Röpnyelvtan (német) - Szórend 1.
Prievara Tibor
2003/06/15 08:00
3432 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Ahhoz, hogy érthetõ legyen, amit mondani akarunk, nem elég jól ragozni: fontos, hogy a szavak a megfelelõ sorrendben kövessék egymást. Szerkezetük alapján a mondatok két nagy csoportba sorolhatóan lehetnek egyszerű és összetett mondatok. A szórenddel való ismerkedést kezdjük az egyszerű mondatokkal!

Az egyszerû mondatok tartalmuk alapján lehetnek:   kijelentõ, kérdõ, felkiáltó, óhajtó, felszólító mondatok.  A kijelentő mondat Kétféle szórend - az egyenes és a fordított - jellemzi.    1. 2. 3. 4. 5.  Egyenes szórend Alany Állítmány  (ragozott ige) Bõvítmény Állítmány  (ragozatlan rész)  Fordított szórend Kiemelt mondatrész Állítmány  (ragozott ige) Alany Bõvítmény Állítmány  (ragozatlan rész) A második helyet foglalja el az állítmány ragozott része, az utolsót pedig (ha van ilyen az aktuális mondatban) a ragozatlan része. Az állítmány tehát keretet alkot. Az állítmány ragozatlan része lehet:    ige    fõnévi igenév ("zu" szócskával, vagy "zu" nélkül)  (Das Kind kann ja endlich lesen.)   múlt idejû melléknévi igenév (Partizip Perfekt)  (Wir haben gestern über die Schnecken gelernt.)   elváló igekötõ  (Tante Emma lädt uns zum Kaffee ein.)    fõnév    alanyesetben álló fõnév  (Sie ist seit 20 Jahren Lehrerin.)   tárgyesetben álló fõnév  (Ich nehme noch einen Kuchen.)   elöljárószós fõnév  (Tante Emma macht Apfelstrudel zu Mittag.)   irány meghatározása  (Wir gehen morgen ins Kino.)   melléknév  (Omas Porzelanschwan ist ganz kitschig.)   számnév  (Fritzchen wird morgen drei.)   az állítmányt tagadó "nicht"  (Franziska mag die Tomatensuppe nicht.)  Abban az esetben, ha a ragozatlan résztöbb elembõl áll azok sorrendje a mondatban a következõ: 5 ð 4 ð 3 ð2 (d ð c ð b ð a) ð 1 (c ð b ð a) Az alany vagy a ragozott igeelõtt, vagy utána helyezkedik el.  Az állítmányi részek által alkotott keretben találjuk a bõvítményeket, vagy amennyiben kiemeltünk közülük valamit az elsõ helyre, akkor az alanyt is. A nagyobb közlésértékû mondatrészek hátrébb helyezkednek el a kereten belül. A tárgy- és részesesetben álló mondatrészek sorrendje attól függ, hogy fõnévi vagy névmási alakban állnak.    fõnév részesesetben fõnév tárgyesetben   (Ich gebe der Omaden Hund.)   névmás részesesetben fõnév tárgyesetben   (Ich gebe ihrden Hund.)   névmás tárgyesetben fõnév részesesetben   (Ich gebe ihndem Oma.)   névmás tárgyesetben  névmás részesesetben   (Ich gebe ihnihr.)  A mondatban elõforduló határozók általában idõ ðok ðeszköz ðmód ðhelyhatározó sorrendben követik egymást. A sor két utolsó tagja, tehát a mód- és a helyhatározó, az állítmány ragozatlan részének is tekinthetõ.  (Peter geht jeden Tag aus Vergnügen mit dem Taxi ins Theater.)   Ha valami fontosat szertnél mondani, azt a szórend segítségével is kihangsúlyozhatod.   Ahogy már említettük, minél hangsúlyosabb egy mondatrész, annál hátrébb helyezkedik el.  (Meine Mutti hat gestern auf der Straße ein Pferd gesehen.)  Ha az alanyt akarod hangsúlyozni, akkor kerüljön az állítmány ragozott része után, az elsõ helyen pedig "es" álljon!  (Es gingen viele Leute ins Konzert.)  Az állítmány ragozatlan része után is állhat a hangsúlyozni kívánt rész.  (Ich bin heute aufgestanden  Morgen um halb fünf.)  Esetleg a megszokottól lényegesen eltérõ szórend is kifejezheti a közlés fontosabb részét.  (Kuchen essen darf sie nicht.)

Tananyagot ajánlunk

Fejleszd a szókincsed!

Készülj a nyelvvizsgára!

Sulinet a Pinteresten!