Zománcművészet
2003/07/30 08:00
1827 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az iparművészet legszebb anyagainak egyike a zománc. Az ókorban is előszeretettel díszítették vele az ötvösmunkákat. Anyaga: porrá tört, színezett üvegmassza, ólomüveg, amit ónoxiddal keverve félig áttetszővé, ón-ólomüveggé lehet tenni. Égetés után erősen köt a fémalaphoz, ami többnyire arany, ezüst, vagy réz, esetleg bronz. 700-800 C fokon ég ki.

Ötvös zománcfajták: A beágyazott vagy vésett aljú zománcot bronzon, rézen és nemesfémeken alkalmazzák. A rajzot bemélyítve vésik a fémalakba. A mélyedésekbe átlátszatlan zománcmasszát olvasztanak, majd az egészet átcsiszolják. Elterjedésének kiindulópontja a Fölközi-tenger vidéke és a késő antik művészet. A beágyzott zománcból származó technikák: a lapos relief zománc esetében a fémalapot lapos domborművé dolgozzák ki, és áttetsző zománcot olvasztanak rá. A kevert zománcnál a bemélyített nagyobb mezőket fém szalagocskákkal kisebb mezőkre osztják.

Ha a domborműves alapnak csak a mélyedéseibe olvasztanak zománcot és a magasabb részeken a fém, érvényesül: émail d' épargne a neve. Üveg- és fémalapra kerül az émail en résille sur verre. Ötvös zománc a domborművű zománc is. A rekeszzománc a legértékesebb zománcfajták egyike. A fémalapra a rajz kontúrjai szerint keskeny ki fémszalagokat forrasztanak, élükre állítva, és a közöket különböző színű zománcokkal töltik ki. Égetés után simára csiszolják és polírozzák. A rekeszzománcból származó technikák: a filigránzománcnál vékony fémdrót alkotja az elválasztó vonalakat.

A sodronyzománc esetében a rekeszek falát csavart fém drót adja. Erdélyi zománc készítésénél kis fémrekeszeket készítenek. Az ajour zománcnak nincs fémalapja, s így áttetsző színes kis ablakocskák keletkeznek. A festett zománc: fém, többnyire rézalapra való festés. A 15. században Sienában alkalmazták először. A 16. század gyakori festett zománca: en grisaille, vagyis szürkén árnyalt festés. Nagy jelentőségű volt Jean Toutin találmánya, aki fehér zománcréteggel bevont fémlemezre egyszerre festette rá, és egyszerre égette az összes színeket. Ez a porcelánfestéshez hasonló technika a 18. században élte virágkorát.

Az ókori Kelet népei már használtak felolvasztott üveganyagot díszítő célra. Az Egyiptomiak Kr. e. 4400 körül színes üvegpasztákat használtak ékszerek díszítésére. Valódi zománc emlékek az egyiptomi 17. dinasztia idejéből maradtak fenn. Valószínűleg Egyiptomból terjedt át a zománc ismerete az ókori Görögországba. A rómaiaknál a zománc 2-3. századi divatja az üvegipar fejlődésével függött össze, és az 5-6. szászadig virágzott Európának azokon a területein, ahová a római kultúra behatolt. Európa népei a, La Téne- kultúra elterjedésével Rómától függetlenül is készítettek zománchoz hasonló díszítéseket. A népvándorlás korának leletein előfordul az ún. gránátrekeszes technika.
Az embert ábrázoló első zománckép az ún. Fieshi-Morgan-sztaurothéka /azaz Krisztus keresztjének darabját őrző ereklyetartó/, amely ezüstből készült, s a figurák hátterét is zománc borítja. A kép a 700 körüli években készült, valószínűleg szír mester munkája, aki az emberábrázolásnak még nem túl magas fokán alkotta meg műalkotásait. A 964-965-ben készült limburgi sztaurothéka már a bizánci zománcművesség egyik csúcspontja. A nyugat-európai zománcművészet első emlékei a 3-4. századból származnak. Ez a vésett aljú zománc a népvándorlás korában csaknem teljesen eltűnik, és csak a román korban támad fel újra.

A 15. században a limorges-i műhelyek áttérnek a festett zománcra, és ez már nem elsősorban ötvöstechnika. A 12. század második felének legmonumentálisabb, legnagyszerűbb zománcműve Nikolaus von Verdun 1181 előtt készített oltárelőlapja Klosterneuburgban. Ez a fatáblára szegecselt zománclapokból álló 108 cm magas, majdnem 4m széles mű technikai- művészi kivitelben és teológiai tartalmában is egyedülálló. A 13. század folyamán a gótika művészetének és az ötvösségnek is Párizs a központja. A 14. században a zománcművészetnek egy egészen új ága prosperál, az ezüst relief zománc. A magyar sodronyzománc jellegzetessége, hogy az egész felületet, az alapot is zománcozták. Egyik legkorábbi példája a Szent László-herma köpenyének zománcmustrája, ami a 15. század elején készült. A század folyamán egész sor kehely készült, sodronyzománcos, virágmintáslapokkal díszítve, köztük az egyik legszebb az 1440 körüli Suky-kehely /Esztergom, Főszékesegyházi kincstár/.

Limorges-ban a 15. században áttértek a festett zománc készítésére. Festettzománc-technikával egyszerű használati tárgyak is készültek. A 17. század végén az orosz Szolvicsegodszk város mesterei sajátos festettzománc-technikát műveltek. Ezüsttányérokat alapoztak fehér zománccal, és erre festették színes zománcfestékkel a virágokat. Az ún. erdélyi zománc a 16. század közepén jelenik meg Magyarországon, leggyakrabban Erdélyben. Motívumai és díszességre való törekvése miatt rokon a sodronyzománcos munkákkal. Felülmúlja azonban annak díszes hatását, mert az erdélyi zománc motívumait még luminálják is- azaz más színű zománccal apró pettyeket, vonalkákat festenek rá, miáltal még élénkebb, változatosabb hatásokat érnek el. Az alapból kis kazettákban kiemelkedő motívumokat filigrándíszítménnyel, sodronytekercsekkel, indákkal veszik körül, és még drágakövekkel is felpezsdítik. Az erdélyi zománccal dekorált tárgyak sora nagyon fordulatos. Övek, kardhüvelyek, forgók, menteláncok, boglárok, könyvtáblák, serlegek díszítésére alkalmazták ezt a nagyon dekoratív zománctechnikát.

A porcelánfestéshez hasonló hatású zománcfestés is elterjedt Magyarországon, a barokk, majd a rokokó művészetben. A rokokóba forduló barokk egyházi művészet kitűnő mestere volt a lőcsei Szilassy János. A zománc alkalmazása soha nem szünetelt. A 19. században is szívesen alkalmazták, de új eljárások ekkor már nem születtek

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.