Kazinczy Ferenc – a kiválasztott ember és pályája III.
2017/01/10 13:34
618 megtekintés

Az irodalmi élet vezére

Bessenyei kiábrándultan elvonult Biharba, Batsányi külföldön élt (először menekülve, aztán internáltan), és kiesett a hazai fejlődésből. (Ebben nem kis szerepe volt Kazinczynak, aki a kevés fogságot szenvedett, majd szabadlábon maradt, később emigrált Batsányit megtette besúgónak, bűnbaknak, s mindent elkövetett, hogy volt harcostársa emlékét kiirtsa az irodalmi köztudatból. Ez olyan nagy sikerrel járt, hogy 1843-as halála után csak hónapokkal értesült erről a magyar irodalmi közélet.) Verseghy kitűnő munkaerő volt, de nem alkalmas a vezérszerepre (ráadásul katolikus!), Baróti Szabó sem eléggé haladó, sem eléggé politikus. Nem is lehet más az irodalmi vezéralak, mint Kazinczy. Neki a szervezéshez is kitűnő érzéke volt.

Munkásságának talán legjelentékenyebb része irdatlan levelezése, amelyet évtizedeken át folytat az egész élő irodalommal. Ezrével írja választékos nyelvezetű, irodalmi és kultúrpolitikai tárgyú leveleit, amelyekkel szervezi és összetartja az irodalmat. Dunántúlon Kis János lesz az oszlopa, Pesten Vitkovics Mihály és Horváth István, Erdélyben Döbrentei Gábor.

Egy ideig úgyszólván egy egész tudományos akadémia szerepét vállalja Széphalomról. De nemcsak akadémiai szerepet vitt, hanem a kiadókkal való kapcsolata miatt ízlés-diktátori szerepet játszott. Aki nem felelt meg Kazinczy mércéjének, az szigorú gazdasági alapon jelentethetett csak meg kötetet.

1805-ben indul az ún.„Árkádia-pör” – a debreceniekkel veszik össze, mert másképpen értékelte Csokonai életművét.

1806. június. 10-én Széphalomra költözött, önállóan gazdálkodott, de mindig tele volt adósággal, élete végéig gyötörték az örökösödési, családi perek. 1806-ban súlyos anyagi gondok miatt a sárospataki kollégiumnak adta el könyvtárát.

1808-ban, 1812-ben, 1815-ben újra Bécsbe utazott.

Egyik legfontosabb tevékenysége, hogy vezéralakja a nyelvújításnak. Ez a nyelvújítás már ösztönösen megkezdődött a bécsi testőröknél, különösen Báróczinál. De Kazinczy felismeri, hogy mozgalomszerűen, az egész irodalomnak és nyelvtudománynak fel kell venni a rendszeres munkát a nyelv gazdagítására. Törekvése azonnal kétfelől idéz ellenségeket. A konzervatívokat felháborítják az új kifejezések; a túlzók, akiknek lassanként semmiféle régi szó nem jó, óvatos maradinak tartják. Ő pedig szilárdan áll ortológusok és neológusok között: keresi az összhangot a hagyományul kapott anyanyelv és a szükséges gazdagítás között. A történelem őt igazolta. De kortársai is egyre jobban látták az ő igazát.

A nagy titok (1808)

Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.

Írói érdem (1810)

Szólj! s ki vagy, elmondom. – Ne tovább! ismerlek egészen.
Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés.
Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés;
Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mív.

1811: Tövisek és virágok címmel Sárospatakon jelenteti meg epigramma-gyűjteményét.

1813: Kazinczynak poetai berke (Pest) című verses- és fordításkötete mutatja a legtisztábban Goethe-imitációját, neoklasszicista elkötelezettségét.

Az ortológia első hatásosabb védelme, a Mondolat, 1813-ban jelent meg. Ez a gúnyolódó irat voltaképpen az ortológia egyik középpontjában, Debrecenben, készült. Kéziratát Szentgyörgyi József debreceni orvos rótta egybe abból a célból, hogy a Barczafalvi Szabó Dávid iskolájához tartozó neológusokat kicsúfolja; a mérsékelt nyelvújítókra, különösen Kazinczy Ferencre, nem is gondolt; egyszerűen utánozta Schulzot, az egykorú német humorista regényírót, aki a Campe-féle németországi neológusmozgalmat egy bohókás szövegű kiadványában hatásosan gúnyolta.

