Könyvajánló - Szathmári Sándor: Kazohinia
2001/02/21 08:00
3310 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Kazohinia: Swift Gulliverjének és Huxley Szép új világának ötvözete. Egy remekmű, amelyben Szathmári Sándor "csak" gondolatait akarta rendbe rakni. Mégis több nyelvre lefordították, világszerte kilenc kiadást ért meg eddig, és egymillió példány kelt el belőle. Karinthy "minden hasonló művét odaadta volna érte".

Szathmári Sándor: Kazohinia

Szathmári Sándor Szathmári Sándor neve valószínűleg sokak számára ismeretlenül hangzik. Sokáig még a hozzáértő irodalmi körök is azt hitték, hogy álnév. Az író 1897-ben született Gyulán, a Műegyetemen tanult és egész életében mérnökként dolgozott. Soha nem vett részt semmilyen irodalmi társaságban, csak maga szórakoztatására foglalkozott természet- és társadalomtudományi vizsgálódásokkal. Nyitott szemmel járt-kelt a világban, figyelte a két világháború között élt magyar társadalmat. Láthatta az elszegényedett, de a külsőségekhez görcsösen ragaszkodó nemeseket. Megfigyelhette úri életük ezer szabállyal átszőtt, bonyolult rendszerét, hogy "a társaságbeli ember mekkora csomagot vihet szégyen nélkül, kivel tegeződhetik, hogyan kell asztalhoz ülnie, udvarolnia, irodalmi s politikai dolgokban véleményt nyilvánítania." Átélte a világválságot. Tapasztalatai 1930-ban késztették először írásra. Négy évig dolgozott egy művön, amelyben összefoglalta világszemléletét, rávilágított a modern társadalom kiúttalanságára, amelyet értelmezni, megérteni is próbált. De ez a munkája soha nem jelent meg, mivel mire elkészült "Szathmári tartalmilag és formailag is kinőtte".

Ekkor fogott hozzá a Kazohiniához. Ezt a könyvet sokan hasonlítják SwiftGulliverjéhez. Természetesen nem alaptalanul, hiszen a főszereplő ebben az esetben is az angol hajóorvos. Mások HuxleySzép új világának másolatát látták benne. "Tekintve, hogy Kazohiniát a Szép új világ megjelenése előtt két évvel írtam, nem is tudtam tökéletesebben utánozni."-mondta Szathmári. Azonban fontos különbségek vannak az említett művek között. Szathmári nem társadalomkritikát írt. Ő az emberi nem hibáira mutatott rá.

A könyv két részből áll. Gulliver, miután Anglia újabb háborúba kezd, egy hadihajón hagyja el hazáját. Hamarosan támadás éri őket, a hajó elsüllyed, és csak ő vetődik szerencsésen partra egy ismeretlen szigeten, a hinek földjén. A hinek emberek, de a tudományos és társadalmi fejlődés egy jóval magasabb szintjén állnak, mint a 30-as évek Európája. Életük egyszerű és következetes, teljes összhangban áll a természettel hatalmas tudásuk és fantasztikus technikai vívmányaik ellenére. Nem ismerik az irodalmat, a művészetet, az érzéseket, általában az elvont gondolkodást. Számukra az létezik, amit meg tudnak fogni, ki tudnak számítani, elő tudnak állítani. Minden cselekedetüket az ész és a szükségszerűség motiválja. Nem töprengenek az élet értelmén, csak teszik a dolgukat. Beszélni is csak akkor beszélnek, ha valami praktikus mondandójuk van. A beszélgetés fogalmát nem ismerik - és nem is értik. Gulliver, akit Szathmári úgy formált meg zseniálisan, hogy bárki magára ismerhet benne, pár hónap elteltével az őrület határára jut. Hiányzik neki az emberi szó, a kedvesség, a lélek jelenléte. Végül maga könyörög, hogy bezárják a behin telepre.

A behinek is emberek, de bolondok. A hinek bezárva tartják őket, ahol aztán úgy és olyan szabályok szerint élhetnek, ahogy kedvük tartja. Gulliver hamar rájön, hogy ez még rosszabb, mint a hinek élete. A behinek semmit nem hajlandóak elfogadni, ami tény. Az étel nem tápláló, sőt bűn enni, de a hónuk alá szorított sárga kavicstól mindenki jóllakhat. Létezésük semmi másról nem szól, mint képtelenebbnél képtelenebb eszmék, nyakatekert gondolatok kiagyalásáról. Az író ilyennek látja az emberiséget. "Lelkes lénnyé vált, aki a maga képére, vágyai, igényei s főleg rögeszméi szerint akarja megváltoztatni a lét tiszta valóságát." A főhős számára még nagyobb kínt jelent az értelmetlen gondolatokhoz és cselekedetekhez való asszisztálás, mint a lélektelen hin-robot lét. Nem képes lelkesedni a "körért", sem a "négyszögért", és ölni sem akar értük. Nem akarja új ruháját megszaggatni, tüskéket rakni a székére, levágni a nők egyik fülét és "farvakargatással" köszönni. Képtelen magáévá tenni ezeknek az embereknek a gondolkodásmódját. Minden tartalom nélküli szavakat kreálnak, amelyeket más értelmetlenségekkel magyaráznak - de napról-napra másként. Gulliver innen kiszabadulva felüdülésnek érzi a hinek tiszta gondolkodását, de mégis rövid úton elhagyja a szigetet.Szathmári ezzel a két világgal az emberi lét két lehetséges végletét mutatja be. Az egyikben mindent az ész ural és irányít. A hinek nem boldogok, de nem is boldogtalanok, hiszen nem merül fel bennük ez a kérdés, egyszerűen léteznek. A behinek sem boldogok, de mindent megtesznek saját sanyargatásuk érdekében. Semmilyen praktikus dolog nem foglalkoztatja őket, csak a léleknek élnek. Egyik sem egészséges életforma. "Az ember a maga valóságában a kettő között él, egyaránt boldogtalanul és magára hagyottan a hinek természetes tökéletességében és a behinek teljes tébolyában."

Bár az író nem tört irodalmi babérokra, nem szépirodalmi művet akart írni, mégis maradandót alkotott. A stílusa magával ragadó, szórakoztató, a történet fantáziadús. "Minden hasonló munkámat odaadnám a Kazohiniáért." - nyilatkozta Karinthy Frigyes.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.