Manierizmus - a stilizált stílus (2. rész)
2013/12/12 08:00
1268 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat huszadik része mutatja be a manierizmus művészetét. A lexikális ismeretek összegyűjtése elsősorban a tematikus, rendszerező ismétlést segíti, amire akár az adott témakör végén, akár a tanév végén sort keríthetünk. Minden esetben törekszünk arra, hogy az anyaggyűjtést segítendő a témához kapcsolódó, a Sulinet Tudásbázisban megjelent tananyagokat összegyűjtsük, ezeket a megadott linkek segítségével éri el az olvasó. Mivel a képművészet alapvetően gyakorlati tevékenység, ezért a cikkben találhat az olvasó javaslatot arra is, hogy saját diákjai számára hogyan teheti kézzelfoghatóbbá mindazt, amit elméletben elsajátítottak.

Az átmenet művésze

A reneszánsz és a manierizmus közötti kapcsolat több művész életművében megjelenik, de legegyértelműbben Michelangelo művészetében lehet nyomon követni az átalakulást. Ha bárkit megkérdezünk, mondjon három reneszánsz képzőművészt, biztosan köztük lesz. Ugyanakkor kortársainak humanizmusától nagyon távol állt az, amit Michelangelo az emberről gondolt. Az emberiségből egyre jobban kiábrándult, s a megváltás keresése befelé fordulóvá tette. Életének utolsó periódusában készült alkotásain nyomon követhető, hogy a tökéletes formák helyett igyekezett felszabadítani az emberek és a tárgyak külső „rétege” mögé akar látni, keresi a látszat mögött rejtőzködő erőt és feszültséget. Ez a lépés viszont egyértelműen szakítás a reneszánsz ábrázolás szabályaival. Figuráinak valósághű, mégsem realisztikus testformái olyan értelemben deformálódtak, hogy emberfelettinek hassanak. Ez a változás mind a rajzokra, mind a festészetre igaz (pl. Michelangelo: Utolsó ítélet című alkotásán Jézus alakja egy dühödt héroszra sokkal inkább emlékeztet, mint a klasszikus Megváltó ábrázolásokra), de a szobrászatban is tetten érhető. A firenzei San Lorenzo-templomban található Medici sírszobrok közül elsősorban pl. a Hajnal és az Éjszaka alakjai mértéktelenül elnyújtott és kicsavarodott arányokat mutatnak.

800px-La_batalla_de_Cascina_-_Sangallo

Festészet

Ez a manierizmus leghangsúlyosabb művészeti ága, ennek megfelelően a cikkben is nagyobb teret kap, mint a többi. A kései reneszánsz alkotóinak érett kori művein figyelhető meg a bonyolult, bizarr, torz formák, a túlzó gesztusok megjelenése. Az össze nem illő arányok, a túlzó mélység együttesen gyakran groteszknek, abszurdnak hatnak. A manierizmus alkotói kedvelik a fantasztikumot, a bonyolult szimbólumokat, de az is tény, hogy az egyedire való törekvés olykor öncélúnak ható túlhajtott eredetiséghez, szubjektivitáshoz vezet. A reneszánsz fegyelmezettségének széttörését jelzi az érzékiség, kacérság egyre nagyobb szerepe, s ez esetben is gyakran öncélú a meztelenség megmutatása.

Az alábbiakban két képen mutatjuk be a manierista esztétika tipikus jegyeit. Az első festmény Raffaello: Borgo égése című képe, ami X. Leó pápa privát étkezőjének díszítésére szolgált. Az alkotás még magán viseli a reneszánsz jegyeit, de hangsúlyosak a manierista eszközök is.

