Ókeresztény művészet
2013/10/31 13:54
3524 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat tizenkettedik része arra hivatott, hogy átfogó képet adjon az ókeresztény kultúráról. A lexikális ismeretek összegyűjtése elsősorban a tematikus, rendszerező ismétlést segíti, amire akár az adott témakör végén, akár a tanév végén sort keríthetünk. Minden esetben törekszünk arra, hogy az anyaggyűjtést segítendő a témához kapcsolódó, a Sulinet Tudásbázisban megjelent tananyagokat összegyűjtsük, ezeket a megadott linkek segítségével éri el az olvasó. Mivel a képművészet alapvetően gyakorlati tevékenység, ezért a cikkben találhat az olvasó javaslatot arra is, hogy saját diákjai számára hogyan teheti kézzelfoghatóbbá mindazt, amit elméletben elsajátítottak.

Ókeresztény szarkofág Ókeresztény szarkofág

Tér és idő

Az ókeresztény művészet tér- és időbeli behatárolása a vallás történetének szakaszaihoz igazodik. A Római Birodalom területén alakult ki, majd a kereszténnyé váló népek államaiban jelennek meg a művészeti alkotások szerte Európában. Időben különválik három szakasz: egyrészt az első három évszázad az el nem ismerés kora, amikor a Római Birodalom részben megtűri, olykor (pl. Nero, Diocletianus) üldözi is őket. A második szakasz 313-tól a Constantinus által kiadott milánói edictumtól 476-ig a Nyugatrómai Birodalom összeomlásáig tart. A szabad vallásgyakorlat (313), majd az államvallássá válás (391) jelentősen átalakította a művészeti ábrázolást és tágította a lehetőségeket. A harmadik szakasz a kereszténység terjedése Európában, egészen a romanika megjelenéséig (X. század).

Ez idő alatt a különböző germán népek letelepedtek Európa nyugati, középső és déli térségeiben, létrejött, majd 843-ban szétesett a Frank Birodalom, Itália közepén kialakult a Pápai Állam. A X. század folyamán nagy viharzást él meg a kontinens részben a normannoknak, részben a kalandozó magyaroknak köszönhetően. A korszak végére kialakultak Közép-Európa új keresztény államai is, közöttük a Magyar Királyság. Az ókeresztény művészetből kiváló sajátos bizánci útról egy külön cikkben lesz szó.

A korszakban kialakuló feudális társadalmi rend erősen hierarchizált, azaz függőségen alapul. A X. századig terjedő időszakban megjelenik a hűbériség is.

Építészet

Az első három évszázadban az üldöztetések miatt nem alakulhatott ki keresztény építészet. Az istentiszteleteket titokban tartották vagy magánházaknál vagy katakombákban. Ezek a föld alatti folyosóhálózatok részben gyülekezeti, részben temetkezési helyként szolgáltak. Constantinus szabad vallásgyakorlatot lehetővé tevő rendelete után indulhatott meg a templomépítés, ezt a császárok támogatták is. A keresztények szakítottak a görög-római hagyománnyal, azaz templomaik nem az isten szobrának őrzésére szolgáltak, hanem a hívők előtt tartott istentiszteleti szertartás helyszínei. Ezáltal a hívek is részeseivé váltak a szertartásnak. Ez a változás jelentős építészeti változtatásokat igényelt, hiszen nagyobb befogadó képességű terekre volt szükség. Templom céljaira a legalkalmasabb formának a római kereskedőcsarnokot, vagyis bazilikát tartották, hiszen ez tágas és fedett belső térrel rendelkezett. A bazilika fő részei: az átrium, azaz oszlopfolyosóval körülvett, felül nyitott négyzet alapú udvar, itt tartózkodhattak a még meg nem keresztelt hívek; a hosszház, ezen keresztül lehetett az átriumba bejutni; a fedett, három vagy öt hajós belső teret oszlopsorok választották el egymástól, a hívek itt tartózkodtak a szertartások alatt; a szentély a bazilika bejáratával szemben épült félköríves fülke, amit diadalív választott el a főhajótól, itt volt az oltár. A fény a főhajó oldalablakaiból áramlott be a belső térbe. Mivel a bazilika a hívők gyülekezőhelye volt, ezért belső díszítettsége nagyobb, mint a külső. A bazilikán kívül építettek még kisebb imaházakat, kápolnákat, síremlékül szolgáló díszes mauzóleumokat és a VI. századtól harangtornyokat.

Az épületek díszítésére gyakran használtak római hagyományokat keresztény szimbolikával elegyítő mozaik képeket. Ezekről részletesebben a bizánci művészet kapcsán esik majd szó.

Szobrászat

Az első három évszázadban szobrokat nagyon ritkán készítettek, ez összefügg a vallás titkos életével. A szabad vallásgyakorlat kinyilvánítása után figyelhető meg az épületek és a szarkofágok díszítése keresztény tematikájú kőfaragásokkal, domborművekkel. Az önálló szobor ritka, ha mégis készül, akkor többnyire Krisztust ábrázolja. E művészeti ág jelentősége messze elmarad a festészetétől e korszakban.

Festészet

Három jól elkülönülő szakaszra osztható. 313-ig a katakombafestészet a jellemző, majd a VI. század elejéig a miniatúrák készítése, a harmadik szakaszban pedig a mozaik- és az ikonfestészet az uralkodó. A katakombafestészet különösen egyedi, mert bár motívumai részben továbbörökítik az antik hagyományokat, ezek mellett megjelennek a jellegzetes keresztény szimbólumok is: imádkozó alakok, Krisztus Jó pásztorként, a bárány, a szőlő, a galamb és a hal.

Ókeresztény emlékeket Pannóniában is találtak a régészek:  ilyen a méltán híres katakomba Sopianae (Pécs) belvárosában és az Aquincumban feltárt háromkarélyos temetőkápolna.

További érdekes oldalak: 

Képzeld el, hogy egy ókeresztény gyülekezet művészetekhez értő tagja vagy és a közösség egyik idős, már halála közeledtét érző tagja megkér Téged, hogy tervezd meg annak a szarkofágnak a díszítését, amiben majd eltemetik őt. Válassz ki egy újszövetségi történetet és figyelj a keresztény szimbolika használatára!

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.