Kiss Jenő Ferenc köztéri szobrász
2017/01/05 14:23
179 megtekintés

Mindennapjai ma is két városhoz kötődnek: szülővárosához, Makóhoz, ahol most is él, továbbá Szegedhez, ahol tanít. Általános iskolában Jámborné Balog Tünde tanította rajzra. Fantasztikus órái voltak – emlékezik az egykori diák. Hárman készültek művészi pályára. Tanév végén a közismereti órák alatt is a felvételire készültek, a szertárban rajzoltak, még krokiztak is. Középiskoláit a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola kerámia szakán 1978-ban végezte. Kerámia tanára Fekete János volt. A korongozás, a mintázás érdekelte, a mázazás és a színezés már kevésbé. Rajzra Zoltánfy István és Szalay Ferenc, mintázásra T. Nagy Irén és Kalmár Márton tanította. Érettségi után középiskolájában műhelyfőnöki állást vállat. Rendelkezésére állt a műhely, bejárt mintázásra és rajzórákra, voltak modellek is. A meghosszabbított középiskolai két év alatt sokat tanult, alaposan felkészült a felvételire.

01_kiss_jeno_ferenc_kozteri_szobrasz Kiss Jenő Ferenc

A képzőművészeti főiskolán Borsos Miklós lett a mestere, aki korrigálásai során nem direkt módon hatott tanítványaira, sokkal inkább európai szemléletével. Anekdotázás közben vezette rá hallgatóit, mitől válik szoborrá a figura. Harmadik évben ők lettek a főiskola kiemelt osztálya. 1985-ben diplomázott, tanári szakot is végzett, majd egy évig művészképzőn folytatta tanulmányait. 1986-ban a főiskola végzős növendékeinek kiállításán vett részt a Budapesti Bartók Galériában. 1986–87-ben a Csongrád Megyei Tanács alkotói ösztöndíjában részesült. A főiskola befejezése után évfolyamtársaival Portikusz néven alkotói közösséget hoztak létre. Az ELTE homlokzatának kőszobrait, műkőkorlátait hozták rendbe, frissítették föl.

02_pulitzer_jozsef_emlektabla Pulitzer József emléktábla

Az ifjú művészt egykori iskolája meghívta tanítani. Szegeden előbb óraadó lett, 1988-tól rendes tanár. Nemcsak állandó keresethez jutott, de ennél is fontosabb, hogy bekerült a tantestület szellemi vérkeringésébe, ahol sokféle művészi szemlélet áramlott.

1987-ben a makói Városi Tanács megbízásából elkészítette az Úri utca 4. számú ház homlokzatára Pulitzer József bronzdomborművét. Az újságíró-fejedelem fiatalos, lendületes személyisége ragadta meg, aki a semmiből egzisztenciát teremtett, és mesés pályát futott be. A dombormű leleplezésén részt vevő unoka, Josef Pulitzer is elismerően nyilatkozott a relief művészi értékéről, pedig ő a nagyapa arcvonásait a Rodin alkotta mellszoborról ismerte. A magyarországi Pulitzer-díj emlékérmét is Kiss Jenő Ferenc készítette.

A szegedi szakmunkásképző iskola megbízásából 1990-ben mintázta meg első körplasztikus szobrát, a Móra Ferenc portrét.

03_erdelyi_vazul Erdélyi Vazul

A makói Második világháborús emlékműhöz a lektorátus hat pályatervet kért be, kivitelezésre Kiss Jenő Ferenc munkáját tartották alkalmasnak. Előbb egy siratóasszony megmintázására gondolt, végül a bajtársát eltemető katona alakja mellett döntött. Ahogyan a témát megragadta, nagyon emberi. Az egyszerű honvéd megadja a katonacimborának a végtisztességet, eltemeti barátját, sőt egy összeácsolt kereszttel meg is jelöli sírját. Az által lett ebből érzelmeket kifejező szobor, hogy a harcostárs kezét a fejfára teszi. Itt a barát búcsúzik a baráttól, szinte hallani, amint mormolja: Nyugodj békében! Egy sima parolis, harctéri öltözetű honvéd utolsó kézszorítása ez. A szobor alkotója egyszerű eszközöket használ: kissé meghajolt testtartás, lefelé szegezett tekintet, bánatos arckifejezés és a búcsúzkodó kéztartás. Nincs benne semmi póz, semmi színpadiasság. Az egyszerű közkatona alakja magasztosul emlékművé. A gimnázium előtt kialakított gyülekező tér (Papp Zoltán építésztervező munkája) nyílásán lépcső vezet A bajtársának fejfát állító katona dombra helyezett, kőlapon álló alakjához. A márványlapokra 515 hősi halott és a város körüli harcokban elesett 218 katona neve került föl, de emlékeztek az 1159 zsidó áldozatra is. Az emlékművet 1993. november 11-én Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke és Végh Ferenc vezérőrnagy avatta fel.

