Óvodai kutatás-fejlesztés
2013/10/03 15:38
2968 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az Educatio Nkft  TÁMOP 3.1.1 II. szakasz kiemelt projekt keretében megvalósuló kutatási programja az elmúlt hónapokban fejeződött be, melynek szakmai tartalmát szeretnék mindenki számára elérhetővé tenni. A projekt közvetlen célja az óvodai neveléshez kapcsolódó fejlesztés támogatása.

colorful_business_process_chart_with_arrows_conver

A kutatási anyag két fő területre fókuszál, az eredményes óvoda-iskola átmenet és az esélyegyenlőség, hátránykompenzáció támogatására vonatkozó hazai és nemzetközi jó gyakorlatok területére.  A programban olyan óvodai intézményrendszert érintő kutatás-fejlesztés valósul meg, amelyek alapvetően kapcsolódik a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről óvodákat érintő szabályozásához és a hatályos Óvodai nevelés országos alapprogramjához.

A család szerepe a szocializációban

Az elmúlt évtizedek szociológiai kutatásainak eredményei azt mutatják, hogy a magyar társadalom erősen rétegzett, a családoknak a társadalomban elfoglalt helye hatással van a gyermekek iskolai sikerességére, ezáltal a társadalomban később elfoglalt pozícióikra. 

Ismert továbbá az is, hogy a társadalmi különbségek erősíthetik az oktatási rendszer polarizációját, ugyanakkor az oktatási rendszer is befolyással lehet a társadalmi egyenlőtlenségekre.

A 90-es évektől kezdve nőttek Magyarországon a társadalmi különbségek és - mint ahogyan azt több nemzetközi és hazai kutatás megerősítette - az iskolák közötti különbségek is.

Az oktatáspolitika összegzései

A szelekció problémáját az oktatáspolitika is felismerte, és az elmúlt években több hazai intézkedés történt a korai kiválasztódásból adódó problémák kezelésére. Az egyes települések között jelentős különbségek vannak a közszolgáltatások - így a köznevelés - tekintetében is. Az oktatási rendszer decentralizálása, önkormányzati feladatkörbe utalása erősítette a rendszerben levő különbségeket. Ennek egyik oka, hogy az oktatás színvonala nagymértékben függ a fenntartó helyzetétől.

A 2011. évi köznevelési törvény és kormányrendeletei többek között új fenntartói struktúrát alakított ki, az óvodai nevelés továbbra is az önkormányzatok fenntartása alatt maradt. A kisebb, elmaradottabb településeken meg kell oldani a 3 éves kortól kötelező óvodai ellátás biztosítását.

Az feladatellátással küzdő önkormányzatoktól átvállalta az állam a köznevelés terheit, megtartva a köznevelés hagyományos sokszínűségét.

Az OECD stratégiája

Számos kutatási eredmény hangsúlyozza, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében a korai fejlesztés kiemelt jelentőséggel bír, s az Európa 2020 stratégia is kiemelten fontosan kezeli az iskolai éveket megelőző kisgyermekkori nevelést.

Az OECD nyolc alapvető stratégiai pontban foglalja össze, hogyan lehet javítani a minőségi óvodai, bölcsődei programokhoz való hozzájutás esélyein:

  1. Koherens gyermekpolitika, a minisztériumok és a kormányzati szervek közötti koordináció e területen
  2. Partnerség az oktatással, ami elősegíti a közös célok és megközelítések kialakítását
  3. Egyetemleges hozzáférés, amely egyrészt a 3–6 éves korosztály számára az ingyenes férőhelyek növelését jelenti, valamint a három évesnél kisebbek esetében a speciális igényű gyermekek számára biztosítja a szolgáltatások kiépítését
  4. Jelentős állami ráfordítás
  5. Minőségbiztosítás
  6. Megfelelő képzési és munkahelyi körülmények biztosítása
  7. Értékelés, monitoring és rendszerezettebb jellegű, a kimeneti eredményekre koncentráló adatgyűjtés
  8. Kutatás és értékelés

Hazai projektek

Hazánkban e célkitűzések mentén indultak el a több ágazatot érintő gyermekszegénység elleni programok, melyek között találjuk a kistérségeket célzó 5.2.1, a TÁMOP 5.2.2, illetve a TÁMOP 5.2.3. kezdeményezéseket.

