Számítógépet az ovisoknak!
2004/02/21 08:00
1193 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A kisgyermeknevelés szakértői világszerte vitatkoznak arról, hogy értelmes-e gépközelbe engedi az óvodás korú gyerekeket. Turcsányiné Szabó Márta tanulmánya nemzetközi kitekintést ad arról, hogy a világban milyen megoldások léteznek a számítógéppel való első ismerkedésre.

Számítógépet az iskolásoknak!
Az Egyesült Királyságban 2000-ben lépett életbe a legújabb nemzeti alaptanterv, amelyben a számítógép-használattal kapcsolatos követelményeket "Key Stage", azaz kulcsállomásokra bontva fogalmazták meg (QCA 2000). Az iskolakezdéstől (ötéves kor) fokozatosan vezetik be és építik fel a tudnivalókat, mégpedig sokoldalú alkalmazásokon keresztül. (...) Mivel az óvodának (és a szülőknek) a gyerekeket iskolaérettségi szintre kell hoznia, sok helyen már óvodáskorban elkezdték az informatikai nevelést, felkészítést. Az viszont kétséges, hogy mit érthetünk "felkészítés" alatt, és vajon tudják-e a "felkészítők", mire is kellene felkészülni és miért. Sokan csupán a gomba módra szaporodó, korosztályokra célirányosan felbontott oktatási CD-ket vásárolták fel, azok kecsegtető borítója alapján. Mi mást tehettek volna, hiszen a szülők (és pedagógusok) korosztálya nem lett előzetesen "felkészítve". (...)

Hol, kinek, mire van szüksége?
(...) Nézzünk egy-egy példát a nagyvilágból: mire és hogyan használják az IKT gazdag eszköztárát a legapróbbak? Egyáltalán, az IKT elsajátítását kell-e célba venni, vagy valami más haszna is van a számítógépeknek, amit ennél a fiatal korosztálynál is ki lehet aknázni? (...)
Northamptonshire tartomány [Egyesült Királyság] izgalmas, innovatív projektbe kezdett, felszerelt kilenc óvodát (700 3-4 éves gyermek részére) IKT-eszközökkel, valamint felkészítette a pedagógusokat, hogy oktatási-nevelési programjukban azokat hatékonyan alkalmazzák. A projekt egy év utáni kiértékelése egyértelműen bizonyította, hogy a technika a gyerekek fejlődésére igencsak pozitív hatással volt. (...) Ezen felbuzdulva a projekt következő állomásában (2003-2006 között) már minden 3-5 éves gyereket bevonnak a projektbe, amelynek költségvetése immár 1,5 millió angol fontra rúg, és a tartomány összes óvodáját és iskoláját érinti, azaz összesen 660 állami és privát intézményét. (...) Az óvodák felszerelése négy multimédiás számítógépből állt. A szoftver választása a helyi óvodai nevelési terv mind a hat fejlesztési területét szándékozott támogatni. Ezeken kívül minden óvoda egy programozható játékot is kapott, valamint egy digitális kamerát és egy printert. Természetesen a pedagógusokat megfelelően felkészítették, akik így a számítógép-használatot beépítették a nevelési tervbe, továbbá technikai segítséget is biztosítottak számukra.
Miért, hogyan és milyen szoftverrel lehet hasznos a számítógép-használat?
Azon felismerésre építkezve, hogy a korai tapasztalatok hatással vannak a később elért eredményekre, feltételezték, hogy a számítógép-használat során a kisgyerekekben kifejlődő pozitív attitűdök formálják az önmagukról alkotott képet képességeikkel és önértékelésükkel kapcsolatban. A felmérés igazolta, hogy a számítógép-használat valóban pozitív hatással volt a gyerekek tanulására és a tanulással kapcsolatos hozzáállásukra. Ugyanakkor azt is igazolta, hogy csupán a számítógép jelenléte nem elegendő, a megfelelő felkészítés (mind időben és hozzáférésben), amelyben a tanárokat részesítik a számítógép-használat tanulásban betöltött szerepével kapcsolatban, sorsdöntő szerepet játszik abban, hogy az IKT-használat valóban pozitív hatást gyakorol-e a teljesítményre. Egy szoftverekkel kapcsolatos kísérlet bebizonyította, hogy elég kétséges, mit tanulnak a gyerekek (ha egyáltalán tanulnak), sokszor nem igazán azt, amire a szoftvert tulajdonképpen készítették, bár látszólag nagyon jól érzik magukat. (...) A kísérlet egyértelműen bizonyította, hogy a szoftverek önmagukban keveset érnek, és a jelen lévő nevelőnek hatalmas szerepe van az eredmények elérésében. (...)