Erdélyi Vazul makói származású, nagyváradi görög katolikus püspök születésének kétszázadik évfordulóján, 1994-ben ünnepi megemlékezés keretében emléktáblát állítottak a makói parókia homlokzatára. A magyar és román nép megbékéléséért küzdő püspök arcmását – egyetlen litográfia ismeretében, tanulmányozva a görög katolikus egyház használta ornátust, liturgikus ruhát – igen életszerűen alkotta meg.

04_masodik_vilaghaborus_emlekmu_avatasa Második világháborús emlékmű avatása

A belvárosi Római Katolikus Egyházközség kezdeményezésére dr. Tóth Aladár (1903–1976) fül-orr-gégész főorvos, a szegények istápolója, a valláserkölcsi nevelés apostola, a város díszpolgára emlékére, halálának huszadik évfordulójára bronz mellszobrát készítette el. A jóságos, fehérhajú orvos a művészt is kezelte gyermekkorában, de édesanyjától – a főorvos háztartási alkalmazottjától – is mély emlékeket őrzött a kiváló személyiségről. A kórház előtt felállított portrén reálisan adta vissza a puritán szellemiségű, jóságos arcú orvos vonásait.

A városi szoborparkban Pulitzer József születésének százötvenedik évfordulóján (1997) állították fel minden idők legjelesebb újságírójának bronz mellszobrát. Míg az évtizeddel korábbi domborművén a fiatal Pulitzert mintázta meg, a körplasztikus szobron az érett, célját elérő, nyugodt alkatú zsurnalisztát. A portré kifejező, jó karakter- és stílusérzékű. Mintázása friss, a figura megjelenése kort idéző, amit segítenek a kiegészítő motívumok: a szemüveg és az öltözet is.

05_joseph_pulitzer Joseph Pulitzer

Kövegyen a vízmű megépítésének harmincadik évfordulójára (1999) Karsai Ildikó társszerzővel emléktáblát készített. A vízcsepp alakú formába véste be a szöveget.
A szegedi 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőse, Osztróvszky József (1818–1899) emlékére – a küzdelmek 150. évfordulójának záróünnepségén, 1999. október 6-án – avatták föl a Kiss Jenő Ferenc alkotta mellszobrát. A jeles közéleti személyt korabeli öltözékben mintázta meg. A szobor talpazata 20. század eleji hangulatot sugároz, Szeged városa ugyanis egyszerre döntött Klauzál Gábor és Osztróvszky József szobrának felállításáról, de 1906-ban csak az előbbi alkotás készült el; az új posztamens szellemében erre a közös eredetre utal.

06_osztrovszky_jozsef Osztróvszky József

A makói Szent István lovasszobor megtervezésére meghívásos pályázat keretében Kiss Jenő Ferencet, a püspökladányi Györfi Lajost és a csongrádi Tóth Bélát kérték fel. Közülük Györfi már készített lovas huszárszobrot, Tóth Béla az ország egyik legjobb lovas szobrásza. A pályázók közül Tóth Béla visszalépett. A Lektorátus Kiss Jenő Ferenc kompozícióját fogadta el, de Györfi Lajos szobortalpazatát tartotta jobbnak. Végül a nyertes szobrász felajánlotta a lovas szobor közös kivitelezését. Így összetalálkozott Kiss Jenő Ferenc Szent István-felfogásának energikussága, nagyvonalúsága, dinamizmusa Györfi Lajos emlékműtervének előkelőségével, a talpazat ötletes és artisztikus kialakításával. A két művész régi jó barát, a Képzőművészeti Főiskola műtermében négy évig egymás mellett mintáztak. A szobrot Györfi Lajos püspökladányi műtermében készítették, a lovat és a király alakját együtt fejlesztették.

Az emlékmű helyéül eredetileg a Szent István teret jelölték meg, de később az illetékesek a Csanád vezér tér déli szeglete mellett döntöttek. Ebből „kőkemény politikai perpatvar keletkezett”. A döntéshozók első királyunkban élesen szembeállították az államalapítót és a szentet. A lektorátus jegyzőkönyve szerint a Szent István téren „a szent király szerepe kapna hangsúlyt, ami az államalapító szerepéhez képest szűkíti jelentőségét”. Az új helyén viszont elmaradt a szobor szakrális jellege.

