Könyvsarok - Oxford filmenciklopédia
2004/01/13 08:00
857 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A könyvesboltok filmes tárgyú kínálatából ajánljuk az újra megjelent, átdolgozott Oxford filmenciklopédiát. A könyv az egyik legátfogóbb, legalaposabb filmtörténeti írás, a különböző nemzetek szakembereinek egybeszerkesztett munkája.

Egy enciklopédiától azt várjuk, hogy átfogó, rendszerezett formában nyújtson ismereteket tárgyával kapcsolatban. Az Oxfordban azonban nem sorakoznak a-tól z-ig a címszavak, lapjain történeti rendben állnak a filmmel kapcsolatos adatok. Akkor filmtörténeti könyv lenne? Az sem, az kevesebb, (általában egy) szerző munkája szokott lenni, ami filmes alkotókra, irányzatokra, és magukra a művekre koncentrál. Az Oxford filmenciklopédia ezeknél több is, kevesebb is, kísérlet arra, hogy átfogó képet adjon a mozgókép történetéről, fogalmairól, fontosabb alkotóiról, a gyártás körülményeiről, technikai kérdésekről.

A könyv fejezetei történeti rendben sorakoznak, az adott időszak különböző földrajzi területeinek mozgóképi eseményeiről a nemzetek ismert filmes szakemberei írnak, az amerikai filmről amerikaiak, az indiairól indiaiak. Mivel sok (mintegy nyolcvan) különböző szerzője van a könyvnek, nem várható el egységes stílus és megközelítés, sőt, az aránytalanság veszélyét is magában rejti ez az alkotói módszer. Valószínűleg sok munkájába kerülhetett a szerkesztőknek, hogy a könyv többé-kevésbé egységes lett, és akár elejétől a végéig is elolvasható, bár ez csak betűmániásoknak ajánlott.

Több mint kilencszáz oldal az rengeteg filmtörténeti munkánál, de egy lexikon, vagy enciklopédia esetén nem is olyan nagyon sok. Bizony a szerkesztőknek súlyoznia kellett, hogy ne legyenek aránytalanságok a részek között, a fontos adatok pedig feltétlenül szerepeljenek. Ez az igyekezet a legtöbb helyen meghozta eredményét, néha viszont nem értjük, egyes szerzők életrajza miért maradt benne, vagy miért nem került bele a műbe. Ilyenkor el lehet gondolkodni, vajon azért lepődünk meg rajta, hogy azokat találjuk a lapokon, akik ott vannak, mert hiányosak az ismereteink, vagy mert valódi aránytalanságokat találtunk.

A könyv használatánál is érvényesül kettős műfajisága: az érdeklődők olvashatják fejezeteit elejétől végéig, de kézikönyvként is forgatható, ebben a részletes név és címjegyzék segít. Amennyiben konkrét film adataira, történetére, díjaira van szükségünk, jobban járunk a filmlexikonok egyikével, ha ugyanezt a filmet el akarjuk helyezni más alkotások között, és jelentőségére vagyunk kíváncsiak, akkor az Oxfordot kell kinyitnunk. Akkor is, ha a stúdiórendszerről, vagy egyes országok filmgyártásáról szeretnénk képet kapni, amire magyarul máshol nincs lehetőségünk.Az első magyar kiadást a fordításon túl kiegészítette egy Bikácsy Gergely által írott fejezet, amely a helyből adódóan vázlatosan ugyan, de áttekinti a teljes magyar filmtörténetet. Helyet kapott még Nemes Károly bátor vállalkozása, melyben az angol és a magyar első kiadás között eltelt három év (1995-től 1998-ig) irányzatait, filmjeit veszi sorra. Hiányzik a távolság ahhoz, hogy objektív lehessen ez a fejezet, ezt most, néhány évvel később láthatjuk, a fejezet nem tekinthető filmtörténeti értékűnek, a publicisztikánál viszont alaposabb, és segíti az olvasót saját ismereteinek, élményeinek rendszerezésében.

Az új Oxford filmenciklopédia is az aktualitás hagyományát követi, az öt évvel korábbinak magyar szerzők által tovább bővített, egészen a 2003-as évig szóló, új borítóba bújtatott kiadása. A vállalkozás kockázataival a szerzőknek és az olvasóknak is tisztában kellett, kell lenniük, nem kezelhetjük az új fejezeteket ugyanúgy, mint az eredetieket, ha ezt látjuk, nem lesznek komoly tartalmi kifogásaink. A magyar szerkesztők munkáját sajnos kritikusabban is megítélhetjük, nem voltak minden szempontból olyan alaposak, mint külföldi kollégáik. Különösen zavaró ez ott, ahol a két kiadás anyagát összedolgozták, és ismétlések, stilisztikai döccenők zavarják az olvasást. Ezzel együtt fontos és gondolatébresztő az új fejezetek nagyszabású kísérlete a legújabb folyamatok értékelésére, kanonizálására.

Az Oxford filmenciklopédiának ott a helye minden filmkedvelő könyvespolcán, első megjelenése óta, rövid idő alatt alapművé vált. Akinek megvan az első kiadás, érdemes elgondolkodnia, megvegye-e az újat, aki azonban akár felületesen, akár komolyabban szeretne a hetedik művészettel foglalkozni, szerezze be a könyvet. Tanulni, felcsapni, ha utána kell nézni valaminek, vagy csak a képeket nézegetni unalmas estéken egyaránt lehet belőle.

  • Új Oxford Filmenciklopédia 2. átdolgozott kiadás, Glória Kiadó Kft.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.