A szoftverválasztás meglehetősen sok körülménytől függhet. Például a mozgó alakokat magukban foglaló akcióprogramok pozitív hatást gyakorolnak a kisgyermekekre, főképp a fiúkra és a kissé visszamaradott gyerekekre, mivel erősen vizuálisak. A zene viszont a lányokra van motiváló hatással, habár a tanulásra gyakorolt hatása nem teljesen világos. Azaz az új médiumok szerepe a tanulásra alkalmas szoftverek esetén kimutatható abban az esetben, ha belsőleg érdekes környezeteket biztosítanak és lekötik a gyerekeket, hogy gondolkodjanak és tanuljanak, miközben szórakoznak. (...)

A fejlettségnek megfelelő technológia használata
CHAT (http://www.ioe.ac.uk/cdl/CHAT/index.htm)
A CHAT- (Children's Awareness of Technology) és a ráépülő DATEC- (Developmentally Appropriate Technology in Early Childhood) projektek a fejlettségnek megfelelő technika használatát értelmezték az európai országokban. E projektek feltétlenül elismerik az IKT pozitív hozzájárulását a kora gyermekkori fejlesztéshez. A kutatások zöme a számítógépek hatását és hatékonyságát bizonyította a gyerekek kognitív, nyelvi és kreativitásfejlődésében, elő- és utótesztek segítségével, valamint az ötéves feletti korosztály esetében, nem kísérleti körülmények között az írás, olvasás, szimbolikus reprezentáció, matematikatudás fejlődésében. (...) Ugyanakkor szociális, kognitív és nyelvi fejlődések is megfigyelhetőek voltak, különösen a különböző anyanyelvű gyerekek között. Az együttjátszó társak gyakran segítették egymást a haladásban és az együttes problémamegoldásban. Mindezek mellett az is egyértelműen kitűnt, hogy a számítógépek igen hatékonyak a társas szerepjátékok fejlődésében. A szimbólumok és képek képernyőn való manipulációja újfajta szimbolikus játékot reprezentál, amelyben a gyerekek a képekkel ugyanúgy játszanak, mint a konkrét tárgyakkal. Ez különösen jelentős, hiszen a képzeletbeli szimbólumok és azok valós megfelelőjével való tudatos azonosítás és játéktevékenység újfajta tanulási tevékenységeket sarkall a kommunikációs játék kialakításával. (...)

Playground (http://www.ioe.ac.uk/playground/)
A Playground projektben a partnerek a ToonTalk és az Imagine szerzői rendszerrel készült Pathways (termékként már más néven forgalmazzák: Magic Forest http://www.logo.com) programokat fejlesztették olyan irányban, hogy óvodás- és kisiskoláskorú gyerekek képesek legyenek velük játékokat készíteni és módosítani. A különböző korosztályokkal végzett kísérletekben a következő feladatokat tűzték a gyerekek elé: foglalkozás kész játékokkal; játék módosítása; játék folytatása - mese folytatása; új játék építése; on-line műhely keretében: videokonferencián más gyerekekkel való megismerkedés, játékok cseréje, foglalkozás mások játékaival, játékok értékelése, játék módosítása indoklással, játék visszaküldése, foglalkozás a módosított játékkal, végső értékelés. A következő kérdésekre keresték a választ: A gyerekek viselkedése hogyan függ a rendszerszabályoktól, illetve a játszók szabályaitól? Észreveszik-e a gyerekek a rendszerszabályok között adódó esetleges konfliktusokat, és mit tesznek?

Megkülönböztették az egyes szabályszinteket: metaszabályok, szereplő viselkedése, szerkezeti szabályok és környezeti tulajdonságok, amelyeket külön vizsgáltak. A gyerekek szabályértelmezésében két különböző viselkedési formát különítettek el: játszók szabályai és a rendszerszabályok értelmezése, amelyet a gyerekek gyakran kevertek. A nyitott modellezési folyamat megfigyelése során azokat az elkülöníthető időszakokat vizsgálták, amelyekben a gyerekek aktívan elfoglalták magukat: a játék folyamatával, az eszköz használatával, a szereplők viselkedési szabályaival. A megfigyelések azt mutatták, hogy nincs megfigyelhető sorrend az időszakok egymás után következésében, de szoros kapcsolat van a fázisok között, és gyakori a céltól való eltérés, továbbá a létrejövő program érvényességének vizsgálatára szánt idő közötti összefüggés. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a céltól való eltérés tulajdonképpen kihívást jelent a valós és a virtuális világok közötti átérésben.

