagasló színvonalat.

Az alkotások jellegzetes díszítő elemei a lótusz, a virágfüzérek, a mitikus lények, démonok. A szobrokat eredetileg gipszréteggel vonták be és színesre festették.

Festészet

Freskóik vallási és mindennapi témákat is feldolgoztak, és nagyon gyakran kapcsolódnak az irodalmi forrásokhoz (Pl. Mahábhárata, Rámájana), illusztrálják az ott történteket. Nagyon elterjedt a textilre festett képek készítése. A miniatúrafestészet kimagasló alkotásai inkább már a muszlim korszakhoz kapcsolódnak. Az alkotások szigorú szabályok szerint készültek, mégis szuggesztív, bensőséges hatást keltenek.

Iparművészet

Világviszonylatban is egyedülállóan gazdag forma- és színvilágú az indiai textilipar, továbbá kimagasló a fafaragás, az elefántcsont-faragás és -berakás, valamint a fémművesség.

További érdekes oldalak:

Gyakorlati feladat:

Tervezz és készíts el egy mandalát! A színek és a formák megválasztásánál figyelj arra, hogy az üzenet „célba” érjen, akár magadnak, akár másnak rajzolod!

Sulinet Tudásbázis tananyagok:

Tananyag 1

Tananyag 2

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.