Kazinczy Ferenc – a kiválasztott ember és pályája I.
2017/01/06 23:05
219 megtekintés

Kazinczy Ferenc, magyar nyelvújítás emblématikus alakja.

A nemesi értelmiségi pálya vonalai

Kazinczy Ferenc, magyar nyelvújítás emblématikus alakja kétszázötven évvel ezelőtt Érsemlyénben született 1759. október 17-én, elsőszülöttként. Apja Kazinczy József, anyja Bossányi Zsuzsanna; a Kazinczyak ősei a Rákóczi-család szolgálatában emelkedtek fel gazdag középbirtokosokká, a kortársaktól sokkal műveltebb nemesekké. Regmecen volt a családi központ. A család gyermekei Ferenc után: Dienes, Juliánna, László, Klára, Zsuzsánna, József, Miklós.

Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, Érsemlyén Bossányi Ferenc bihari főjegyző és országgyűlési követ házánál nevelkedett. Ötéves korában (1764!) írja első levelét szüleinek.

SZÜLEINEK Érsemlye, 1764. dec. 3.

Kedves atyámuram! Édes asszonyanyám.
Vígasztalást nyújtó csekély írásom találja vidám orcával asszonyanyámat, kívánom. Igen nagyon ne bánkódjon a Pista véletlen halálán asszonyanyám, atyámuram pedig adjon hálát istennek, hogy megszabadult a vízben való hálástól. Nagyasszonyanyámnak sok nyughatatlansági voltak három hétig, míg himlős voltam, Julis hugomasszony igen meghízott, ezzel vagyok kedves atyámuramnak édes asszonyanyámnak szótfogadó fia Kazinczy Ferenc msk.

1766-ban családi okok közrejátszásával három hónapig a Debreceni Kollégium elemi iskolájának diákja, majd hazatér – éppen csak megérinti a hely szelleme. 1768-ban befejeződik az otthoni tanulás; legnagyobb öccsével Késmárkra kerül, a cipszterekhez – itt tanulja meg a német és a latin nyelvet.

1769. szeptember 11-én lépett Dienes testvérével és Szirmay Andrással együtt a sárospataki kollégium falai közé. A grammatikai és a szintaxista osztályok elvégzése után a poétikai és retorikai tanulmányok már örömet és szellemi izgalmat okoztak. (Önszorgalomból ógörögül és franciául tanul.) Előbb az antik klasszikusokat (Homérosz, Vergilius, Horatius, Ovidius), majd a kortárs írókat (Bárótzi Sándor, Bessenyei, Baróti Szabó Dávid) olvassa.
1774-ben váratlanul meghal apja.

1774. naplójából:

„Egy nap március első hetében atyám és anyám látni jövének. Patak háromórányira fekvén Regmechez, ebéd után elmenének tőlünk”. [Néhány nap mulva rossz híreket kap hazulról, átsiet Regmecre, még életben találja édesatyját.] „Március 19-én nevenapja volt. Megköszöntém. Melegen adta rám áldását. Másnap, 20-án, elhala élete 42. évében s özvegyen hagyá anyámat hét élő gyermekkel; a nyolcadik, Miklós, augusztus 15-én született. Anyánk egyik ájultából a másikba mene által. Ránk jőve az este s én és jelen volt testvéreim vetkezetlen, sírva, jajgatva alvánk el. Most megérkezék Biharból nagyatyám is és nagyanyám. Sebeink új meg új felszakadásokat szenvedtek. A temetés után, március 27-én, visszaviteténk Patakra. Házunk rokonai s barátjai közül nem találtaték, kinek gondja volt az árván és vezér nélkül maradtakra. Ki-ki szána bennünket, ki-ki érzé, mily atyát vesztettünk, de még professzoraink sem vigyázának fel tanulásunkra.”

1775-ben, anyja unszolására adja közre első művét: Magyar Ország Geographica , az az Földi állapotjának Le-rajzolását, mely Kassán jelent meg, s melyet később „hirtelen összefirkált, szurkos munkának” nevez.

1776: Tanárai biztatására lefordítja és Kassán megjelenteti Bessenyei György korai művét, a Der Amerikanert. A kiadásra Bessenyei elismerő levéllel válaszol. Nemcsak a szerzővel ismerkedik meg, hanem röpirataival is.

1777-ben pesti és bécsi utazást tett.

