Vikár Béla
2003/07/30 08:00
2066 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek.

(Babits Mihály)

Vikár Béla (1859 ápr. 1-1945. szept. 22.) mindig a haladás és a fiatalság oldalán állott, tudományban és irodalomban egyaránt. Nem volt irigy Bartók és Kodály dicsőségére, sőt, segítette őket, és szívből örült később fényes, nemzetközi sikereiknek is. Vikár Béla széleskörű munkásságának legismertebb darabja talán a pompás Kalevala-fordítás, melyet az Akadémia adott ki. A finn és észt, valamint a nyugati nyelveken kívül a grúz nyelvet is annyira elsajátította, hogy Rusztavelli 800 éves eposzát: a Tarielt is híven lefordította.

Szülőföldjén -Somogyban- korán megfogta lelkét a paraszt nóták, mesék világa. Édesanyja ajkáról jegyezte le gyorsírással az első dalokat, majd az 1879-es években az egész megyét bejárta. A kilencvenes években ismerkedett meg Rákóczi Izidor pesti műszerésznél az Edison-féle fonográffal s az egész világot megelőzve ment ki falura, fonográffal dalt gyüjteni. 1896 őszén kezdte meg Borsod megyében -Mezőcsáton-, a viaszhengerre való felvételt. Mikor külföldön ráeszméltek a gyűjtés ilyen módjára, neki már egész sorozat hengere volt. A Néprajzi Társaság vezetői hiába jártak segélyért gr. Csáky kultuszminiszternél, csak jóval később, Wlassicstól sikerült némi támogatást kapniuk, hogy Vikár folytathassa gyűjtőútjait. Az 1900-as párizsi világkiállításon Sebestyén Gyula e fonogrammokat mutatta be.

Világcsodája volt az akkor, de a folklore-nak akkor is kevés volt az értő közönsége.
Vikár , mintegy hétezer dalt jegyzett föl 19 vaskos füzetében. Ezeket a Tudományos Akadémia vásárolta meg, évtizedeken át életjáradékkal segítve e kiváló tagján, a szövegek későbbi kiadása reményében. Vikárnak a Néprajzi Múzeumban őrzött sok száz fonográf hengerét pedig maga Bartók Béla is oly nagyra becsülte, hogy többszöri gondos lehallgatás után saját kezűleg kottázta le. E fonográfhengerek kétharmad része pótolhatatlan zenei régiséget tartalmaz! A gyorsírásos följegyzéseket gyűjtőútjáról hazatérve azonnal letisztázta, és 1910-ben átadta a Népköltési Gyűjtemény szerkesztőjének, Vargha Gyulának, aki az egész kéziratot elvesztette.

Vikár gyűjtőútjai sikerét több jó tulajdonsága eredményezte: tréfálkozó modora, mély életbölcselete, kedvessége, a paraszt nyelvének és hangulatának megismerése, abba való beilleszkedése.

A megmaradt, több mint ötvenéves gyorsírójegyzetek csonkasága, az anyag túlnyomó részének sehol sem közölt volta teszi nehézzé, hogy gyűjtőútjait térképen ábrázolják.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.