Könyvsarok: Stanley Kubrick
2003/09/10 08:00
1165 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Botrány és csodálat kísérte mindvégig, az ötvenes évektől kezdve a közelmúltban bekövetkezett haláláig az amerikai filmrendező, Stanley Kubrick munkásságát. A közelmúltban az Osiris Kiadónál megjelent, John Baxter által írt Kubrick-életrajzot Terray István mutatja be.

A rejtélyes művész

Stanley Kubrick több okból is titokzatos rendezőnek tűnt és tűnik Magyarországon. Részben azért, amiért mindenhol a világon, életmódja miatt, ami pályája során (1953-tól 1999-ig) egyre zárkózottabbá vált, részben filmjei miatt, melyek oly sokfélék, és részben filmjei hiánya miatt. Kubrick ugyanis megtiltotta filmjeinek terjesztését a kommunista blokk országaiban, tilalmát pedig valószínűleg elfelejtette feloldani a politikai fordulatok ellenére (bár erről a könyv nem tájékoztat).

Bizonyos filmjei láthatóak, a Spartacus, és a Gyilkos csókja című korai munkája még televízióban is ment, a 2001 Űrodüsszeia, a Ragyogás, és utolsó filmje, a Tágra zárt szemek pedig mozikba került. Többi filmjei közül filmklubokban lehetett nagyritkán látni egyet-egyet (persze nem filmkópiáról), és agyonmásolt videókazetták is terjedtek a filmbarátok között. Talán egy éve jelent meg a magyar piacon műveinek dvd-sorozata, immár elérhető a titokzatos rendező életműve, mely kedvet csinálhat e könyvhöz, esetleg a könyv a filmekhez.

Egy életmű nagyító alatt

Egy rendező életműve sokféle megközelítésben megírható, elképzelhető interjúsorozat az alkotóval, ahogyan azt Truffaut tette Hitchcock esetében, lehet alapos filmelemzésekkel az életművet boncolni, minta azt Ray Carney teszi Cassavettes esetén, vagy akár csapongó módon is lehet a témánál maradni, mint azt Bikácsy Gergely teszi Bunuel naplójában. John Baxter könyve 1997-ben jelent meg először, a rendező még élt, de nem sikerült a közelébe kerülnie, a könyv nem tartalmaz saját interjút, más által készítettet is alig. Baxternak be kellett érnie a munkatársakkal, barátokkal, rokonokkal, és a filmekkel, de ez nem kevés, az író alapos ember. Rengeteg interjú, anyaggyűjtés előzte meg a köny megírását, ez minden sorból érződik, a harmincas évek gyerekkorától a Tágra zárt szemek forgatásáig sok olyan részletet kapunk, amiből valamilyen egész kép biztosan kialakulhat bennünk Kubrickról.

Kubrick élete

Kubrickról, akinek egész élete a filmezésről szólt, és ezalatt technikai érdeklődést, anyagi érdekeltséget, sőt a forgalmazás kézbentartását is érthetjük, a hagyományos alkotómunka mellett. Tizenhét évesen már a Look magazin fotósa, négy év múlva megrendezi első dokumentumfilmjét, céget alapít, saját erőből teremti meg filmjeihez az anyagiakat. Az amerikai stúdiórendszerhez túl független, bár akkoriban példátlanul fiatalon, harminckét évesen rendez nagyköltségvetésű szuperprodukciót, a Spartacust. Itt azért kap lehetőséget Kirk Douglas-től (aki a film sztárja és producere egyben), mert azt gondolják róla, ha fiatal, akkor irányítható is.

Tévednek, Kubrick a forgatókönyv átírásától kezdve az operatőri munkáig mindenben átveszi az irányítást, és saját ízlése szerint levezényli az egész forgatást.Pályája New York-ból indul, dolgozik Hollywoodban, és a legtöbbet választott hazájában, Angliában, igaz, itt is többnyire hollywoodi pénzből. A nagyon kevés igazán független amerikai rendezők egyike, és talán az egyetlen, akinek művészi önállóságához annyi gyakorlati, pontosabban anyagi érzék is társult, hogy kiváló körülmények között élhetett és dolgozhatott.

Kubrick, az ember

Malcolm McDowell a Gépnarancsban

A könyvből kirajzolódó művész- és emberportré nem kifejezetten hízelgő. Kubrickot tisztelte mindenki, de kevesen szerették, általában elviselhetetlen zseninek tartották. A stáblistáról előszeretettel hagyott ki neveket a sajátja mellől, megkeserítette a vele dolgozók életét, nem habozott kirúgni senkit a munkatársak közül. A forgatást a könyv megírásától a kellékeken keresztül a vágásig teljesen kézben tartotta, a könyv beszámol arról, hogyan ellenőrizte angliai birtokáról a legeldugottab amerikai mozik vetítési feltételeit, amikor azok az ő filmjét adták. Színészeit nem kímélte, bármekkora nevek voltak azok, képes volt hatvan-nyolcvan alkalommal megismételtetni ugyanazt a jelenetet. A tökéletességet hajszolta, ennek érdekében semmitől nem riadt vissza.

Kubrick, a különc

Legendás volt a műszaki dolgok iránti megszállottsága, ő használta először a steadykamerát (Ragyogás), és bármilyen filmes technikai újítás jelent meg a piacon, azt kipróbálta, ill. használta következő filmjében. De nem csak a filmes újdonságok érdekelték, a számítógépek iránti érdeklődése HAL-ban, az Űrodüsszeia legendás kompjuterében öltött testet, ahogy ambivalens viszonya is a technikához (HAL megöli majd az egész legénységet).

Ez az ambivalencia nyilvánul meg abban is, hogy repülővizsgát tesz , de annyira elkezd félni a repüléstől, hogy egy idő után gépre sem hajlandó szállni, az Államokba is hajóval megy, ha muszáj. Megveszi a legújabb Porschét, de nem megy ötvenöt km/h-nál gyorsabban vele, annyira óvatos. Kölöncségeivel szórakoztatja is, de inkább őrületbe kergeti környezetét.

Kubrick, a filmes

A filmezésről vallott gondolkodása, módszerei bár alakultak az évtizedek alatt, fő vonásai megmaradtak. Mindenben az eredeti megoldásokat kereste, ami maximalizmusával párhuzamosan hosszú előkészítési és forgatási időszakokat eredményezett, ezért nem volt különösebben termékeny rendező. Fotós indulása miatt a filmet elsősorban képnek tartotta, a párbeszédeket előszeretettel kurtította meg, a keretezésre, világosításra viszont mindenkinél jobban koncentrált.

Rengeteg túlforgatással dolgozott, nem csak a sokszor megismételt jelenetek miatt, hanem azért, mert azt vallotta, a vágószobában kell a fimnek összeállnia, ehhez pedig egy-egy jelenetet több szögből rögzített, hogy végül azt használja, amely a teljes anyaghoz a legjobban illik. Mintha nem lett volna igazán elégedett egyik filmjével sem, többször előfordult, hogy már a mozikban lévő kópiákhoz küldte ki vágóit, akik utasításának megfelelően igazítottak az anyagon.

Kubrick filmjei

John Baxter könyvében egymást érik a történetek, nem is más ez az írás, mint történetek halmaza. Mindent megtudunk a filmek keletkezésének körülményeiből, fogadtatásukról, magukról a művekről azonban szinte semmit. A Stanley Kubrick című könyv egy ember portréja, és tevékenységéé, de nem a művészetéé. Annak elemzése, átgondolása a nézőre marad.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.