1779-ben fejezte be iskolai tanulmányait – nemcsak a gimnáziumot, hanem a jogi stúdiumokat is! (A korabeli oktatási rendszerben a jogakadémia meglehetősen rövid volt.)

A siker évei – a kulturális közélettől a politikai közösségig

1779-ben Kassára kerül patvaristának, azaz ügyvédbojtárnak Tarnói Milecz Sámuel mellé. 1780-ban mély lelki válságba kerül – okáról alig nyilatkozott –, amelyből a felvilágosodott irodalom, elsősorban Gessner, Wieland segítségével lábalt ki.

1781-ben Eperjesen Toperczer Zsigmond mellett végezte joggyakorlatát. „Szerelmesen s a legtündéribb tájon, melyet képzelhetni, s könyveim birtokában, Eperjesen éltem életem legtündéribb szakát” - emlékezett vissza az itt töltött időre.

Szerelme Steinmetz Ninon iránt – mint minden későbbi szerelem – hirtelen fellángoló, szenvedélyes lobogás volt.
1782-ben jurátusként Pesten élt. Ekkor ismerkedett meg Ráday Gedeonnal, Orczy Lőrinccel, a Teleki grófokkal, Cornides Dániel, Katona István, Schwartner Márton történettudósokkal. Vágyott a külföldre, de családja megyei szolgálatra kényszerítette.

SZÁNTHÓ JÁNOSNAK Regmec, 1782. júl. 4.

„Olvastam Gessnert, kinek az írásai nemes lelket, szín nélkül való virtust, ártatlan és a méznél édesebb tiszta szerelemet illatoznak. - Olvastam, mondom, Gessnert, s ő vont el azoktól a veszedelmektől, melyekre védelmére elégtelen ifjúságunk rohant; ő képzette szívemet, mely édes tanításait kimondhatatlan készséggel szopta. Hozzáfogtam fordításához, hogy bennem vérré váljon; kevés idő múlva örvendezve tapasztaltam, hogy már írásának módját is magamévá kezdettem tenni.”

1784-től tiszteletbeli jegyző, majd táblabíró lett Abaúj és Sáros vármegyében.

1784. január 16-án Török Lajos gróf nagymester (kassai tankerület főigazgatója) ajánlására vették fel a Miskolcon működő Erényes Világpolgárok elnevezésű szabadkőműves páholy tagjai közé. A beavatási ceremónián az Orpheus fedőnevet kapta.

1784-ben Kassán telepedett le. A szabadkőműves közösség támogatásával 1785-1791 között tíz északkeleti vármegye (Szepes, Sáros, Zemplény, Ung, Bereg, Gömör, Torna, Abaúj, Borsod, Heves, Jászság és Kis-Kunság) iskoláinak felügyelőjeként a jozefinus rendszer iskolapolitikájának támogatója, megvalósítója volt. Iskolai inspektori állása előkelő volt, viszonyításul jelzem, hogy négy tanfelügyelő szolgált alatta, mindegyik főszolgabírói ranggal.
1786. Huszonhét éves. Előkelő állásban van; örvend, hogy a népnevelést irányíthatja:

„Minden vallásbeli honfiak nevelésére hathatni s oly kiterjedésű megyében, mint amely reám várt s Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Gömör, Torna, Abaúj, Borsod, Heves vármegyékből állott s Jász és Kiskun kerületekből: ez a kinézés oly kedves, oly csalogató vala, hogy ennél én kedvezőbbet álmodni nem tudtam”.

Jászberénytől Lőcséig, Egertől Ungvárig állandóan járja a városokat és falvakat, iparkodik rendet teremteni a népoktatásban, alkudozik a papsággal. A németesítő törekvésektől távol áll. Nem pénzért szolgál (bár a jövedelme tekintélyes), hanem hivatásból: nemzete művelődését akarja előbbre vinni. Intézkedik az állam nevében, új népiskolákat szervez, egy fedél alatt egyesíti a katolikus és protestáns iskolákat. Kassán boldog életet él, olvasgat, versel, fordít. Magyar színészet még nincs az országban, a német színtársulat előadásait látogatja. Sokat forog művelt társaságokban.

A nők közül különösen két előkelő testvérpár tesz nagy hatást lelkére: Kácsándy Teréz és Zsuzsánna s Radvánszky Teréz és Polixéna. (Hitvestársát négyük közül szeretné kiválasztani, de vallomásával éveken keresztül késedelmeskedik, végül mind a négy hölgy férjhez megy.) S még ezen kívül ott van a nem azonosítható Júlia.

