VIII. Henrik I. Ferenc nyomában
2013/08/28 08:00
1363 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A reneszánsz szobrászat és építészet megjelenik a korabeli Európában, de – némiképp igaztalanul – az itáliai és a francia területen kibontakozó fejlődésről beszélünk általában többet. Az északi államok uralkodói sem akartak azonban le/kimaradni, ráadásul a közöttük zajló politikai rivalizálás nagyban hozzájárult a képzőművészetek és az irodalom fejlődéséhez.

VIII. Henrik és az építészet

Angliában VIII. Henrik (1509-1547) mindent megtett, hogy I. Ferenc francia király (1494-1547) fontainebleau-i udvarához hasonló fényes művészeti központot hozzon létre. A francia király pazar gyűjteményében Raffaello, Leonardo és Andrea del Sarto alkotásai éppúgy megtalálhatók voltak, ahogy a Laokoón-csoport vagy a Belvederei Apollo másolata. VIII. Henrik és lordkancellárja, Thomas Wolsey mindent elkövetett, jelentős anyagi áldozatokat is vállalt azért, hogy az itáliai mesterek Angliában letelepedve elhozzák a legújabb divatot és az új szobrászati, építészeti stílust, de nem jártak sikerrel. Tagadhatatlan az uralkodónak az építészet felvirágoztatásában játszott szerepe, de álmainak megvalósítására nem volt lehetősége.

Az Angliában megfordult néhány jelentős itáliai mester (Pietro Torrigiano, Benedetto da Rovezzano és Giovanni da Maiano) alkotásai láthatók a Westminster apátságban és a Hampton Court Palace-ban, de VIII. Henrik legnagyratörőbb és legkülönlegesebb vállalkozása egy francia mintára épült palota volt. I. Ferenc utóda, II. Henrik számára építtette meg az anet-i reneszánsz kastélyt, ami VIII. Henrik számára is ihletet adott.

Nonsuch

Sosem volt még ilyen palota

A cheami Nonsuch Palace építése egy lerombolt templom helyén 1538-ban kezdődött, hat hónappal az után, hogy Jane Seymour fiúgyermekkel – a későbbi VI. Edwarddal – örvendeztette meg Henriket. A Nonsuch Palace-t tehát azért építették, hogy felvegye a versenyt az I. Ferenc francia király által építtetett fontainebleau-i és anet-i kastéllyal. Az épületet a köztudat helytelenül „nonsuchi palota” néven említi, ami alapvető félreértés, hiszen „Nonsuch” nem egy hely volt eredetileg, hanem arra utal, hogy az uralkodó olyan palotát akart építtetni, amihez hasonlót korábban még soha senki. VIII. Henrik palotája egészen a 17. század végéig állt, ekkor II. Károly (1630-1685) szeretője romboltatta le.

Ízlések és pofonok

Keveset lehet tudni az épület külsejéről, de annyi bizonyos, hogy klasszikus motívumokat felvonultató stukkótábláival, római császárokat ábrázoló terrakotta szobraival és finoman faragott palatetejével reneszánsz ihletésű épület lehetett. A francia kastélyok homlokzati galériái és bőségesen alkalmazott terrakotta díszítményei felkeltették az angol uralkodó irigységét, ám neki nem álltak rendelkezésére a hozzáértő mesterek által működtetett kerámiaműhelyek, amelyek a megfelelő mennyiségben és minőségben a díszítő anyagot a rendelkezésére bocsáthatták volna. Így aztán más megoldáshoz folyamodott.

Maga I. Ferenc király is bírálta az angol megoldást, a nagystílűnek és elegánsnak szánt építményeken alkalmazott dús aranyozást. I. Ferenc kifinomult ízlése a reneszánsz kiegyensúlyozottság hiányát látta ebben a harsányságban.

Hiába, VIII. Henrik személyisége építészeti ízlését is alapvetően meghatározta.

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.