A szobor talpazata egy organikus térből, hármashalom formájú földplasztikából indul ki. Közepén áll egy szakított természetes szikla, amelybe töredékes formában – mint egy régészeti lelet – egy oszloptöredék van belefaragva. A pannonhalmi apátság és az esztergomi várkápolna oszlopainak formáját idézi, amelyeket Géza alapított. Ez utal az államalapítás előzményeire, egyben Szent István születési helyére, Esztergomra is. A faragott akantusz leveles oszlopfő az átvett latin kultúra jelképe. Az oszloptörzsre került a Szent István király fölirat.

A talapzaton áll az életnagyságúnál nagyobb, ötnegyedes lovasszobor. A ló megformálása mozgalmas, dinamikus, sőt kissé barokkos; fejtartása tetszetős. Mozgása feszültséget és engedelmességet fejez ki. A király szinte oda sem figyelve, egy mozdulattal megállítja a mént, de a hátsó láb még lépő állású. A ló balra mozdulása, a király jobbra tekintése mozgalmasságot visz a kompozícióba. A figura és a ló kapcsolata élő.

A megbízásnak megfelelően a két szobrász nem az idős, bölcs uralkodót, nem az egyházszervezőt, nem a szentet, hanem a fiatal, tettre kész államalapítót mintázta meg, aki rendet teremt idebenn, tekintélyt biztosít kifelé. Hiányoznak a szoborról a megszokott királyi méltóságjelek: a jogar, az országalma. Helyette a király lándzsát fog a kezében, amelyen áttört zászló formájában az apostoli kettős kereszt csökevényesen jelenik meg. Szent István méltóságteljesen, egyenes testtartással ül lován. Ruházata palást, fején a Szent Korona. Hiteles ábrázolásra törekedtek, amikor kistermetűre mintázták az uralkodót. Szent István külsejét Laskai Osvát e szavakkal jellemezte: „István fejedelem alacsony termetű, de nagylelkű, bátor, harcias, okos és Krisztustisztelő volt”. A ló dinamikus megjelenésével szemben Szent István alakja nyugodt és méltóságteljes.

Szent István arcvonásait egyetlen korabeli ábrázolás, az 1031-ben készült koronázási palást tartotta fenn. A három centiméter fejhosszú, hímzéstechnikával készült kép nem képes egyéni vonásait tökéletesen visszaadni. Annyi bizonyos, hogy az ötven éven túljutott királyra jellemző volt a tágra nyílt szemek feletti íves szemöldök, szokottnál nagyobb fülkagylók, kétoldalt lelógó bajusz, amely rövidre nyírt körszakállba megy át. Ezek a paláston megfigyelhető jellegzetességek felismerhetők a kalocsai ásatásokból előkerült 12. századi királyfejen, amelyről a szakemberek feltételezik, hogy Szent Istvánt ábrázolja. A makói szobor alkotói mintázásuk során ezt a régészeti szobortöredéket és az ehhez hasonlatos Szent László hermát vették alapul.

Az öntést a karcagi öntödében végezték, ahol közvetlenül az agyagfelületről veszik le a formát. Ennél az eljárásnál gazdag marad a szobor fölülete, minden rezdülés látszik a bronzon, rajta van a szobrász kéznyoma. Nem készül negatív forma, a szobor egyedi és megismételhetetlen. (Ezzel az öntési móddal készült a Pulitzer-mellszobor és a Bajtársának fejfát állító katona is.)

A két szobrász a kapott feladatot gondosan, igényesen, nagyfokú mesterségbeli tudással és a monumentalitás igényével oldotta meg. Nagy érdeme a kompozíciónak, hogy akármelyik oldalról vesszük szemügyre, mindenfelől kitűnő látványt nyújt. A Lektorátus a 2000-ben felállított lovas szobrok közül az egyik legjobbnak a makói emlékművet minősítette.

A millennium alkalmából (2000) Csanádalberti község önkormányzata megbízásából készítette Hallal játszó kisfiú című kéttányéros szökőkútját. Ugyanakkor restaurálta a község első világháborús emlékművét is. Györfi Lajos szobrászművésszel közös munkája a soltvadkerti temetőben felállított Lenti Patrícia síremléke.

07_hallal_jatszo_kisfiu Hallal játszó kisfiú

A püspökladányi fürdőnél fölállított Napfürdőző című munkája félig dombormű, félig plasztika. A női torzón a haj a víz hullámait jelképezi. A Tornanádaskából származó kő vöröses erezete, különös hangulata a napot szimbolizálja.
A Pulitzer Diákotthon falára 2006-ban az újságíró-fejedelem újabb domborművét helyezték el, Kiss Jenő ezúttal az intézmény névadójának idősödő arcvonását mintázta meg.

