Káprázat kontra valósághűség – a barokk művészete
2014/02/26 08:00
1401 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat huszonegyedik része arra hivatott, hogy átfogó képet adjon a barokk kultúrájáról. A barokk mögött álló szellemi változásokról a második részben lesz bővebben szó, az egyes művészeti ágak bemutatása pedig a harmadik részben olvasható majd.

Peter_Paul_Rubens_-_The_Fall_of_Phaeton_(National_Gallery_of_Art) Peter Paul Rubens: Phaeton bukása

Tér és idő

A barokk egyetemes igénnyel föllépő európai művészettörténeti korszak és stílusirányzat. A XVI. század legvégétől a XVIII. század közepéig tartó időszak a barokk fénykora, de nyilván jelentős eltérés figyelhető meg elterjedésében Európa különböző térségeiben, sőt sajátos változatai alakultak ki a latin-amerikai spanyol és portugál gyarmatokon. Kezdetét több történelmi eseményhez is köthetjük, ami egyben magyarázatot ad a barokk különböző irányzatainak a megszületésére is. A katolikus irányzat mindenképpen a jezsuita rend törekvéseiből (1540), a tridenti zsinaton (1545-1563) megszületett irányelvekből vezeti le alaptanait, a protestánsok inkább a németalföldi forradalomhoz (1566-1609) kapcsolják a születését. Fontos inspiráló tényező lehetett még a török birodalom terjeszkedésének megállítása mind szárazföldön (drinápolyi béke - 1568), mind tengeren (Lepantó - 1571).

Az eddigiekből már kiderült, hogy a barokk egyik vonulata főként a katolikus területeken terjedt el, főúri vagy katolikus barokknak nevezi a szakirodalom. Az abszolút monarchiákban bontakozott ki teljes egészében. Franciaországban, Spanyolországban vagy épp a Habsburg Birodalomban találkozunk kiemelkedő alkotásokkal. A politikai alap tehát a pápai hatalommal szövetségben működő katolikus, abszolút királyi hatalom, az ideológiai pedig a jezsuiták által irányított, a reformáció visszaszorítására, és az újonnan megszerzett gyarmati területek lakosságának megtérítésére létrejövő ellenreformáció.

bazilika-roma-horizontal

A barokknak azonban létezik egy ún. protestáns vagy polgári változata is, amire polgári értékrend népszerűsítése mellett jellemző a vallási elmélyülés, sőt megjelennek különböző protestáns szekták is. (Ilyennek tekintették például a kortársak az anabaptistákat.)

Az elnevezés eredete

Az elnevezés eredete mai napig vitatott. A legáltalánosabb felfogás szerint az olasz barocco szóból ered és nyakatekert gondolkodásra utal, arra a túlbonyolított motívumrendszerre, ami bizonyos barokk irányzatok legfőbb jellemzője. A másik felfogás a portugál barucca szóból származtatja a kifejezést, ennek jelentése szabálytalan alakú igazgyöngy. Egy biztos, bármelyik eredetet is fogadjuk el, már a kortársak szabálytalan, szokatlan, érthetetlen, sőt értelmetlen jelentésben használták, legjobban talán a bizarr szóval lehet visszaadni a tartalmát. A klasszicizmus kezdte el használni az őt megelőző korstílus leírására, ezzel is kifejezve elzárkózását a barokk művészet eszközeitől, legfőbb stílusjegyeitől.

Barokk korszakai illetve irányzatai

A két alapvető irányzatról – katolikus és protestáns – már esett szó, ezért ebben az egységben inkább a az időbeli szakaszolásról lesz szó. El szoktak különíteni kora, érett és kései barokkot. A korai a manierizmussal határos időszak, az érett, a barokk legtipikusabb jellemzőit megmutató korszak meghatározó alkotásairól lesz szó a harmadik részben. A kései szakasz katolikus és francia változata a rokokó, egy zsúfolt, gyakran erotikus töltetű, rendkívül dekoratív, mégis játékos stílus, ami arról a kagylódíszről kapta a nevét, ami a leggyakoribb díszítőeleme. A protestáns barokk kései változata a copf stílust másképp aminek legfőbb jegyei a nyugalom, az egyszerű, áttekinthető hatáselemek. Nevét a legfőbb díszítőelemként használt parókára emlékeztető fűzésdíszről kapta.

François_Boucher,_Ruhendes_Mädchen_(1751,_Wallraf-Richartz_Museum)_-_02 Boucher: A szőke odaliszk

Legfőbb jellemzők

A katolikus irányzatban a heves érzelmek, a teatralitás, a misztikum, a titokzatosság együtt jelennek meg a monumentalitással, s mindez az állam és/vagy az egyház propagandisztikus céljait vagyis a meggyőzést szolgálja. A látványosság, a pompa, a bonyolult, díszes formák célja minden esetben az elkápráztatás, ami azt jelenti, hogy a barokk egyértelműen szakít a reneszánsz humanista felfogásával. Nem az embert állítja a középpontba, hanem a Teremtő Istent. Nem megértetni akar, hanem megdöbbenteni. Nem az észre hat, hanem az érzékekre.

A monumentalitás erejét növeli a barokkban megjelenő dinamika, ami részben a mozgásból, részben az erős kontrasztokból származik. Az ekkoriban kedvelt patetizmus kiegészült a heroizmus hirdetésével, a nagy léptékű keresztény hősök a barokk ideáljai.

A protestáns barokk viszont – a vallási alapoknak megfelelően – a fokozott valósághűségen, a legapróbb részletekig való kidolgozottságon, a mindennapi élethelyzetek bemutatásán alapul.

518px-Johannes_(Jan)_Vermeer_-_Christ_in_the_House_of_Martha_and_Mary_-_Google_Art_Project Vermeer: Krisztus Mária és Márta házában

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.