Than Mór
2005/04/01 11:17
1511 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A magyar történeti festészet jelentős képviselője éppen százhat esztendővel ezelőtt távozott az élők sorából. Ő készítette a Nemzeti Múzeum lépcsőházának falait, az Operaház falfestményeinek zömét, köztük a főlépcső tükörmennyezetén látható kilenc téglalap alakú festményt is. Nem bizonyítható, de erősen feltételezhető, hogy egykor még Kossuth Lajos is felkérte egy bélyegterv készítésére a művészt, ki később a Magyar Nemzeti Galéria képtárának őre, majd rövid ideig az Országos Képtár igazgatója is volt.
Than Mór

Óbecsén született, 1828-ban. Előbb jogi tanulmányokat folytatott Pesten, de közben már szorgosan járt Barabás Miklóshoz, kitől festeni tanult. A szabadságharc alatt Görgey mellett volt hadifestő, majd festészeti tanulmányait 1851-től a bécsi képzőművészeti akadémián Karl Rahlnál folytatta. 1833-ban készítette el egyik legismertebb képét, a Nyáry és Pekry elfogatása címűt. 1855-ben Párizsban tanult (akkorra tehető A mohácsi csata című, valamint a Pázmány Péter tollba mondja műveit címet viselő munkája), majd amikor hazatért, a festészet csaknem minden ágát sikerrel művelte. 1857-től három évet töltött Rómában (ott az Imre király elfogja pártütő öccsét című munkáját készítette), majd amikor 1860-ban hazatért, Pesten telepedett le.

Úgy tartják, hogy Ő tudta festészetünkben felvirágoztatni a monumentális faldekorációt és annak gazdag tárgykörét. 1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a pesti Vigadó falképein, ekkor vált az egyik legelismertebb freskófestővé. Fata Morgana c. képe 1867-ben sikert aratott a párizsi Salonban, 1873-ban pedig első díjat nyert a történeti festménypályázaton.
Monumentális falképek és önálló történeti festmények (Mohácsi csata) mellett arcképeket, életképeket (Újoncozás az 1848 előtti időkből), illetve mitológiai és bibliai témájú kompozíciókat is festett. Az 1848-1849-es szabadságharc fontos eseményeit, csatáit például a Görgei serege mellett szerzett személyes tapasztalatai alapján örökítette meg egy vízfestménysorozaton, valamint az Operaház aranykazettás tükörmennyezetén is az ő kilenc téglalap alakú festménye látható, mi a Zene ébredését és diadalát ábrázolja.
Az 1870-es években Lotz Károllyal együtt ő kapta a Nemzeti Múzeum lépcsőházának falait díszítő sorozat elkészítését. Than feladata volt a kereszténység felvételétől a kiegyezésig terjedő korszak eseményeinek ábrázolása. Nagy lélegzetű, de hűvös és kissé száraz hangulatú alkotásai nem találkoztak olyan kedvező visszhanggal, mint vonzóbb festői előadású társának, Lotz Károlynak az alkotásai, kinek monumentális falképfestészete játékosabbnak, könnyedebbnek bizonyult, így Than Mór némiképp háttérbe is szorult. A mellőzéstől elkeseredve 1885-ben Olaszországba költözött, ahonnan 1890-ben tér vissza, hogy átvegye a Ligeti halálával megüresedett titkári állást a Képzőművészeti Társulatnál. Így lett 1890 és 1896 között a Nemzeti Múzeum képtárának őre, majd 1896-ban rövid ideig az Országos Képtár igazgatója is volt.

Triesztben halt meg 1899. március 11-én.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.