Újramotiválni Petőfit
2013/05/22 08:00
1495 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Petőfi Sándor sok más a tananyagban szereplő szerzővel ellentétben már jóval azelőtt ismert egy diák számára, hogy elkezd róla-tőle tanulni. Ez az ismerősség hasznos, hiszen egy alapviszonyról kiindulva könnyebb új ismereteket hozzáfűzni az eddigiekhez. Azonban félrevezető is lehet, amennyiben a kép, amelyet ismerünk, túlzottan sematikus, általánosító.

petofi Petőfi, a kanonikus

Petőfi Sándor az egyik olyan szerzőnk, akinek több mint száz éve foglalt helye van a kánonban. Már az óvodások is tudják, ki ő, és mire előkerül a tanagyagban, már régi ismerősként üdvözölhető. Megjelenik, és hozza magával azokat a képzeteket, amelyek még a halála utáni évtizedekben kapcsolódtak hozzá: hogy ő a nép költője, ő a forradalmár, a szerelmes. Közepesen érdekes vagy közepesen unalmas figura. A huszadik század irodalomtörténészei közül ugyan többen óva intettek attól, hogy a felsorolt szerepekkel azonosítsák Petőfi alakját, ezek az elnagyolt képzetek továbbra is szilárdnak bizonyulnak. Pedig már Szerb Antal azt írta Magyar irodalomtörténetében 1934-ben, hogy „a Petőfi-népdal olyan vers, melyet egy nem-népi valaki írt a nem-nép számára”; forradalmi témájú és felfokozott érzelmi töltetű versei között egészen más hangvételű költemények is helyet kapnak; legszebb szerelmes költeményei pedig rendkívül eredeti módon a feleségéhez íródtak.

Nem célja ennek a cikknek teljes képet adni a Petőfi-szakirodalom vonatkozó részeiről, csupán arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy nem lehet megszűnni finomhangolni a Petőfit érintő prekoncepciókat – kiváltképp az osztályteremben.

Petőfi, a romantikus egyéniség

Valójában, ha valaki elszánja magát, és kezébe vesz egy Petőfi-összest, felcsapja valahol, majd elolvassa a szeme elé kerülő, és az összes további, ugyanarra az évre dátumozott verset, feltűnhet neki a sokszínűség. Erre figyelmeztethetjük diákjainkat, de legjobb, ha feladatot adunk nekik: fedezzék fel Petőfi Sándor szerepeit! Kezdhetik Dalaim című verssel, ahol katalógusszerűen felsorolja a lírai én, hogy milyen sokféle témát érint az ő költészete: mintha már életében az ellen küzdene, hogy beskatulyázzák. Kiváló ars poetikus vers: ezek után kereshetnek egész költeményeket, amelyek az egyes versszakokhoz illenek. Petőfi nagy szerepjátékos, szerepei pedig tipikus romantikus szerepek.

Petőfi, a celeb

Azonban ez a szerepvál(t)ogatás túlmutat az irodalmon. Margócsy István nagy hatású tanulmányában írja, hogy a költő „rendkívül tudatosan tervezte és szervezte meg irodalmi jelenlétét és annak milyenségét” (M. I.: Petőfi Sándor. Korona Kiadó, Budapest, 1999. 50.). Érdemes némi időt szánni ennek a jelenségnek a megfigyelésére. Mindenképpen motiváló hatású, ha a szerző, akinek a verseit elemezzük, egyszer csak olyan színben tűnik fel, hogy akár egy „korunk hőse” celeb is lehetne: építi az imidzsét, megpróbálja eladni magát. Remek példa erre a népies szerep: Petőfi népdalt, pontosabban népies műdalt ír, olyan tiszta ritmussal és világos kifejezésmóddal, hogy (némi tudatos rásegítéssel) könnyen folklorizálódik, és szinte valódi népdalként él tovább. Ám ha megfigyeljük ezen költemények képiségét, mondatszerkezetét, rendkívül tudatosan és mesterien megalkotott kompozíciókat kapunk.

A Petőfi-népdalok egy részében megfigyelhető természeti kép nem válik el a vers többi részétől, hanem szervesen hozzákapcsolódik. A Fa leszek, ha… című versben a metaforák sorról sorra vándorolnak, miközben az egyes szám első és második személy ritmikusan váltakozik – és mindeközben a képek egyre légiesebbé válnak: „Fa leszek, ha fának vagy virága. / Ha harmat vagy: én virág leszek. / Harmat leszek, ha te napsugár vagy...” Ezek a sorok nem (feltétlenül) a földeken dolgozó jobbágyszármazású embereknek szólnak (akik alkalmasint talán olvasni sem tudtak, vagy ha igen, idejük nem volt rá), hanem inkább a városi polgári rétegnek, akik között Petőfi népszerűségre igyekezett szert tenni.

Petőfi Sándor tehát sokszínű személyiség, illetve sokhúrú költő. Próbáljuk tehát az irodalomórán is élővé varázsolni!

További érdekes ötletek, oldalak

A cikkben a népies szerepen kívül szó esik a szerelmesversekről is. Érdemes végiggondolni, milyen, illetve hányféle lírai személyiséget tükröznek ezek a költemények! A tájleíró költemények és a lírai személyiség: hogyan árnyalják ezek a művek a Petőfiről alkotott személyiségképünket? Petőfi sokszor újszerűen nyúl az ősi toposzokhoz is: az Itt van az ősz, itt van újra… című vers például az ősz~elmúlás asszociációt provokálja. Vannak más példák is az efféle toposzfelújításra?

Latinovits Zoltán Petőfi Sándor: A négyökrös szekér című versét mondja

Kerek Roland cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.