A szabadkőműves páholy feloszlatása után belép az újonnan alakult fedőszervezetbe, az önművelést célul kitűző Rózsa Rendbe, ahol a Fichtenbaum Kálmán nevet kapta.
1788: Geszner Idylliumi (Kassa, 1788) című tolmácsolása országos sikert aratott.

1788-ban az ismert Baróti Szabó Dávid vezetésével és Batsányi Jánossal együtt a szabadkőművesek titkos támogatásával megalapította Kassán a Magyar Museum folyóiratot. A francia esztétikai nézeteket követőBatsányi átírta a németbarát Kazinczy tervezett előszavát, egyesek szerint ennek köszönhető, hogy irodalmi szövetségük felbomlott. Batsányival azonban kezdettől fogva sehogyan sem fért össze. A tapolcai csizmadia fia, Batsányi túl nyers volt az előkelősködő Kazinczynak, Kazinczy pedig gúnyosan finomkodó Batsányinak: kölcsönösen féltékenyek voltak egymásra. 1789-ben a szabadkőműves támogatók a potenciális olvasókra való tekintettel a polgári Batsányi-vonalat részesítették előnyben – Kazinczy kiválik a szerkesztőségből.

1789-ben jelent meg Kayser-átültetése, a Bácsmegyeynek öszveszedett levelei (Kassa, 1789). A regény cselekményét magyar földre helyezte, és mintát igyekezett adni a társasági tónus számára. [Kazinczy nem egy leányt, hanem a szerelmet választotta, ami kevésbé veszélyesnek és jóval kellemesebbnek tűnt. Ez olyannyira szembeötlő vonása volt az ifjú Kazinczynak, hogy öccse így jellemezte őt: az lett volna szerencsés, „ha a világnak abban a részében születtél volna, amelybe több feleséget tartani szokás.”]

1790-ben Orpheus címmel maga adott ki folyóiratot. (1788 és 1792 között ötször utazott Bécsbe.)

1791-ben II. József halála után elvesztette iskolafelügyelői állását – II. Lipót új abszolutista rendjének kialakítása során fölülvizsgálta bátyja majd tízezer rendeletét, a többségét hatálytalanította.

*1790: Hamlet (németből – megváltoztatott vég) lefordításával el szeretné indítani a Külföldi Játszó-szín sorozatot – terve a pénz és az érdeklődés hiánya miatt nem valósul meg.

1790. május 21-én Budán őrt állt a visszahozott korona mellett; úgy tűnik, kapcsolatot talált a magyar nemesi ellenzékkel. Az új politikai orientáció közben sem tagadta meg jozefinista nézeteit; 1791-től baráti kapcsolat fűzte Hajnóczy Józsefhez.

1790-es évek első fele: kéziratban fordítja Rousseau-tól a Társadalmi szerződést –ezt állítólag eljuttatta Csokonaihoz, aki politikai okokból megsemmisítette.

1794-ben Szulyovszky Menyhérttől megkapta a jakobinus kátét. Megpróbálta továbbadni Batsányinak, de a volt szerkesztőtárs csak irodalmi nézeteiben követte a franciákat, ráadásul nem kért a papok irányította összeesküvésből.

Kazinczy mindkét illegális társulatnak tagja lett. A nagykárolyi főispáni beiktatási ünnepélyen megismerkedett Szentmarjay Ferenccel.

Hibernáció

1794. december 14-én Regmecen őrizetbe vették, Budára vitték. Egyik összeesküvő-társa rávallott; kénytelen volt beismerni, hogy nemcsak olvasta, de terjesztette is a forradalmi kátét. 1795. május 8-án elkészült a királyi tábla ítélete, miszerint, mivel az összeesküvésbe beleegyezett, s a kátét mással is közölte, felségsértővé és lázadóvá lett, ezért az ország törvényei értelmében fejvesztésre és vagyona elkobzására ítéltetett. A végzést a hétszemélyes tábla már nyolc nap múlva helybenhagyta. Az atyafisága kétségbeesve sietett fel Bécsbe, hogy I. Ferenc királynál kegyelemért esedezzék, szerencsére nem sikertelenül. A király irgalmasabb volt, mint a magyar bíróság: Kazinczy nevénél húzták meg vörös irallal a vonalat, akik fölötte voltak, azokat kivégezték. Június első napjaiban leérkezett Budára a királyi levél: az elítélt mind életére, mind jószágaira nézve kegyelmet nyert, de főbenjáró bűne miatt meg nem határozott ideig tartó börtönbüntetéssel sújtatott. Szeptember 26-án elszállították Budáról, s megkezdődött hetedfél esztendeig tartó fogsága.

