Eltűnt nyelvek nyomában
2015/03/25 12:15
1825 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az emberiség jelenleg kb. 8000 nyelven szólal meg. Egyelőre, merthogy ez szám folyamatosan csökken. A bábeli zűrzavar szép lassan elhalkul, azonban minimum kérdéses, hogy ez jó lesz-e nekünk.

Hány nyelven beszélünk?

Közhely számba megy, hogy világunk a folyamatos változás terepe. Bár ez a változás néhány száz éve inkább arra terjed ki, hogy fajok, élőhelyek és nem utolsó sorban kultúrák, nyelvek tűnnek el a Föld színéről. Az emberiség jelenleg kb. 8000 nyelven szólal meg. Még, merthogy ez szám folyamatosan csökken. A bábeli zűrzavar szép lassan elhalkul, azonban minimum kérdéses, hogy ez jó dolog-e nekünk. A Biblia szerint Isten büntetésből keverte össze az emberek nyelvét. Ám most, a sok eltűnő nyelvet látva, a sokszínűség elhalványulása nagyobb csapásnak tűnik. 

A nagy francia forradalom árnyoldala

A nyelvek eltűnésének több oka lehetséges, kihalnak beszélői vagy lecserélődik egy másik nyelvre. Olyan is gyakran előfordult, bár szerencsére napjainkra ez már nem jellemző, hogy betiltják használatát.  Az elmúlt évszázadok során ez gyakran előfordult. A nagy francia forradalom egyik folyományaként Frankhonban nyelvek tucatjait szűntették meg tűzzel és vassal. Az 1700-as évek végén, amikor kitört a forradalom, csak minden tizedik ember beszélte a franciát anyanyelveként, sokan pedig egyáltalán nem beszélték ezt a nyelvet. Még a korzikai születésű és nyelvű Napóleon is csak hibásan volt képes franciául megszólalni.

eltuno-nyelv1-520

100 év elég volt

A nagy francia forradalomtól számított kb. 100 év alatt 4 nyelv maradt fent a francia mellett: a baszk, a breton, a katalán és az okszitán. De ezen nyelvek beszélőinek száma is erősen megcsappant annak következtében, hogy az anyanyelvükön megszólaló gyerekeket megbüntették és megszégyenítették az iskolákban. A nyomás csak a XX. század közepén csökkent valamelyest, amikor engedélyezték az az előbb említett nyelvek fakultatív oktatását.

Az írek sem jártak jobban

Ha valaki a szép zöld Írországba utazik, akkor nem lesz gondja, ha beszéli az angol nyelvet, ez ugyanis az ország hivatalos nyelve. Pedig az írek eredetileg a kelta nyelv egyik változatát a gaelt beszélték egészen a XIX. századig. Az írek az angol hódításnak köszönhetően vesztették el (majdnem teljesen) a nyelvüket. Sokáig nem volt nagy gond a gael nyelv elterjedtségével, azonban az 1800-as években az angol kultúrfölény megtette a hatását. Az angol lett a kultúra nyelve, aki gaelül, azaz írül beszélt, azt lenézték. A nagy ír költők és írók, mint Jonathan Swift, James Joyce, William Butler Yeats, Oscar Wilde, George Bernard Shaw, Samuel Beckett mind-mind angolul alkottak.

A kulturális nyomás mellett hatalmas volt a gazdasági presszió is. Az angol volt az üzlet nyelve, ennek is szerepe volt a gael nagymértékű terepvesztéséhez. Az ír nyelv végül a függetlenség kiharcolása után kapott ismét erőre. Írország napjainkban is tanulja őseinek nyelvét, bár az angolt még sokáig nem tudják még nélkülözni.

eltuno-nyelv2-520

Nem volt hely a tágas Kelet-Európában sem

Eddig Európa nyugati felének történéseit vettünk sorba, azonban a keleti végeken sem volt jobb a helyzet, még a közelmúltban sem. A hatalmas kelet-európai térségek népeinek életében a Szovjetunió megjelenése okozott nem pozitív előjelű változást. A cári Oroszországban is az orosz nyelv volt a domináns, számos kisebb létszámú népre akkor is nagy nyomás nehezedett a nyelvhasználat terén. Azonban a szovjet központosítási törekvések több nyelv sorsát megpecsételték. Felsorolni is nehéz lenne, hogy mennyi nyelvet érintett az erőszakos oroszosítás. Most csak egy finnugor, a vótok sorsát említjük meg példaként.

Egyszer vót, hol nem volt...

A vótok egy kicsi finnugor nép volt, akik a mai Észtországtól keletre fekvő területeken éltek. Sorsuk romlása a XIX. században kezdődött és a XX. század végére teljesedett be. Történelmük során áttelepítették őket a németek is, az oroszok is. Ha egyszerűen szeretnénk fogalmazni, akkor csak rossz helyen alakult ki és telepedett le ez a szegény nép.

Egy nagy birodalom egyfolytában változó határvidékén élni meglehetősen kockázatos vállalkozás, nem mintha erről a vótokat valaha is megkérdezte volna Moszkva fejedelme, vagy a német lovagrend feje. Területük több száz éven át Svédországhoz tartozott, onnan sok vót szökött át Oroszországba az erőszakos térítések és a magas adóterhek elől. Végül területük az Orosz birodalomban kötött ki és szép lassan beolvadtak a Szentpétervár megalapítása után tömegével odaköltöző orosz népességbe. 1848-ban 5148 vótot számoltak össze, 1989-re számuk 62 főre csökkent, akik közül mintegy 30-an beszélték még eredeti nyelvüket.

Természetesen nem csak Európában vesztek el végleg nyelvek és népek, Amerika, Ausztrália és Ázsia történelme is bővelkedik a hasonló történetekben, de ez már egy másik írás témája lesz.

KF

Tananyagot ajánlunk

Fejleszd a szókincsed!

Készülj a nyelvvizsgára!

Sulinet a Pinteresten!