Bozsogi Attila nyugdíjas zenész kezdeményezésére a városi önkormányzat 2008-ban jeligés pályázatot írt ki Fátyol Misi makói cigányprímás születésének századik évfordulójára egy egészalakos bronzszobor megalkotására. A pályázatra befutott tíz pályamunkából Kiss Jenő Ferenc tervezetét fogadták el.

Szobrászunknak szimpatikus volt a zenész pályája, elhivatottsága, technikai tudása. A pályakezdő zenészt jellemző öltözékben, csokornyakkendővel mintázta meg, jobb kezében átlósan vonóját tartja, baljában hegedűje leeresztve testének bal oldala előtt. Feje kissé balra fordul, elgondolkozva maga elé néz.  Hegedűjáték kezdete előtti vagy a befejező taktus utáni magába feledkező pillanatot eleveníti meg a szobor, tehát egy koncentrált, hiteles lelkiállapotot. A bronzszobron játszó fények élettel telítik, emberközelbe hozzák, elevenné, kifejezővé teszik a zenész megidézését. A kávéházi hangulatot mellé helyezett tonettszékkel is érzékelteti. Az ötnegyedes életnagyságú bronzszobrot süttői kemény mészkő anyagú, oldalain szakított formálású, lépcsős kiképzésű talpazatra helyezte. A talpazaton elöl Fátyol Misi  / cigányprímás / 2009 fölirat.

A szobrászi, plasztikai megfogalmazás szakszerűsége és hitelessége emeli ki a művet általános szakmai értékeivel a zsánerszerűségből – a hétköznapi utcaszobrok közül – és avatja művészi kvalitású emlékszoborra.
Kiss Jenő Ferenc városunkhoz ragaszkodó, tehetséges, elismert, biztos kezű szobrász, művei hazai és külföldi gyűjteményekbe is eljutottak.

Önálló kiállítások
1994. Püspökladány
1995 Makó, Közösségi Ház
1996 Apátfalva

Csoportos kiállítások
Országos és nemzetközi tárlatok: Makó, Hódmezővásárhely, Pécs, Karcag, Szeged, Püspökladány, Kézdivásárhely (Románia), Hattem (Hollandia), Darmstadt, Aidlingen, Rentlingen (Németország)

Művésztelepek
1991, 1992 Makói Művésztelep
1993, 1994 Nemzetközi Kőszobrász Szimpózium, Püspökladány
1997 Incitato Nemzetközi Művésztelep, Kézdivásárhely

Köztéri munkák
1987 Pulitzer József dombormű, Makó
1990 Móra Ferenc portré, Szeged
1993 II. világháborús emlékmű, Makó
1994 Erdélyi Vazul püspök domborműve, Makó
1996 Tóth Aladár mellszobra, Makó
1997 Pulitzer József mellszobra, Makó
1999 Osztróvszky József mellszobra, Szeged
2000 Szent István lovasszobor. Társszerző Györfi Lajos, Makó
2000 Lenti Patricia síremléke. Társszerző Györfi Lajos, Soltvadkert
2000 Halas fiú díszkút, Csanádalberti
2002 Napfürdőző dombormű, Püspökladány
2005 Gróf Klebelsberg Kunó dombormű, Mártély
2006 Pulitzer József dombormű, Makó
2006 Diósszilágyi Sámuel Kórház emléktábla, Makó
2009 Fátyol Mihály cigányprímás szobra, Makó

Évente kiadott munkák
Pulitzer József érem, Budapest
Az év természettudósa  kisplasztika, Budapest
Makó Városért érem, Makó

Díjak, elismerések
1986 Csongrád Megyei Tanács Művészeti ösztöndíja
1993 I. Makói Nemzetközi Művészeti Fesztivál díjazottja
1995 Vásárhelyi Őszi Tárlat, Magyar Alkotóművészek Egyesületének díja
1997 Vásárhelyi Őszi Tárlat, Művelődési és Közoktatási Minisztérium díja
1997 Hattem-Püspökladány testvérvárosok szoborpályázatának II. díja (Hollandia)
1997 Hagyma és ember szoborpályázat díjazottja, Makó
2003 Nagy Imre szoborpályázat III. díja, Szeged
2007 Az év művésztanára díj, Szegedi Tömörkény István Gimnázium és
2007 Művészeti Szakközépiskola
2008 Fátyol Mihály szoborpályázat I. díj, Makó

Dr. Tóth Ferenc
nyugalmazott múzeumigazgató

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.