Markó Iván, a táncművész
2002/09/02 08:00
634 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Markó Iván nemcsak táncművész, hanem koreográfus is. Évtizednyi időn át volt a vele világhíressé vált Győri Balett vezetője (1979-91), 1985-től pedig a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa. Ez utóbbi olyan megtiszteltetés, melyhez fogható azelőtt és azóta is igen ritkán ért magyar táncművészt.

Balassagyarmaton született, 1947-ben, és ahogy ebből kiszámolható, idén töltötte be 52. életévét - és ma is táncol. Díjainak száma alapján szintén rekord közeli a teljesítménye, a nemzetközi és hazai versenyeredmények mellett megkapta a legrangosabb hazai szellemi munkáért járó elismerést, a Kossuth-díjat és az Érdemes Művész elismerést. Már 1984-ben monográfiát írt róla Mészáros Tamás Markó Táncszínháza címmel. Főbb szerepeit a színpadon A hattyúk tavában, a Giselle-ben, A fából faragott királyfiban, a Sylviában, a Tűzmadárban, és a Seraphitában játszotta. Emellett számos filmet is készítet, színpadon és szabadtéren egyaránt: saját koreográfiájának főszerepeit alakította filmjeiben: a Jézus, az ember fiában, Az álmok urában (1988 magyar-NSZK), A haza fiaiban (1989 francia), a Siratófalakban (1993 magyar-izraeli), és a Quetzalcoatlban (1995 mexikói). A kilencvenes években többször is megpróbálta munkáját új és új formákban folytatni, de azok a sikerek, melyeket a nyolcvanas években ért el a társulat, már örökre meghaladhatatlanok. Éppen ezért kezdett új utakat keresni, részben éppen a filmezéssel.
A kilencvenes évek közepén (1996) Magyar Fesztivál Balett néven alapított magának új társulatot, mely azóta egész Közép-Európa legnagyobb magántársulata, és évek óta ezzel lép fel - bár évente legfeljebb egy-egy bemutatót tartanak. Legutóbb 2001 tavaszán állították színpadra a Viva Verdi! című darabját, melynek létrehozásában az Olasz Intézet is segítette. Abban a darabban a világhírű olasz zeneszerzőnek állított emléket.

Interjúiban mesélte, hogy már gyerekként táncolt az ágyban mindenféle lemezre, a rádiót hallgatta egész nap, mozgott a konyhában, a fürdőszobában, az utcán, akárhol, egész nap, szülei nagy csodálkozására. Családjában előtte senki sem foglalkozott tánccal. A balettintézetbe azonban már csak harmadszori jelentkezésre vették fel - elutasítását azzal indokolták, hogy "nem való táncosnak". A felvételikre Pallay Anna, az Operaház volt prímabalerinája készítette fel. Mivel otthon nem volt falitükrük, hatalmas politúros ágytámlában nézte, hogyan gyakorol este nyolctól éjfélig. A kitartás díja nem is maradt el: már 1972 és 1979 között Béjart brüsszeli társulatában volt szerződéses táncos.

Saját családjára így emlékezik:
"Az én családomban egyszerre volt jelen a tűz és a víz. Anyai ágon a szegénység, apám oldalán rendkívüli gazdagság. Édesanyám szülei, vagyis az én nagyszüleim Tokaj városában a legszegényebb réteghez tartoztak. Apám családja a legelismertebb budapesti ékszerész, Tieberger Imre révén a felső tízezerhez".

Főbb művei közül kiemelkednek koreográfiái, melyek híressé tették. Ezek közé tartozik A nap szerettei, a Szamuráj, A csodálatos mandarin, a Tabuk és fétisek, az Izzó planéták, a Bolero, a Székek, a Jézus, az ember fia, Az igazság pillanata, a Bulgakov és a többiek, Az élet peremén, a Fal, a Jeruzsálem fényei, A sivatag vándora, A kékszakállú két arca és a József és testvérei.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.