Reneszánsz – újjászületés a „tetszhalál” (?) után 1. rész
2014/02/04 15:02
1447 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat tizenhetedik része arra hivatott, hogy átfogó képet adjon a reneszánsz kultúrájáról. Az egyes művészeti ágak bemutatása a második részben olvasható majd.

Tér és idő

A reneszánsz kora a XIV-XVI. század, de Európa egyes régióiban – pl. Magyarországon – a XVII. században is készültek e stílus jegyeit mutató alkotások. Észak-Itáliából, egészen pontosan Toscanából és Németalföldről kiindulva terjedt el. Általános jellemzői mellett országonként meglehetősen sok speciális vonást talál a téma iránt érdeklődő. Sokkal jelentősebbek ezek az eltérések mint pl. az egyetemes gótika esetén. Elég, ha csak a németalföldi vagy az angol reneszánsz egyediségére, illetve a reformáció miatt sajátos úton elinduló német irányra gondolunk.

736px-Botticelli_085A

A reneszánsz időszak sem szűkölködött európai szemmel sorsfordítónak ítélt történelmi eseményekben. Európa keleti és déli részének életét alapvetően meghatározta a törökök előrenyomulás a Balkán térségében, s azzal, hogy 1453-ban török kézre került Konstantinápoly, és megszűnt Bizánc, eltűnt az ókori örökségeket hordozó, a keleti kereszténység politikai központját jelentő államalakulat. Ráadásul a törökök elől sok görög tudós menekült nyugatra, ők hozták Itáliába a római mellé az antik görög kultúra ismeretét, és így jelentős szerepük volt a reneszánsz eszmerendszer alakulásában. 1492-ben Kolumbusz felfedezi Amerikát, és ezzel kezdetét veszi az új kontinens gyarmatosítása, ami alapvetően rajzolta át a hatalmi viszonyokat. Kialakult a Habsburg világbirodalom, s bár különvált a dinasztia spanyol és osztrák ága, befolyásuk megmaradt. Anglia a XVI. század végére megalapozta tengeri hatalmát és hozzákezdett gyarmatbirodalma kialakításához. Az 1517-ben elinduló reformáció pedig alapvetően változtatta meg a vallási mellett a társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokat, ezzel hatást gyakorolva a művészetekre is.

A reneszánsz kialakulásának körülményei

A reneszánsz kialakulását több tényezőre vezethetjük vissza. Ezek közül csak a legfontosabbakat emeli ki a cikk. Egyrészt a XIII-XIV. században Észak-Itália gazdag kereskedővárosaiban nagyon megerősödött a polgárság, ami a középkori társadalmi viszonyok bomlásához vezetett. Ennek a polgárságnak mind anyagi hátterét, mind politikai befolyását tekintve lehetősége volt arra, hogy saját értékrendjét, céljait érvényesítse. A polgári fejlődés alapvetően változtatta meg a gondolkodásmódot, hiszen a gyakorlati életben – akár kereskedelemmel, akár iparos tevékenységgel foglalkozott is az illető - számos olyan probléma merült fel, amelyet nem lehetett a hittételeken alapuló magyarázattal megoldani. Az ember, ha sikeres akart lenni, akkor a valós világ dolgait értelmező, tényleges ismeretek megszerzésére törekedett, és az így elért sikerre büszke is volt. Emiatt pedig másképp értékelte a földi életét, mint ahogy a romanika vagy a gótika embere. Másik tényező, hogy Itáliában bármerre is utazott valaki, mindenhol az ókori Róma építészeti és tárgyi emlékeivel találkozott. Harmadrészt az antik hagyományok, a szemlélet itt a középkor korábbi szakaszában is hatottak, az értékrendnek markánsabb része maradt, mint a még IV-V. században germán (barbár) kézre került római provinciákon. Negyedrészt pedig már a skolasztika korában megjelentek olyan – jórészt az antik szerzők megállapításaira építő – gondolatok, amelyek a természeti világ leírására, az emberi világban is megfigyelhető törvények megismerésére törekedtek (Pl. Roger Bacon és a tapasztalati megismerés). Ezeket az antik értékeket fedezték fel újra a XIV-XV. század gondolkodói, például Petrarca vagy Boccaccio.

438px-Vitruvian

Firenze és követői

Többek között a fenti okokra visszavezethető módon tehát Itália már önálló, gazdaságilag nagyon fejlett városaiban formálódott ki az ókori szerzők műveire építő új stílus. Az ókor újjáélesztésére törekvő művészet elnevezésében is felvállalja az örökséget, hiszen a reneszánsz (olaszul rinascimento, franciául renaissance) szó újjászületést jelent. Egyben viszont el is határolódik a kultúra tetszhalálának vagy barbár elhajlásának tekintett gótikától. Ahogy már korábban szerepelt, a reneszánsz kialakulását Toscanához, azon belül is Firenzéhez szokás kapcsolni, majd innen terjedt tovább Európa szerte. A város életében vezető szerepet játszó, mérhetetlen gazdagsággal és befolyással bíró bankárok, a Medici-család megtehette, hogy maga köré gyűjtse a kor legkiválóbb tudósait és művészeit. A reneszánsz gondolatok széles körű terjedését elősegítették a híres itáliai egyetemek, de nagy érdemei vannak ebben egy korszakos találmánynak, a Gutenberg által feltalált könyvnyomtatásnak.

438px-Michelangelo_Buonarroti_-_The_Torment_of_Saint_Anthony_-_Google_Art_Project

A humanizmus jellemzői

A reneszánsz eszmei háttere a humanizmus avagy emberközpontúság, ami az antik értékekre és embereszményekre épült. Ez magában foglalta a természet követését éppúgy, mint a kiművelt, sokoldalúan képzett emberek, azaz a polihisztorok képzését. Keresték a harmóniát az emberben és az ember környezetében, s azt gondolták, ennek eléréséhez jobban meg kell ismerni magát az embert és azt a bizonyos környezetet. Ez a felfogás lehetett a tudományos fejlődés alapja is. Az előbbiekből következik, hogy a reneszánsz idején az egyház befolyása folyamatosan csökkent, illetve átalakult, hiszen az evilági élet, a környezeti és az emberi szépség hangsúlyosabbá vált. A gondolkodók között terjedt a panteizmus eszméje, aminek a lényege, hogy az isteni erő voltaképpen a természetben állandóan jelenlévő erő, s törvény. Mindez nem azt jelentette, hogy az emberek ne lette volna vallásosak, csak a művelt körökben ennek a tartalma megváltozott, sokkal erőteljesebbé vált a személyes hit, mint az intézményes egyházi szertartások. De sosem szabad elfeledni, hogy a reneszánsz az elit kultúrája, hiszen olyan alapműveltséget feltételez, aminek nagyon kevesek lehettek birtokában.

A humanisták hittek az emberben lakozó hatalmas alkotóerőben, az egyéniségben, a művészi lét sajátságos voltában, így a kor embereszményének megfelelően a legtöbb reneszánsz művész sokoldalúan képzett alkotó festő, szobrász, ötvös és építész egy személyben, sőt van közöttük aki emellett kiváló verseket is írt vagy tudós tevékenységet is folytatott (pl. Leonardo da Vinci).

A reneszánsz korszakai

Az alábbi felosztás az általánosan elfogadott:

  • korai (1420-1500)
  • érett (1500-1540)
  • késő (1540-1580)

Az itáliai reneszánsz esetében azonban az előbbitől némiképp eltérő szakaszolás a használatos:

  • trecento (1300-as évek)
  • quattrocento (1400-as évek)
  • cinquecento (1500-as évek)

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.