Orpheuszi gazdagság: Weöres Sándor a magyarórán
2013/08/01 15:49
1760 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Weöres Sándor kronológiai szempontból a tizenkettedikes tananyag opcionális része, azonban az életmű sajátosságai – köztük jelesül az orpheuszi költészeteszmény – megengedik, hogy a közép- (vagy akár az általános) iskolás évek magyaróráin korábban is előkerüljenek Weöres-költemények.

weores-sandor Gyermekvers-költő?

Ahogy Petőfi Sándor nevét sem középiskolában hallja először a diák, rendszerint az idén száz éve született Weöres Sándorét sem, hiszen óvodából vagy akár még korábbról emlékezhet versekre, rigmusokra, a Bóbitától kezdve a Száncsengőn (eredeti címén Szán megy el az ablakod alatt) át a Galagonyáig. Ahogy Petőfi versei folklorizálódtak, vagyis eredeti szerzőségüket vesztve és kristálytiszta ritmusukhoz dallamokat nyerve népdalokká váltak a tizenkilencedik században, Weöres egyes versei hasonló pályát jártak be; ugyan nem a népdalok, hanem inkább a gyermekversek, mondókák körében.

Weöres ugyanis nem kifejezetten gyermekvers-költő, bár vannak olyan költeményei, amelyek hangsúlyosan a nagyon fiatalokat célozzák; más versei minden efféle intenció nélkül kerültek be gyermekvers-válogatásokba vagy akár például Halász Judit gyermekek számára készített albumainak repertoárjába. Miért alkalmas Weöres költészetének egy része arra, hogy gyermekverssé legyen (túl az esetleges szerzői szándékon)? A kérdés másképp is feltehető: mi jellemző a gyermekversre, amelyhez olyan nagyszerűen igazodnak egyes Weöres-költemények?

Emlékek

Amikor a diák a középiskolás magyarórákon újra találkozik Weöres Sándor nevével, az új ismeretek olyan régi emlékfoszlányokhoz kapcsolódnak, amelyek sokszor testetlen, nyelvi megformáltság nélküli ritmusokban, képzetekben, hangulatokban érhetők tetten; esetleg felrémlenek a verseskönyvek színes illusztrációi, egybemosódva a kisgyermekkor intenzív emlékfoltjaival, -lenyomataival. Van egyfajta nyelv előtti emlékünk Weöresről, amely diffúz, összevissza képek halmaza és egyszersmind egysége is, és mindez valami mélyről jövő, valami ősi. Egyszerű, repetitív, tiszta hangzású versek, valamint szintén egyszerű, kevés vonallal, ám kontúrosan megrajzolt képek – valahogy így működnek a gyermekversek. A Weöres-versek esetében nem a kifejezett tartalom az tehát, ami visszarémlik, hanem a kifejezésmód; olyan költészet jellemzője ez, amelyet a szakirodalom „orpheuszi”-ként szokott aposztrofálni.

Orpheuszi eszmény

Ha a Google-ben rákeresünk az „orpheuszi költészet” kifejezésre, a rekordok között jó néhány Weöresre utal. Orpheusz neve a görög mitológiából ismerős: őt, a trák dalnokot tartják a líra feltalálójának, akinek játékára a természet reagált: a vizek megindultak, a sziklák táncra perdültek, a vadállatok megszelídültek. Hozzá köthető az orpheuszi költészet eszménye, amely szerint a költő nem a világ dolgairól beszél, hanem a világ dolgait fejezi ki leglényegükbe hatolva (ezzel szemben a homéroszi költészet a felszínen kapcsolódik a világ dolgaihoz, eltárgyiasítja őket, nem hatol beléjük). Weöres költészeteszménye is elsősorban orpheuszi, amelynek következménye, hogy költeményeiben kiemelkedő szerepet kap a ritmika, a hangszimbolika, a zenei eszközök, olyan szférákba vonva így az olvasót, amely a tantárgyi kapcsolódásokat figyelembe véve legalábbis feszegeti a magyar nyelv és irodalom határait, és felkelti az igényt az ének-zene, valamint a rajz- és vizuális kultúra beolvasztására. Ezt a lehetőséget pedig meg kell ragadnia a magyartanárnak.

Kapcsolódási pontok és játék

A hagyományos, kronologikus szemléletű – jóllehet időről időre intertextusokat ajánló – középiskolai tankönyvek a végzős diákok számára kínálják tanulmányozásra Weöres Sándor látásmódját. Éppen ez a látásmód azonban lehetővé teszi azt, hogy a négy-(vagy hat-, nyolc-)-éves tananyag más részein is felbukkanhasson egy-egy Weöres-költemény. Az életmű hagyományba ágyazottságához kétség nem férhet, hiszen például az orpheuszi mellett itt említendő a Nyugathoz való kapcsolódás is (ugyanis Weöres a híres folyóirat harmadik nemzedékébe soroltatik); azonban a hagyományépítő szemléletből rendre kiragadhatóak egyes költemények különféle témákhoz kapcsolódóan.

A teremtéstörténetekhez, mítoszokhoz olvashatjuk például Az első emberpár, az Istar pokoljárása és a Gilgames című költeményeket a Medusa kötetből; a verstan, az időmértékes, az ütemhangsúlyos verselés, valamint a verszene apropóján Bartók suite négy darabja (köztük a híres „Ej-mélyből fölzengő” Szán megy el az ablakod alatt című) vagy a Halotti énekek; a középkori szövegekkel pedig nagyszerűen kommunikál az Első szimfónia négy darabja (Jubilus, Himnusz a Naphoz, Valse Triste, Haláltánc). És ha már foglalkozunk ezekkel a csengő-bongó költeményekkel, feltétlenül szükséges, hogy ne csak kívülről nézegessük őket, hanem – a weöresi–orpheuszi eszményhez kapcsolódva – hatoljunk beléjük, szedjük szét és rakjuk össze őket; röviden: játsszunk velük. A Weöres-versek egyik érvényes létmódja ugyanis a játék, amely lehet, nyelvi, ritmikai, zenei vagy akár képzőművészeti is.

További érdekes oldalak

  • A verstanhoz, verstani játékokhoz nagyszerű ötletek találhatóak Fenyő D. György Poétai iskola (Korona Nova Kiadó, 1997) című könyvében.
  • Többek között az orpheuszi költészetről, de elsősorban Weöres Sándor költészetének utolsó pályaszakaszáról szól Basa Viktor 2009-es tanulmánya a Napút folyóiratban

Kerek Roland cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.