A projektek céljai szorosan kapcsolódnak az országgyűlési határozatban elfogadott „Legyen Jobb a Gyerekeknek! - Nemzeti Stratégia” kiemelt fejlesztési irányaihoz, melyek indokoltságát a gyermekek és családjaik nélkülözésének csökkentése, a szegénységi ciklus megszakítása és a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeinek megteremtése jelentik.

A TÁMOP 5.2.1 által kialakított Biztos Kezdet Gyerekházak – amely kiemelten a 0-3 éves korú gyermeket nevelő családokra koncentrál - programjának kiterjesztése a TÁMOP 3.1.1 I. szakaszának alprogramja, a Biztos Kezdet Óvodai Program. A kiemelt program a Gyerekházak melletti óvodáknak nyújt szakmai támogatást. Vezérelve a szülőkkel való szoros együttműködés, a családok közvetlen támogatása, amely közel 2700 kisgyermeket és családjaikat ért el.  A program a leghátrányosabb régiók településein, a Gyerekházakkal együttműködésben valósult meg.

Óvodai Integrációs Program

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelését kívánja segíteni, a programot megvalósító intézmények normatív támogatása mellett. Legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, amely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens valamennyi szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja.

Az Iskolakultúrában publikált kutatási eredmények alapján bizonyított, hogy a kedvezőtlen körülmények között élő gyermekek később kerülnek óvodába, mint szerencsésebb társaik. Az elmúlt évek közoktatási statisztikái azt jelzik, hogy az óvodákban és az iskolákban is nőtt a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, ráadásul a növekedés igen jelentős: az óvodában megháromszorozódott, az iskolákban megkétszereződött ez szám. A háttérben egyrészt az ehhez a minősítéshez kapcsolódó normatívák, fejlesztések elterjedése áll.

Kötelező óvodába járás

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény)  hatályos rendelkezése szerint 2014. szeptember 1-jétől  „ A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”

A korai óvodáztatásra való ösztönzés, a családokkal való együttműködés további módszertanainak feltárása, működtetése és fenntartása segíti az egyes társadalmi rétegek leszakadásának megakadályozását, amely a köznevelési törvény egyik kiemelt célja.

A halmozottan hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek eredményesebb iskoláztatásának elengedhetetlen előfeltétele, hogy 3 éves koruktól rendszeresen járjanak óvodába. (…) Ha nincs esély a kibocsátó családok életkörülményeiből adódó hátrányok iskoláskor előtti csökkentésére, már az iskolába kerüléskor nagy valószínűséggel prognosztizálhatók a súlyos iskolai kudarcok. Az óvodáztatási esélyegyenlőség megteremtése nem az egyetlen, de elengedhetetlen feltétele annak, hogy a legszegényebb, leghátrányosabb helyzetű családok gyerekei az eddiginél sikeresebb iskolai pályafutásban reménykedhessenek.

Rugalmas vagy kötelező beiskolázás

Az iskolaérettség társadalmi meghatározottságát támasztják alá azok a hazai és nemzetközi vizsgálatok is, amelyek szoros összefüggést tártak fel a gyerekek szociális háttere, etnikai és rasszbeli hovatartozása és az iskolaérettség, illetve az iskolaérettséggel összefüggő teljesítmény között. E kutatások arra mutattak rá, hogy a sikeres iskolakezdéshez szükséges készségeknek és képességeknek e csoportok tagjai kevésbé vannak birtokában, mint a jobb szociális körülmények között élő, nem kisebbségi csoporthoz tartozó gyerekek (Kende–Neményi 2005;)

Mindezek alapján egyértelmű, hogy a rugalmas beiskolázás egy merev, a gyerekek életkori, egyéni és kulturális sajátosságaihoz alkalmazkodni képtelen iskolarendszerre adott válasz. A rugalmas beiskolázás, illetve az iskolaérettségre épülő iskolakezdés mögött elsősorban az iskola szempontjai érvényesülnek. „Ha az iskola nem tud alkalmazkodni a gyerekek eltérő sajátosságaihoz, akkor várjuk ki, amíg a gyerek képes lesz az alkalmazkodásra.”

Csoportot ajánlunk

Csatlakozz hozzánk!