Szentgyörgyi József kéziratát többen lemásolták, sokfelé olvasták, buzgón terjesztették; az egyik másolat néhány év alatt Debrecenből a dunántúli ortológusok tűzhelyére, Veszprémbe, került; itt tette rá kezét Somogyi Gedeon ügyvéd. Ő a gúnyiratot kibővítette, ellátta jegyzetekkel, ajánlással, vezérszóval, függelékkel, többeknek költségén Veszprémben kinyomatta, végül nagy igyekezettel terjesztette az ország minden részében. Mindenek előtt a széphalmi vezért iparkodott nevetségessé tenni. A címkép Kazinczy Ferencet szamáron ülő lantosnak ábrázolta; fején koszorú és lepke, szájában tülök, oldalán lant, mögötte gitár, balkezében a szabadkőművesek háromszögű jelvénye, szemben vele egy ugráló szatír; előtte egy meredek hegy, a Parnassus, ennek tetején a Pegazus toporzékolt. A kötetet Zafyr Czenczihez azaz Kazinczy Ferenchez intézett ajánlás vezette be; következett a Vezérszó, a magyar nyelv kiműveléséről szóló Mondolat, a Híresztelés, a Szótár, a Függelék, közben-közben jeligék Kazinczy Ferenc munkáiból. A szövegeket csak a csatolt műszótár segítségével lehetett megérteni. Nem a tartalmon volt a fősúly, hanem az. érthetetlen szavakon. A Mondolat koszorúba fűzte a neológusok új szavait és erőltetett kifejezéseit; ezzel akarta bebizonyítani, mennyire ostoba dolog a nyelvújítás. A nevetségessé tétel éle Kazinczy Ferenc ellen irányult, de a bemutatott szószörnyetegek és stílusvirágok két hírhedt nyelvújítónak, Barczafalvi Szabó Dávidnak és Vándza Mihálynak, munkáiból valók. A kötet 1814 januárjában jutott el Kazinczy Ferenchez. Egyik dunántúli tisztelője, Radó Sándor somogymegyei földbirtokos, küldte meg neki, leleplezve a névtelenség köpönyegébe burkolódzó Somogyi Gedeont. A széphalmi mester maga vitte a kíméletlen gúnyirat hírét Debrecenbe, itt Szentgyörgyi József meglepődve ismert rá a saját munkájára.

Kazinczy 1814-től a sátoraljaújhelyi református gyülekezet főgondnoka. 1816-ban Erdélyben tett utazást.

A Felelet a Mondolatra kötet név nélkül jelent meg 1815-ben. Sikere nagy volt. Az ósdiak, különösen a dunántúli és a debreceni írók, nagyon bosszankodtak, mert az Antimondolat szerzői minden gorombaságuk mellett is ügyesen vágtak vissza a Mondolat élceire. Szembeállították a finomabb ízlést a parasztos maradisággal, az addigi eredményeket a régi tehetetlenséggel, az új irány szellemét az ortológus tábor szellemtelenségével. A könyvecske elején Kölcsey Ferenc Bohógyi-életrajzát olvassuk; ezt követik Zafyr Gergely és Zafyr Czenczi gúnyolódó és feddő levelei Bohógyi Gedeonhoz; majd egy párbeszéd Bohógyi és a szamár között; a Búsongó Ámor; a Debreceni Grammatika egyik szerzőjének levele; Hőgyész Máté hexameteres levele; egy újabb prózai levél; végül néhány vers és jegyzet. A nyelvújítók örömmel olvasták a sikerült gúnyiratot, Kazinczy Ferenc is jót mulatott a visszavágáson, csak az esett neki rosszul, hogy sokan őt gyanúsították a szerzőséggel. Az alaptalan ráfogást a valódi szerzők: Szemere Pál és Kölcsey Ferenc levelekben iparkodtak megcáfolni.

1817-ben volt az első helikoni ünnep Keszthelyen. A gróf Festetich György köré gyülekező írók közül Kisfaludy Sándor hevesen támadja, Berzsenyi Dániel, Dukai Takách Judit és Pálóczi Horváth Ádám lelkesen védi a nyelvújítás vezérét. (Kazinczy Ferenc nem feledi a grófnak, hogy tizenöt év előtt nem mert vele érintkezni; irónikus megjegyzéseket tesz leveleiben személyére és a keszthelyi irodalmi összejövetelre; de mikor 1818-ban emlékfa ültetésével tisztelik meg érdemeit, kiengesztelődik; ettől kezdve magasztaló hangon szól a grófról s költeményt ír tiszteletére.)

Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél (Tudományos Gyűjtemény 1819. 11. sz.) című cikkében Kazinczy módosította addigi álláspontját, „synkretista” nézetet fejtett ki, s máig ható érvénnyel fogalmazta meg a nyelvművelés feladatát: „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s így egységben és ellenkezésben van önmagával.”

Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (1819)

„Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s így egyességben és ellenkezésben van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül. S mi szabad az írónak ezen iskola értelme szerint? A fentebb nemben mindaz, amit a minden nyelvek ideálja megkíván, a magyar nyelv természete (örök szokása és törvénye) világosan nem tilt, a régi és újabb klasszikusok által nevelt ízlés még javasol is, s a szükség múlhatatlanul parancsol. Azon nemekben, ahol az író mindenhez szól, az szabad, amit minden olvasó javalhat.”

1820-tól a Zemplén megyei levéltár rendezésére kapott megbízást; olykor gyalog kellett megtennie az utat Sátoraljaújhely és Széphalom között.

1825-tól részt vett Pesten a Magyar Tudós Társaság előkészítő munkálataiban; számítása ellenére nem választották titkárrá. Igaz, a helyette megválasztott Döbrentei Gábor erdélyi ágense volt Kazinczynak, s nemcsak tisztelte a „Mester”-t, de epigonja is volt.

KAZINCZY EMILNEK Emilhez 1825. szept. 14.

„Édes fiam,
Te bizonyos vagy azeránt, hogy én téged is, egyéb testvéreidet is nagyon szeretlek. Az nekem úgy kötelességem, mint neked, hogy engem szeress. Az én szeretetem abban áll, hogy én a te javadat akarjam: a tiéd, hogy engem, mint atyádat, barátodat, gondviselődet, nevelődet tisztelj, s parancsolatomnak engedelmeskedjél. Gyermek nem ítélheti meg, mi neki jó, mert gyengébb idejű, mint hogy a dolgokat jól és igazán ismerje: neki oly vezető kell, aki igazán akarja javát s ismerje a dolgokat. Az tehát oktalan cselekedet volna, ha te az én akaratommal ellenkeznél, s haszontalan azon felül, mert aki ott nem fogad szót, ahol kell, azt erővel hajtják jóra.

Tudod gondolkozásomat, én neked mindent engedek, amiből károd nincs, s még örülök, ha az, amiben örömed van, téged ügyességekre is szoktat. A faragcsálásokat, a rajzolást, a lóra ülést, a puskát, a kutyát nemcsak nem tiltottam, de kutyát neked még hoztam is. De én mindezt csak addig tűröm, míg kár nincs belőle. Neked nem mulatságról kell gondoskodnod, hanem tanulásról; nem arról, ami idődet, gondodat elvonja, hanem ami engedi, hogy a tanulást egész figyelemmel űzhesd.

1826. – Az Élet És Literatura és a Felsőmagyarországi Minerva hasábjain lezajló iliászi pör megzavarja baráti viszonyát Kölcsey Ferenccel. (Az ellentét később elsimul a mester és a tanítvány között. A széphalmi vezérnek fáj, hogy Kölcsey Ferenc a maga műfordítói elsősége védelmében föltette róla, hogy tudatosan segédkezett egy plágium egyengetésében.)

Visszavonulás

1828-ban találkozik az ifjú romantikusok vezérével, Kisfaludy Károllyal.

Pályám emlékezete többszöri átdolgozásai közül a leggazdagabb és legszínesebb változat az 1817-es évszámot viseli. Ez a Tudományos Gyűjtemény 1828-as évfolyamában jelent meg. De még ezzel a szöveggel sem volt elégedett Kazinczy. Hátralevő esztendeiben ezt is átdolgozta.

Fogságom naplója kéziratát 1828-ban adta át Toldy Ferencnek. A mű elfogásának pillanatától naplószerűen kíséri végig a 2387 nap eseményeit, a jakobinus per történetét, a mozgalom vezetőinek kivégzését, majd saját börtönéveit. Nemes Nagy Ágnes „véka alatt tartott remekműnek” nevezi Kazinczy börtönnaplóját. Önéletrajzi írása könyv alakban csak 1931-ben jelent meg.