Híven szeretni... (1795)

Híven szeretni a jót,
Gyűlölni vesztig a gonoszt,
Eszköze lenni az isteni kéznek,
Egy nem haszontalan tagja az Egésznek,
Férfiak! ez gyönyörű jutalom.

Fogságom naplója – kézirat 1828.

„A megöregedett hóhér háromszor vága Zsigrayba s ezt látván Martinovics, ájulva dőlt el. A többi egy ütésre veszett. A Laczkovics igen nagy teste, leüttetvén a feje, feldönté a székét. Hajnóczinak elébe mentek a hóhérlegények s le akarák vonni ruháját. Nem engedte, hogy hozzányúljanak. Maga vetette le kabátját. Leült a székre csodált nyugalomban. Csak akkor borzada meg, midőn a hóhér kettérepeszté ingét, hogy két vállán lehullhasson s midőn ollójával nyakán az apróbb hajakat elmetszé. Martinovicsot bajjal vonták a székhez. Ott beköték szemeit s a hóhérlegény tartotta a kendő végét. A kopasz koponyáról lesiklott a kendő s Martinovics az öröm mosolyával pillanta körül. Gráciát reményle. De szemeit ismét beköték s feje repült. Homokkal hintették be a vér helyét s az öt testet kivitték a Buda megett emelkedő tetőkre. Senki sem tudja, hol fekszenek. Másnap reggel a vérhelyen rózsa virított. Valaki rózsákat ása le ott csuprokba.”

1795. október 7. és 1798. június 21. között Spielbergben raboskodik. Kezdetben szörnyű körülmények között, ennek eredményeként nemcsak tetvesedik, hanem emésztési és reumatikus bajai támadnak. Később engedélyezték, hogy saját költségén javítsa a fogvatartás körülményeit, de a rabság feltételei nem változtak. Erről vall egyik levele is.

KIS JÁNOSNAK Brünn, 1797. nov. 16.

A Debreceni Grammatikának sok igen jó materiáléjai vannak, de maga a munka egy felette ízetlen és tudatlan himpellér építése, aki az elementumait sem értette az építésnek, és épített! … Verseghy Magyar Lexicont és Grammatikát dolgozott fogságában. Budán közlötte velem plánumát. Sokban igazsága van ... Ha te nékem a vásárokkal úgy küldenél levelet és könyveket, hogy az a traiteurünk leányának à Mdlle Josephine (vagy morvásan Pepie) Axmannak kezénél tétessék le, s megtanítanád a hozót, hogy a nyalábot a házhoz titkot nem sejdítő orcával hozza, mintha egy keszkenőben csak valami ruhát hozna, venném csalhatatlanúl. Aki a házhoz jön, annak magát a házmesternél, Keipel uramnál kell bejelenteni, ott megelégszenek vele, ha azt feleli, hogy a traktírnek hoz valamit, s egyenesen mehet hozzá: ott pedig készen fogadják el, mihelyt veszik észre, hogy nekem szóll valami. … [Pálóczi] Horváth Ádám mit csinál? Szeretném, ha Hunyadiását (melyet felette rendes megtévedéssel nevezett Magyar Hunniasnak - miért Hunnias, holott Hunyadiás? és miért Magyar Hunyadias, hiszen más nyelvű nincsen!) - újra dolgozná. Ha írt valamit, küldd meg. … Kérlek, amit Horváthról itt írok, s ha tetszik, egész levelemet, neki párban küldd meg; de külömben emlékezzél meg róla, hogy nekem itt írnom nem szabad, és így ennek örökös titoknak kell maradnia legszűkebb karikán kívűl. Élj boldogúl, s szeress.

1798. július 6. és 1800. június 30. között Kufsteinben tölti a börtönéveket.

1800. augusztus 25. és 1801. június 28. között Munkácson raboskodott. 2387 napi fogság után királyi kegyelemmel (!) szabadul. Szabadulása után otthon élt családi viszályok közepette, rossz anyagi körülmények közepette, megbélyegzett emberként.

dr. Árpás Károly
középiskolai tanár
Deák Ferenc Gimnázium, Szeged
a Madách Irodalmi Társaság tagja

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.