Lélekábrázolás Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében
2014/11/27 13:35
6907 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Dosztojevszkij és Flaubert nyomdokain elindulva, a realizmus és naturalizmus XIX. századi iskolájában kiforrott lélektani regény egyik első – és a legmaradandóbbak közé sorolható – magyar példája az Édes Anna,  amely méltán fogható Thomas Mann korabeli műveihez. A műfaj kiemelkedő magyar képviselője Németh László lesz, azonban például az Iszony (1947) legfontosabb vívmányait az Édes Anna már több ponton megelőlegezi.

Lélektani regény

A mű a XX. század első felében keletkezett. 1926. július 1-től a Nyugat című folyóirat részenként közölte. Műfaja lélektani regény, a központba a lélekábrázolást állítja, azaz nem a tett vagy cselekmény a fontos, hanem az ahhoz vezető út. A legnagyobb hangsúly a lelki folyamatok bemutatásán van, ezzel háttérbe szorítva a külső történések fontosságát.  Kosztolányi egyaránt elemzi a szereplők tudatalatti és tudatos viselkedését, ami a hasonlóan elemző beállítódású olvasóban felidézi Sigmund Freudnak korára tett jelentős hatását. Freud egyik pszichoanalitikai tana szerint nem mindig van logikus magyarázat tetteinkre.
A lélekábrázolásra Kosztolányihoz hasonlóan már Dosztojevszkij is nagy hangsúlyt fektetett.

kosztola

Korrajz a lélektanban

A regény cselekménye egy kettős gyilkosság köré épül, amit egy cselédlány követ el ura és úrnője ellen. A középpontban mindvégig a mélyebb, rejtett lelki tartalmak állnak: a sérelmek felhalmozódása miatt gyilkol Anna, a cselédlány. A szó szoros értelmében nem feltétlenül nevezhető az eset gyilkosságnak, mert nem tudatos, hanem ösztönös tett volt, maga Anna sem tudja a miértjét. Kosztolányi a lányban zajló kaotikus, bonyolult folyamatok bemutatása révén az aktuális társadalmi és politikai helyzetet is tükrözi. Például a Tanácsköztársaság bukásának (1919), majd a trianoni békeszerződés (1920) következményeit: az I. világháborúból vesztesként kikerült Magyarország helyzetét. A regény mögött meghúzódó világkép értelmében ezekre az eseményekre éppúgy nincs igazi magyarázat, mint az egyén szándékai és cselekedetei között meghúzódó szövevényes kapcsolatra: nem ritkán átláthatatlan motivációs hálóra.

A regényben megjelenő viszonyrendszer

A legfontosabb az Anna és a Vizy család (Vizy Kornél és felesége, Vizyné) közti viszony. Anna és Vizyné között több hasonlóság is fellelhető, mindkettő ragaszkodó típus – jelen esetben egymáshoz is, egymásrautaltságuk is fontos –, egyiküknek sincs különösebb kapcsolata a külvilággal. Vizy Kornél mintahivatalnok, nagyobb mozgástérrel rendelkezik, aktív kapcsolata van a külvilággal. Jancsi (Patikárius Jancsi) Vizyék unokaöccse, eleinte szerelmes Annába, később csak kihasználja, önző és gátlástalan, de meggyőző külsővel rendelkezik. Moviszter doktor magányos, idős orvos, kívülálló mellékszereplő, aki közvetítői szerepet vállal magára és az erkölcsi tanulság letéteményesévé is válik: rajta keresztül szólal meg a mű beleértett szerzője (a kikövetkeztethető alkotói véleményalkotást, üzenetet fejezi ki).

Édes Anna jellemzése

Anna keresztneve önmagában is beszélő névnek tekinthető, jelentése: ’jó lelkületű, kedves’, amit a vezetéknév szinte már a túlzásig nyomtékosít. Kosztolányi Anna karakterét, lelkületét a külsejével is jellemzi. Vékony, törékeny, érzékeny, finom vonásokkal rendelkező, csendes lány. Mindebből is ártatlanságára következtethetünk, erkölcsi és „kriminológiai” értelemben egyaránt.

