Lefesteni a lefesthetetlent
2014/04/04 16:06
1096 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat huszonkilencedik része mutatja be a szimbolizmus képzőművészetét. A lexikális ismeretek összegyűjtése elsősorban a tematikus, rendszerező ismétlést segíti, amire akár az adott témakör végén, akár a tanév végén sort keríthetünk. Minden esetben törekszünk arra, hogy az anyaggyűjtést segítendő a témához kapcsolódó, a Sulinet Tudásbázisban megjelent tananyagokat összegyűjtsük, ezeket a megadott linkek segítségével éri el az olvasó.

800px-Fernand_Khnopff_-_I_lock_my_door_upon_myself Fernand Khnopff. Elzárva a világtól  

Tér és idő

A szimbolizmus a XIX. század utolsó megjelenő modern európai irányzatok egyike. Jellemzően irodalmi és festészeti mozgalom volt, amely különösen Franciaországban virágzott. Szembehelyezkedik a realizmussal, bírálva annak azt a törekvését, hogy a valóságot olyannak akarja láttatni, amilyen, hiszen szerintük a festményeknek gondolatokat és lelkiállapotokat kell közvetíteniük elsősorban. Sokan a romantika utóirányát látják a szimbolizmusban, hiszen az alkotók a természetet, az emberi alakokat vagy az ábrázolt cselekvés, történést valami titkos értelem hordozójaként, szimbólumot sugalló jelként is ábrázolták. S ez a fajta titokzatosságra törekvés a romantikának is sajátja.

430px-Gustave_Moreau_A_aparição_ Moreau: Jelenés

Általános jellemzők

A szymbolon görög szó jelentése ismertetőjegy, jelkép. Hagyományos értelemben véve évezredek óta ismert költői, retorika, művészi eszköz, valamilyen elvont fogalom, érzés, gondolat kifejezése konkrét tárgy vagy személy által. Értelmezésük egységes és egyetemes: pl. a lánc a rabságra utal. A XIX. század végi szimbolizmus jelképei azonban egyediek, sejtelmesek és ezért nehezen vagy sokféleképpen is értelmezhetők. Ami még nehezebbé teszi a „megfejtésüket”, az az, hogy általában érzelmi alapon kell hozzájuk közelíteni. A szimbolizmus jellemzőinek összegyűjtését nehezíti, hogy a szimbolista tendenciák országonként és művészenként más-más módon jelentkeztek. Emiatt nehezen szoríthatók egyetlen stílus vagy irányzat keretéi közé. Közös vonásuk azonban, hogy a vizuális jelek egyúttal szimbolikus, emocionális jelentéssel ruházódtak fel. Az ábrázolt tárgyak nem önmagukért, hanem valamilyen jelentés hordozóikért jelentek meg a vásznon vagy az irodalmi alkotásokban.

796px-Edvard_Munch_-_Separation_-_Google_Art_Project Munch: Elválás

A szimbólum sok mindenből táplálkozhatott, lehetett forrása valamilyen az európai kultúrkincshez tartozó, ám újragondolt mítosz, de nagyon sokszor „csupán” a művészi psziché/tudatalatti rejtett indulatai, tapasztalatai, megérzései hozták létre. Mindennek az a törekvés áll a hátterében, hogy a művészek dolgok mögött meghúzódó eszmei valóságot akarták bemutatni, és az egyéni lét sajátos útjait, kiteljesedését keresték. Ez a törekvés gyakran összekapcsolódott a misztikummal, a fantasztikummal. Ki akarták mondani a kimondhatatlan, le akarták festeni a lefesthetetlent.

A szimbolista alkotókra jellemző a dekadencia (hanyatlás, bomlás) is. A világ eszménytelensége okozza azt a kiábrándultságot, amely miatt az átlagemberektől elfordulva egy teremtett világba menekülnek. Az eszménytelenség forrása lehet a hagyományos értékek válsága, a XIX. század végi ember elidegenedés érzése, s az általános szorongás-élmény mellett gyakori lesz a képeken, a szövegekben a halálhangulat, a vonzódás a pusztulás különböző formáihoz.

Apotheosis Verescsagin: A háború apoteózisa

Ez persze azt is jelenti, hogy lemondanak arról a küldetésről, hogy a művészek a társadalom formálói, sőt cinikus megvetéssel fordulnak el a „tömegemberektől”, s alakítják ki a csak beavatottak által érthető képi és nyelvi kódrendszert. Nem ritka közöttük az extravagáns, megbotránkoztató és önpusztító életet élő különc, de vannak nagy magányos remeték is.

A szimbolizmus elsősorban irodalmi irányzat volt, és kifejezési korlátai, eszköztárának mássága miatt a képzőművészeti szimbolizmus nem is olyan sokrétű.

477px-Vincent_Willem_van_Gogh_037 Van Gogh: A rabok sétája

Építészet

Ebben a művészeti ágban nem jelenik meg.

Szobrászat

Tisztán szimbolista szobrász nincsen, olyan azonban igen, akinek az alkotásai szimbólumként is értelmezendők/értelmezhetők. Tipikus példa erre az egyébként inkább az impresszionisták közé sorolt Rodin. A rejtett értelmek sugalmazására tudatosan kihasználja a fényhatásokat, megragadja a pillanatszerűséget – ami által impresszionista alkotásnak is tekinthetők a szobrok. Túlmutat azonban az impresszionizmuson az, hogy a művek túlnyomó része szimbolikus jelentésű, gyakran misztikus töltét hordoz, és érzelmi állapot fejez ki.

450px-Auguste_Rodin-The_Cathedral-Rodin_Museum,_Paris Rodin: A katedrális

Festészet

Erre a művészeti ágra is igaz a szobrászat kapcsán tett megállapítás: tehát tisztán szimbolista festő nincsen, csak olyan, akinek alkotásai szimbólumként is értelmezhetők. Ha az alkotásokat megnézzük, akkor láthatjuk, a képek szervező ereje egy-egy sokrétű jelentésű szimbólum. Az impresszionizmussal szemben nem az érzéki észlelésre helyezték a hangsúlyt, hanem a dolgok mélyén, a látszat mögött rejtőző titkos értelmet kutatták/láttatták.

472px-Vincent_Van_Gogh_0016 Gogh: Ciprusok

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.