1830. A Magyar Tudós Társaság igazgató-tanácsa november 17-én Pozsonyban kinevezte az Akadémia legelső rendes tagjai közé. (A történelmi osztályban kap helyet. Szeretné elnyerni az akadémiai titkári széket, mert ebben az esetben Pesten maradhatna, de ezt a csendes óhajtását a Döbrentei Gábor hatása alatt álló főrangúak nem teljesítik. A személyi ellentéteken kívül három oka volt mellőzésének: 1. éltes kora; 2. túlzó nyelvújítása; 3. politikai múltja. Az utóbbi különös súllyal esett a mérlegbe, a Martinovics-féle összeesküvésbe való belesodródását egyesek még mindig nem tudták feledni, az arisztokraták és papok egyaránt féltek a bécsi császári kormányzat felháborodásától, ha a Magyar Tudós Társaság titkári székébe ültetik az egykor halálraítélt forradalmárt.)

1831 áprilisában hosszú útra indul, útleírásain dolgozik. A Felvidéken kolerajárvány dúl, közvetlenül a terület lezárása előtt érkezik haza, Széphalomra.

1831. augusztus 23-án a kolerajárvány áldozata lett.

MOCSÁRY ANTALNAK Széphalom, aug. 20. 1831.

„A levél 3-dik lapja szélén a következő sorok olvashatók:

Mély bánattal kell jelent[en]em a szegény atyám halálát, mely augusztus 23dikán nekünk nagy szomorúságunkra történt, a rettenetes kolera betegségbe esett 21dikén, s harmadnap múlva elhagyott bennünket örökre az áldott, pecsételetlenül találtuk ezt a levelet, ez volt az utolsó melyet írt életébe. A legmélyebb tisztelettel maradok alázatos szolgálója
Kazinczy Eugénia

1836. A Magyar Tudományos Akadémia megkezdi eredeti munkáinak gyűjteményes kiadását. A köteteket Bajza József és Toldy Ferenc rendezik sajtó alá. (Tiszteletdíjul ívenként négy aranyat szavaznak meg, hogy az özvegy és gyermekei nehéz helyzetén könnyítsenek; az első kötet 1837-ben akadémiai nagyjutalmat nyer. Az özvegy ínséges állapotára világot vet, hogy gyermekeit egy-egy jólelkű pártfogó nevelteti fel, így Kazinczy Lajost gróf Teleki József, az Akadémia elnöke. A széphalmi mester után ötvenezer pengőforint adósság maradt: ennyit költött a magyar irodalom felvirágoztatására. Hallatlan összeg abban az időben! Ha nem törődik az irodalommal, adósság helyett ugyanannyi értékű készpénzt hagyhatott volna családjára.

1903. Ebben az évben hal meg Budapesten Kazinczy Ferenc utolsó élő gyermeke, a kilencvenhat éves világtalan Krajnik Imréné Kazinczy Eugénia. Atyját hetvenkét évvel élte túl. (A szent öregnek nőágon számos leszármazottja él ma is, férfiágon sem veszett ki családja. Unokája, Kazinczy Gábor nyugalmazott kúriai bíró, részt vett a nagyatyja emlékére tartott 1931. évi ünnepségeken; másik unokájának fia, Kazinczy Gábor fővárosi műszaki tanácsos, szintén ott volt a százados évforduló megülésén.)

Megjegyzés:

Kazinczy levelezése huszonhárom vaskos kötet. Az 5933 levélből 3200-nál több az, amit ő írt kortársaihoz. Ötéves volt, amikor az elsőt írta, az utolsót már nem tudta befejezni. A köztük eltelt idő hatvanhét esztendő krónikája. Levelezése kor- és kultúrtörténeti dokumentum. „...huszonöt esztendeig Széphalom a magyar irodalom központja. A szív szerepét tölti be, a szónak élettani értelemben. Levelek áradnak szét a kis házból az ország minden részébe - a postaköltségeknek jelentős része van a nyomasztó adósságban, amelyet később Kazinczy özvegyére és gyermekeire hagy -, a levelek többnyire nem csak a címzett olvasta, tovább keringenek írók és irodalombarátok között, folyóiratokat pótolnak, irodalmi köztudatot teremtenek, nyelvet újítanak...” (Benedek Marcell)

Felhasznált irodalom:

In Pintér Jenő: A magyar irodalom története (1930-1940) Arcanum Adatbázis Kft. Bp., é.n.
In w3.enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Kazinczy.htm – 2009.09.17.
In w3.org.wikipedia.hu – 2009.09.17.
In w3. mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/kazinczy.htm – 2009.09.18.

dr. Árpás Károly
középiskolai tanár
Deák Ferenc Gimnázium, Szeged
a Madách Irodalmi Társaság tagja

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.