Petőfi, a szerepjátékos
2013/06/13 11:08
1324 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Mi lenne, ha legismertebb költőnket 21. századi kontextusba helyeznénk? Hogyan viselkedne napjainkban, például a kortárs budapesti miliőben? A hangsúly ebben az esetben nem az irodalmi figurán lenne, sokkal inkább a saját imázsát tudatosan felépítő „self-made man”-en. Vajon mennyire modern Petőfi ebből a szempontból?

petofi Tipikus költő?

- Mondj egy magyar költőt!
- Petőfi Sándor!

Sokaknak ő az első, aki eszükbe jut, magyar berkekben. Még iskolába sem járunk, még azt sem tudjuk, mi az, hogy költő, de azt már tudjuk, hogy Petőfi az. A költő prototípusa, ahogy a madár prototípusa a veréb, vagy a fecske, de semmiképpen sem mondjuk a pingvin. „Mondj egy madarat!” „Pingvin.” Nem, ezt kevesen vágnánk rá. Eleve fura, hogy nem tud repülni, hogy ácsorog, mint egy ember, de ráadásul úgy úszik, mint a fóka. A pingvin nem lehet proto- (vagy arche-) tipikus madár. De Petőfi miért A költő? Egyáltalán: milyen egy tipikus költő? Gyakorta iskolát vált, vándorszínésznek áll, keresztül-kasul beutazza a tizenkilencedik századi Magyarországot, hol népies, hol szerelmes, hol forradalmi, hol – kocsmai figura… Ilyen egy tipikus költő? Nem inkább elvont, világfájó, örökösen depressziós…? Nem lehet, hogy Petőfi inkább a költők pingvinje?

Imázs

Annyi bizonyos, hogy Petőfi Sándor sokat munkálkodott azon, hogy ezt a státuszt elérje, és kultikus figurává fejlődjön. (Mások is sokat tettek ezért, például azok az emberek, akiket összefoglalóan utókornak nevezhetünk; de most nem ez a legfontosabb.) Fáradhatatlanul írt, publikált, olyan mesterekkel tartotta a kapcsolatot, mint Vörösmarty, időnként polgári öltözetben mutatkozott, időnként tradicionális magyar viseletben. A lényeg nem is a miben, hanem hogy: mutatkozott. Jelen volt, időről időre feltűnt, nem lehetett nem észrevenni. Időről időre az előtérbe tette magát, és tudatosan formálta a másokban róla kialakuló képet.

Az efféle viselkedés ismerős számunkra kortárs kontextusban is. Sokan igyekeznek úgy boldogulni az életben, hogy folyamatosan egy közönség szeme előtt vannak, szerepelnek. Petőfi a mai „celeb” kifejezésnek valami korai, nemesebb értelmű manifesztuma lehetne. Figyelte, érezte közönségét, a polgári írástudó réteget, sőt olyanokhoz is eljutott munkássága, akik nemigen olvastak szépirodalmat (vagy semmit), tudniillik a jobbágyokhoz – népies műdalai folklorizálódtak, „a nép ajkán” az eredeti szerzőség a homályba veszett.

Petőfi megalkotta közönsége Petőfijét, közönsége pedig továbbalkotta ezt a képet. Maga a költő – vagy intézmény – Petőfi Sándor pedig nem mindig válogatott kesztyűs kézzel eszközei között; igen gyakran provokált, például. Alantas témái, nyelvhasználata (lásd a bordalokat!) sok ellenséget szerzett neki. Megosztotta a közönségét – és egyszersmind folyamatosan foglalkoztatta, ingerelte is azt. Minderről szoktunk beszélni az irodalomórán; de mi lenne, ha eljátszanánk?

Játsszunk Petőfit!

Mi lenne, ha Petőfit áthelyeznénk a mi 21. századi kontextusunkba? Remek kihívás lenne, mondjuk drámaórán! Alkossunk csoportokat; minden csoportban egyvalaki Petőfi, a többiek a stáb, az arculatosok. A feladat: találjuk ki korunk Petőfijét! Hogyan indulna, kivel ismerkedne, hogyan használná a médiumokat, vagy a közvéleményt? Ebből még akár több órát átölelő projektet is tervezhetünk, melynek a végén valamilyen produktummal állnak elő a csoportok; egy interjú, egy riport, egy újságcikksorozat, egy miniszíndarab – lényegében akármi, amely megmutatja, hogy mivé válhat egy agilis, öntudatos, rendkívül művelt és nyughatatlan költő napjainkban. Petőfi, az emberi jogi aktivista? A romkocsmák dalnoka? A fesztiválok tudósítója? Mutassuk be, mennyire lehetne a mai kor gyermeke költőnk, Petőfi Sándor!

További érdekességek

  • A fent javasolt játék akár meg is fordítható: mihez kezdene, hogyan viselkedne napjaink celebje a reformkori Pesten?
  • A „Petőfi-kultuszról” és a kortárs recepcióról is rendkívül gazdag anyag található Margócsy István: Petőfi Sándor című kismonográfiájában (Korona Kiadó, Budapest, 1999)

Kerek Roland cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.