Megtestesítette a mintacselédet, ami önmaga feladásával járt. Visszafogottsága miatt ösztönösen reagál a körülötte történtekre, érzéseit nem önti szóba, eközben az elnyomás, megalázás, és lebecsülés miatt folyamatosan feszült. A benne lévő feszültséget jól kirajzolja a testbeszéddel való kommunikációja. Egy lánynak több (igaz, viszonylagos) kitörési lehetősége is lett volna az ő helyzetében (férjhez menés, gyermekszülés), de Anna nem tud élni ezekkel, magánélete sincs, Vizyné beteges ragaszkodása miatt. Ez feltehetően azért van, mert az asszonynak nincsenek barátai, a férjével való viszonya hideg és a lánya még kiskorában elhunyt. A cselédlányban valamiféle pótlékot lát.

A gyilkosságra motiváló tényezők

Motiváló tényező lehetett az úr ↔ szolga viszony (ellentétes viszony, a szolga elnyomása). Vizyék az elnyomó, Anna pedig az elnyomott szerepét kénytelen betölteni. A kiváltó okok közé sorolható még a szociális-társadalmi viszonyrendszer is, hiszen Anna egy falusi lány, aki hirtelen a nagyvárosba került (környezetváltás) és éhbérért dolgozik. A folyamatos elnyomás is csak feszültséget generál, a cselédlányt gépként dolgoztatják, nem veszik emberszámba, megalázzák, emiatt az önértékelése visszaesik, önbecsülését elveszti.

Freudi mélylélektan

Anna viselkedése összekapcsolható Sigmund Freud elfojtás-kitörés tanával, amelyet 1909-ben fejtett ki (Pszichoanalízis, Budapest, 1997, 5-20.) A viszonzatlan szerelem, az elnyomás és a megaláztatás a tudatalattija részévé válik. A sérelmek végül agresszió (gyilkosság) formájában törnek felszínre. A cselédlány tettére nincs racionális magyarázat, ő sem tudja megindokolni (ez alátámasztja Freud tézisét).

Csak az irgalom, a megbocsátás és a szeretet segíthet rajta: ezek a legfontosabb értékek a regényben. Kosztolányi ebbe bele is foglalta saját hitvallását, miszerint a szeretet hiánya a legnagyobb bűn.

Kosztolányi műveire általában véve is jellemző a lélektaniság. Jól ábrázolja a lélekben zajló folyamatokat és azok kitörését, rendkívül jól azonosult a szenvedőkkel és boldogtalanokkal, hiszen többször önmagát is közéjük sorolta. Ezt írói ars poeticája részének is vallotta, ebben találta meg élete értelmét.

Könyörület

Hitvallását a mű elejére tett mottó – egy latin nyelvű, halottakért való imádság – is mutatja. Külön figyelmet érdemel, hogy – a cselédlány regénybe foglalt erkölcsi minőségére reflektálva is – az imádság szövegében megjelenik egy utalás Jézus példabeszédére arról, hogy a gazdag ember, aki nem könyörül a szegényen, a pokolra jut, míg a szegény Lázár a paradicsomba (Lukács 16:19–31).

A mottóul szolgáló imádság magyar fordításban a következő párbeszéd a prédikátor és a kántor között:

„- Könyörögjünk a megholt hívekért.
- Adj nekik, Uram, örök nyugodalmat és az örök világosság fényesedjék nekik.
Körülvettek engem a halál sóhajtásai. A pokol fájdalmai körülvettek engem.
- Oldozd fel, Uram.
- Áldott az Úr, Izrael Istene.
- És ne vígy minket a kísértésbe.
- De szabadíts meg a gonosztól.
- A pokol kapujától
- Vond el, Uram, az ő lelkét.
- Ne add a vadaknak a lelkeket, kik téged dicsérnek.
- És szegényeid lelkéről el ne feledkezzél mindörökre.
- Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajta.
- Krisztus, kegyelmezz neki.
- Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
- És kiáltásom jusson elédbe. Könyörülj rajtam, Istenem.
- Ne bocsájtkozzál ítéletre szolgálóddal Uram.
- A paradicsomba vezessenek el az angyalok és az egykori szegény Lázárral örök életed legyen.
- Könyörögjünk. Az ő lelke és minden megholt hívők lelkei Isten irgalmából nyugodjanak békességben.” (Sík Sándor–Schütz Antal: Imádságoskönyv, egyszersmind kalauz a lelki életre a tanulóifjúság számára, Bp. 1922, 310-314.)

További érdekes oldalak:

Maráczi Géza cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.