Kína művészete
2013/08/14 14:21
3239 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat hatodik része arra hivatott, hogy a kínai térségben élő népek művészetéről adjon átfogó képet. A lexikális ismeretek összegyűjtése elsősorban a tematikus, rendszerező ismétlést segíti, amire akár az adott témakör végén, akár a tanév végén sort keríthetünk. Minden esetben törekszünk arra, hogy az anyaggyűjtést segítendő a témához kapcsolódó Sulinet Tudásbázis tananyagokat összegyűjtsük, ezeket a megadott linkek segítségével éri el az olvasó. Mivel a képművészet alapvetően gyakorlati tevékenység, ezért a cikkben találhat az olvasó javaslatot arra is, hogy saját diákjai számára hogyan teheti kézzelfoghatóbbá mindazt, amit elméletben elsajátítottak

kina_converted

Tér és idő

Kína térsége, azon belül is a Huangho és a Jangce folyók vidéke  már az őskorban is lakott terület volt. Az első városok a folyamok mentén jöttek létre a Kr.e. III és IV. évezred fordulóján. Ezeknek a kultúráknak az egymáshoz való viszonyáról keveset tudni. A Sang- és a Csou-dinasztiák területei több kisebb királyságból tevődtek össze. A Sang-korban (Kr.e. XVIII-XI. század) terjedtek el Kínában a bronzfegyverek és alakult ki az írás. A Csou-dinasztia idején alakult ki a földbirtokos arisztokrácia örökletes hatalma, ami néhány évszázad alatt az állam széteséséhez és a különváló területek vezetői közötti polgárháborúhoz vezetett. Ebből a konfliktusból emelkedett ki a Csin-dinasztia és szerezte meg a többiek feletti uralmat a Kr.e. III. században. Legjelentősebb uralkodója Kr.e. 221-ben felvette a Si Huang-ti, azaz első császár nevet. Mivel az eurázsiai sztyepp vidéke felől külső támadások folyamatosan fenyegetették a területet, védekezésként épült a Nagy Fal. A korai császárkori átmeneti egyesülést követően Kína a középkor időszakában megint több részre szakadt. A kínai középkor utolsó szakasza a mongol hódításhoz kapcsolódik. 1279-re keserves harcok árán a mongol hódítók újra egyesítették Kínát, ami egy új korszak kezdetét jelentette az állam számára.

Vallás

Bármelyik korszakot vizsgáljuk is, a kínaiak hitére a politeizmus jellemző. Hittek az istenek védelmező szerepében, akikkel szemben állnak a gonosz, gyakran állati alakú démonok. A védelem megnyerése és az ártó erők közömbösítése érdekében kultuszaikban nagy szerepet kaptak a mágikus gyakorlatok, a talizmánok. A halottkultusz kiemelkedő szerepet játszott a kínaiak életében, áldozatokat mutattak be, emléktáblákat állítottak. A buddhizmus az időszámításunk kezdete tájékán kezdett terjedni Kínában, de az eredeti tanoktól – jelentős részben a taoizmus hatására – eltávolodva egy sajátos felfogás alakult ki.

Építészet

A kínai építészet legnevezetesebb épületegyüttese a Nagy Fal. 4000 km hosszú, 7-10 méter magas, alul 7, felül 5 méter széles, tetején út vezet. Kb. kilométerenként őrtorony van rajta. Anyaga elsősorban föld, kavics és kőtömbök, de a legendák szerint emberek elhamvasztott testét is belekeverték a kötőanyagba, hogy erősebb legyen…

A kínai építési formák megőrizték mindvégig a faépítkezés jellegét az erős oszlopokkal, nagy fedéllel, erős gerendázatta, s bár gyakran használtak fát és bambuszt, a kő, és téglaépítkezés is elterjedt. A kínai mágikus szertartások része volt mindig az épületek helyének megállapítása, hiszen kiemelt szempontnak számított a táj szépségén kívül a titkos természeti erők feltételezett hatása. A vallási meghatározottsággal függött össze, hogy az épületek homlokzata a délre néző hosszú oldal.

Jellegzetes kínai épületek a pagodák és a különböző pavilonok, amelyeken sajátos tetőszerkezeteket használtak, a tető maga akár több emeletes is lehetett.

Szobrászat

A kínai szobrászat legnevezetesebb alkotásai is Si Huang-ti nevéhez kapcsolódnak. Az ő temetkezési helyén talált kb. 7-8000 darabos agyaghadsereg, harci szekerekkel, lovakkal kiegészült hatalmas „csapatának” funkciója vitatott. Vannak akik úgy tartják, hogy a császár túlvilági nyugalmát kellett biztosítaniuk, mások szerint a korábbi időszakokra jellemző emberáldozatot helyettesítették ilyen módon.

A vallási szertartásokon és a mindennapi életben játszott kiemelt szerepe miatt különleges figyelem irányult az amulettek készítésére. A bronz és a jade-kő, az elefántcsont, fa, gyöngyház, és rinocérosz-tülök-faragás mindvégig a szobrászat jelentős ágai maradtak.

Festészet

A kínai kultúrában a festészetnek speciális szerepe van a mai napig. A hagyományos értelemben vett rajzokat nem készítettek, akár falra, akár selyemre vagy papírra készült a kép, azt ecsettel vitték fel tust és tempera jellegű festéket használva. Sajátos, nagyon dekoratív színvilág jellemzi az aprólékos ábrázolással készült képeket.

A kompozíciók gyakran elvontak, s mivel kötött tematikájúak, szigorú szabályokhoz alkalmazkodnak. Kínában külön művészeti ággá vált a képírás lehetőségeit a végletekig feszítő kalligráfia (szépírás).

Iparművészet

Külön művészeti ágakká fejlődött az idők során a kínai lakk, a porcelán, valamint a selyemszövés és hímzés, az ötvösség és a rekeszzománc készítése is. Nem véletlen, hogy hosszú évszázadokon át ezek jelentették Kína legfőbb exportcikkeit.

További érdekes oldalak:

Gyakorlati feladat

Készíts hurkapálcikák és vékony papír vagy selyemanyag segítségével egy pagodát! Selyemfestékkel díszítsd is ki a tetejét! Ha tetszik, a hagyományos kínai sárkány-formákat is alkalmazhatod, hátha szerencsét hoz .

Sulinet Tudásbázis
Sulinet Tudásbázis
Sulinet Tudásbázis

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.