Kiállítás - Csontváry Múzeum
2002/03/13 00:00
939 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
"Ha festményeimet Amerikába kivinném, ahova eladni nem akarom - s ha azok az ígért egy millió dollárt ki is fizetnék érettök -, gazdagabb volna-e szegény hazánk az öt millió koronával? Hát nem vagyunk gazdagabbak és nyugodtabbak azzal a tudattal, hogy még sok víz fog lefolyni a Dunán és a Mississippin, amíg Baalbekhez hasonló kép lát napvilágot?"

Valóban, Csontváry nem szerénységéről vált híressé.

A rovat hagyományaival szakítva most nem egy időszaki, hanem egy állandó kiállítás anyagát ajánljuk. Igaz, a képek jelentős része nem is olyan régen tért vissza nemzetközi útjáról, melynek során többek Párizsban is szerencsét próbáltak. Az elismerés sajnos azonban mind a mai napig csupán a legmagasabb körökből érkezik, a tömegek tapsa az országhatárokon túl elmarad. Picasso Csontváry egy - talán nem is a legjobbak közé tartozó - képének láttán nem habozott beismerni, hogy úgy látszik, rajta kívül még egy festőzseni élt a XX. században. A franciák azonban azt mondták, van már nekik primitivista festőjük (Rousseau), nem kell másik. Nyilván tévedtek - Rousseau is jó, de Csontváry jobb.

Csontváry sorsa azonban itthon sem volt felhőtlen. Kezdve azzal, hogy a saját zsenialitásáról teljesen meggyőződött festő rendszeresen képeket és leveleket küldözgetett az Országgyűlés, a miniszterek és az uralkodó felé. Miután 1910 körül teljesen elveszítette józan ítélőképességét, Ferenc Jóskának írt néhány tanácsot az ország jövőjével kapcsoltban, melyekről nem tudni, mennyire hatották meg a konok királyt.

1853-ban született Kisszebenben, Kosztka Mihály Tivadar néven. Mivel apja gyógyszerész volt, ő maga is gyógyszerésznek tanult. Néhány sikeresnek mondható rajzlecke után úgy döntött, hogy beáll festőnek. Saját beszámolója szerint: "néhány hónapi pihenő után egy napon a gyógyszertár elé állt egy fával megrakott ökrös szekér; az ökrök bóbiskoltak s én egy vénypapírra ezt a jelenetet lerajzoltam".

Eladta ingóságait, és előbb Rómába, majd Münchenbe ment, ahol a kor egyik legjobb festőiskolájában tanulhatott. Eljutott Párizsba is, ám nem értett egyet az ott éppen még uralkodó impresszionista stíluseszménnyel, és hazajött. Felvette a Csontváry nevet, és megkezdte teljesen egyedinek mondható életművének kiteljesítését. A plein air felől közelített a tájfestészethez, de alkotásmódja közelebb áll a szürrealizmushoz, mint az impresszionizmushoz. Egyes méltatói az expresszionistákkal való rokonságát is emlegetik. Képein éles tárgykontúrok, és a tárgyak szürrealisztikus bizonytalansága egyszerre érvényesül - akárcsak Dali jobb alkotásain. Színkezelését Gauguin-hez szokták hasonlítani.

Volt időszak, amikor képeit sátorponyvának adták el. A már említett Baalbek (mérete kb. 4x7 méter, áttekintéséhez pedig kis faállvány nyújt segítséget a teremben), egy ideig szekérponyvaként szolgált, a tulajdonosnak ugyanis csak így sikerült értékesítenie a "bemázolt szövetet". Emellett két Taormina-képe, cédrusokat ábrázoló képei, a Tarpatakot feldolgozó festményei is páratlannak mondhatók. A múzeumban kiállították Tengerparti sétalovaglás című képét is, melyen már a megbomlás jelei mutatkoznak - ezen figyelmen kívül hagyta a lólábak számának pontos kidolgozását.

A kiállítás hivatalos honlapja : http://www.jpte.hu/pecs/csontvary/

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.