Művészet és fogyasztói társadalom
2014/09/02 14:55
1152 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A XX. század második felének művészeti irányzatai jobbára az USA-ban alakultak ki és virágoztak. A nyugat-európai művészetben is meglelhetjük az új mozgalmak hatását, az amerikanizálódást, mégis az a jellemzőbb, hogy Európának a nyugati részén inkább a háború előtti izmusokat éledtek fel. A korszak művészeti irányzatait ezért itt összefoglalóan neoavantgárdnak nevezik. E cikkben kísérletet teszünk arra, hogy röviden bemutassuk a korszak fő jellemzőit.

A hidegháború

hideghaboru-zaszlok-horizontal

Már a II. világháború végén érezhető volt az antifasiszta koalíción belüli feszültség, ebből következően a világháború után a megváltozott politikai helyzetet alapvetően a két nagyhatalom: az USA és a Szovjetunió, valamint szövetségeseik közötti hatalmi harc határozta meg. Ez az időszak a bipoláris világ vagy másképp a hidegháború kora.

Közép-Európában és Ázsiában szocialista országok jöttek létre a második világháború után. Különösen Kína kommunistává válása jelentett nagy kihívást a nyugati világ számára. A baloldali eszmék terjedése jelentősen befolyásolta a két világhatalom közötti erőviszonyt. Bár az USA és a Szovjetunió közvetlenül nem csapott össze a korszakban, a kubai válság magában hordozta az atomfegyverek birtokában vívott harmadik világháború lehetőségét. Az Európán kívül zajló ún. helyettesítő háborúk (pl. Korea, Vietnám) hátterében is mindig megjelent a két nagyhatalom, hol nyíltabban, hol áttételesen. A minden korábbinál pusztítóbb háború fenyegetése tehát a hétköznapok része volt.

A két világhatalom versengése nemcsak a fegyverkezésben vagy politikai téren jelentkezett, hanem kulturális, művészeti, tudományos téren is érezhetővé vált.

Társadalmi kihívások

Mindemellett az 1950-es években kezdődő fellendülés alapvetően új gazdasági és társadalmi helyzetet eredményezett a nyugati táborban. A demográfiai robbanás egyik oldalon pazarló túltermelést, míg a harmadik világban élelmiszerhiányt, éhínségeket, járványokat idézett elő. A fejlett országokban folytatódott a század elején már megfigyelhető tendencia, azaz a technika ugrásszerű fejlődése és az urbanizáció elidegeníti egymástól az embereket. Olyan információs robbanásnak lehetünk tanúi, melyeknek köszönhetően minden korábbinál hatékonyabban lehet/lehetett a tömegeket manipulálni. A fogyasztói társadalmakban a reklámok hada olyan szemléletet, „értéket” közvetít, melynek alappillére az anyagi(as) világ, és a médiában megjelenő képet sokak számára nehéz követni. Beteljesíthetetlen vágyakat ébreszt a média egyre profibb eszköztára. A fogyasztói társadalom elleni első lázadást az 1968-as diákmegmozdulások jelentették, a hippi-mozgalom, a beat és az új művészeti irányzatok mind-mind az „apák” teremtette társadalom elleni lázadás jegyében születtek.

hideghaboru2

Az emberi kapcsolatok elbizonytalanodtak, válságba jutottak a tradicionális közösségi értékek és szerepek, főként a család. A hatalmas anyagi különbségek kedveztek és kedveznek az erőszak és a bűnözés terjedésének. És akkor még az egész földre kiható globális problémákat nem is említettük: az ökológiai válság, a felmelegedés, a víz, a talaj, a levegő szennyezettsége mind megoldásra vár.

A művészet válasza a külvilágra

A művészeti élet sosem maradt érintetlen a társadalmi és gazdasági változásoktól, de ez a kapcsolat a XX. század második felében minden korábbinál jóval markánsabban jelentkezett. Az 1950-es évektől az 1970-es évekig megfigyelhető neoavantgárd törekvések előzménye a két világháború közötti időszak, azon belül is főként az expresszionizmus és a dadaizmus. A tudományos, technicista irányzatok inkább az absztrakt művészet geometrikus változatát fejlesztették tovább. A fogyasztói társadalom kritikáját viszont leginkább a pop-art és a vele rokon jelenségek fejezték ki. S mindez olyan új műfajokkal jelentkezett, amelyek egyrészt válaszokat kerestek a felhalmozódó sokrétű feszültségekre, másrészt viszont alapvetően értelmezték át a művészet szerepét.

Művész és közönsége

Megváltozott tudniillik a művészet és a közönség kapcsolata. Ma már a média új lehetőségeinek köszönhetően a művészet mindenütt jelen van, a kifejezési eszközök megsokszorozódtak, eltűntek a határok. De hogy ez a művészet számára lehetőség vagy veszély? Lehetetlen megválaszolni a kérdést, de sok-sok történettel alá lehet támasztani mindkét alternatívát. A napi kultúrához alkalmazkodó, standardizált termékek elfogadottsága tagadhatatlan, de kérdés, hogy ez valóban a művészet befogadását jelenti-e. Emellett alkalmazkodni kell a fogyasztói igényekhez, ezért a művészi alkotások bemutatása is gyakran alkalmaz show-elemeket, a szórakoztatás része lesz. A kérdés minden esetben ugyanaz: nem kell-e túl nagy árat fizetni mindezért? Részben ez a nyitottság a magyarázata annak, hogy a XX. század második felének művészetét lehetetlen definiálni, szinte lehetetlen az irányzatok egymásra hatását, a csoportok belső kohézióját megragadni. Így aztán marad összefoglalóként a kortárs vagy jelenkor jelző, aminek lebontására ezer és egy megközelítést alkalmaz a szakirodalom. Nincs más megoldás, mint a közös pontok megkeresése, az egyéni eltérések pedig az alkotásokon és az alkotókon keresztül érhetők utol.

Közös pont tehát, hogy a művészek számára magának az alkotásnak a készítése kerül sokszor a középpontba, a kísérletezés, amivel összebékíthető az egyéni kifejezés és az egyetemesnek és alapértelmezettként megélt káosz. A klasszikus avantgárd esetén még megfigyelhető volt, hogy többségében a történelem haladó szemléletét képviselte, ez a kortárs művészetnek már nem célja. Gyakran érezhető, hogy a türelmetlenség, az arrogancia, az újítás tomboló vágya, az idővel való versenyfutás irányít inkább. Ahogy Andy Warhol munkássága kapcsán megfogalmazódott: a festészet felhagyott a nap fényével vívott küzdelemmel azért, hogy a szupermarketek fényével rivalizáljon. A gondosan szervezett médiajelenlét pedig mindennél fontosabb…

800px-Andy_Warhol_-_design,_shop_in_Oslo

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.