800px-Incendio_di_borgo_01

A 874-es eseményeket felelevenítő alkotáson – a cím ebből a szempontból félrevezető! – nem maga a tűzvész a központi téma, hanem az emberek menekülése a vész elől, illetve várakozása a csodára. A legenda szerint IV. Leó pápa állította meg a tűz terjedését a vatikáni palota erkélyéről elmondott imájával, ez a jelenet látható a kép hátsó terében. A kép előterében figyelhetjük meg a pánik szülte reakciókat. Összezsúfolva jelenik meg sokféle magatartás, cselekedet, teljesen természetellenesen egy térben ábrázolva. Megfigyelhető a tűzoltás, menekülés, mentés, a kétsége esett imádkozás, s mondhatjuk, ezek a helyzetben releváns cselekedetek. De ha jobban megnézzük az alakokat, akkor megjelennek a mesterkélt manierista elemek is: a kép bal oldalán az Aeneas módra apját cipelő ifjú figurája és egy aránytalanul elnyújtott, meztelen férfi alakja látható, aki az égő házból a falon leereszkedve menekül, fokozva ezzel a drámaiságot. A férfi ellenpontja a kép jobb sarkában a vízhordó asszony elegáns nyugalma,. A kompozíció mozgalmassága elfedi a voltaképpeni főtémát, vagyis a pápa ima csodatévő szerepét.

Raffaello szakított a reneszánsz térábrázolás szabályaival is, hiszen a képen nem érvényesül a centrális perspektíva.

A másik kép a firenzei Jacopo Pontormotól származik, címe Levétel a keresztről.

Jacopo_Pontormo_-_Kreuzabnahme_Christi

Az 1528-ban készült festmény a történelmi bevezetőben is említett vallási válságra keres valamiféle választ. Szűz Mária Krisztustól vett búcsújában veszünk részt. A szenvedő Máriát figyeli a képen látható alakok egyik része, a többiek kinéznek a képből, azaz a külső szemlélővel keresnek kontaktust, őt vonják be a képen történtekbe. A Krisztus testét fogó két fiatal férfi természetellenesen pipiskedve próbálja tartani terhét, arcukon a gyásszal keveredő fizikai szenvedés látható. A gesztusok és a ruhák mozgásának túlzásai, a színvilág a bizarr hatást erősítik. A történet egyik kulcsszereplője Mária Magdolna, aki a jobb szélen a külső nézőnek háttal lép be a képbe. Ezáltal nem látjuk az arcát sem, hiszen Mária felé fordul, nem a halott Krisztust figyeli, ami egyértelműen mesterkélt hatást kelt. Tekeredő alakjának íve, a kép középpontjába mutató, kendőt tartó keze azt jelöli ki, ahol be kell lépnünk a képbe ahhoz, hogy átérezzük Mária szenvedéseit. Az érzelmek átvételével kell kifejeznie a nézőnek a szeretetét Krisztus iránt.

Építészet

A manierizmusban megszűnik a reneszánsz szabályos szerkesztése, leglátványosabban úgy, hogy a teret egyenlőtlen közökben elhelyezett pillérekkel tagolták. A díszítettség és az alaprajzok bonyolultabbá válása, a szokatlan építészeti megoldások választása (pl. a díszítőelemek indokolatlan megszakítása vagy épp túlburjánzása) tipikus manierista jegy.

Szobrászat

Ebben a művészeti ágban is a szabálytalanabb, aránytalannak ható, bizarr, érzéki formák figyelhetők meg. A külön-külön realistának ható részletekből valami soha nem létező, egészen irreálist alkottak a korszak művészei.

308px-Persee-florence

További érdekes oldalak és ötletek: 

Alkotó munka:

Nézd meg a mellékelt videót Arcimboldo művészetétől. Virágokból, gyümölcsökből vagy használati tárgyakból tervezz te is egy olyan alkotást, amivel leginkább be tudod mutatni érzéseidet, gondolataidat egy általad választott téma kapcsán. A téma lehet az iskolai élethez kötődő (egy tantárgy, egy adott témakör, egy tanár), de választhatsz a hobbidhoz, magánéletedhez kötődően is.

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.