CAB (http://cab.itd.ge.cnr.it)
A CAB- (Construction kits made of Atoms & Bits - Atomokból és bitekből álló konstrukciós csomag) projekt olyan kibernetikus konstrukciós csomag megalkotására vállalkozott, amelynek segítségével a gyerekek LEGO Mindstorm elemek felhasználásával hang- és fényelem-, valamint érzékelő kiegészítőkkel olyan robotokat és egyéb konstrukciókat építhettek, amelyek egymással és környezetükkel interakcióba léphettek. A gyerekek így az elemek újraépítésével módosíthatták a konstrukciókat, újraprogramozással befolyásolhatták a konstrukciók viselkedését. Az alkotók először a nyolcéves korosztályt célozták meg, és folyamatos módosításokkal a négyévesek számára is használható felületté fejlesztették a csomagot. (...) A kísérletben részt vevő óvoda a projekt ideje alatt látványos változáson ment át, az óvoda egész területén nyomokat hagyva az elkészült munkákból. Az egyik ilyen építmény "életet adott egy faágnak" a faág különböző érzékelő, beszélő és mozgatható elemekkel való feldíszítésével. Így a faág kontaktust tud létesíteni azokkal, akik közelítettek hozzá. A gyerekek előszeretettel kísérleteztek az "élő" faág "lakói"-val és az óvónők inspirálták is őket elméleteik megalkotására, gondolataik lerajzolására és elmondására a faág "lakóinak" működésével kapcsolatban. Az egyik kislány például a napfény hatására megszólaló hangszóróról alkotott elméletét a következőképen magyarázta: "Amikor a napfény belemegy az érzékelőbe, azt hiszem, kicsit összemegy, hogy beférjen, ... az érzékelőben ezek a kicsi sárga labdák még kisebbek lesznek, és aztán a fény hanggá változik, mert az érzékelőt az RCX-dobozzal összekötő vezeték igazán keményen dolgozik. Amikor a napfény belemegy az RCX-be és a magnóba, speciális lesz, amikor hanggá változik, de azért még mindig marad egy kis napfény is." (...) Amikor megpróbáltak értelmet adni a különböző megfigyelt szituációknak, a gyerekek gondolkodási stratégiákat használtak, amelyek komplex tartalmúak voltak. Ez a fajta komplexitás az elemek közötti kapcsolat és reláció rendszerének tekinthető, amely a kommunikáció hatására új értelmet hoz létre. Ezt a komplexitást a gyerekek képzelete befolyásolja, amikor megpróbálnak magyarázatot adni. Nagyon erősen érezhető volt a csoportszellem kialakulása is, amelyben egymás meghallgatása, egymás ötleteire való nyitottság, önbecsülés és önértékelés, az együttes problémamegoldás és kritikus gondolkodás volt tapasztalható.

Ezután a gyerekeket kirándulni vitték a helyi egyetem tévéstúdiójába, ahol körülvezették őket, és elmagyarázták, hogyan működnek a berendezések, és hogyan készül egy-egy műsor. Majd legnagyobb örömükre maguk is kipróbálhatták a berendezéseket. Mindezt persze dokumentálták videokamerával, hogy a szülőknek is eldicsekedhessenek otthon. Ezt követően az óvodában átbeszélték a történéseket, valamint az eszközök használatát, és felállították saját tévéstúdiójukat egy tévé és a hozzá csatlakoztatott videofelvevő-berendezés segítségével. Az időjárás-jelentést mindennap letöltötték a Yahoo-ról, kinyomtatták, azután valaki a meteorológus szerepét vette fel, a kamera elé állt és felolvasta, míg egy másik gyerek az operatőr vagy rendező szerepét vállalta.

Ezután érkezett el a videokonferencia ideje a CUSeeMee segítségével. A gyerekek felcsigázva várták, hogyan lehet másképp használni ugyanazokat a berendezéseket. Örömmel ismerkedtek meg a másik óvoda gyerekeivel, érdekesnek tartották, hogy némely gyerek hasonlított rájuk, és volt, akinek ugyanolyan keresztneve vagy vezetékneve volt. A gyerekek gyakran tettek fel egymásnak különböző aktuális kérdéseket, és rendszeresen elmondták a helyi időjárás-jelentést, amelyet utána át is beszéltek egymással. (...)

Óvó-intő tanácsok
(...) A szakirodalom sehol nem javasolja három év alatti gyerekek számára a számítógép-használatot, de javasolja hároméves és három év feletti kor esetén, felnőtt felügyelettel és olyan szoftverek alkalmazásával, amelyek illeszkednek a gyerek fejlődési folyamatához. A szakirodalom egyöntetűen megegyezik abban, hogy a kisgyerekekre szánt szoftvereknek: serkenteniük kell a felfedezést, a képzeletet és a problémamegoldást; vissza kell tekinteniük és építeniük arra, amit már amúgy is tudnak a gyerekek; több érzékszervet is be kell vonniuk, beleértve a hangot, zenét és beszédet; nyílt végűeknek kell lenniük, amelyeket a gyerekek irányíthatnak. (...)
Az ellenpólus
A Szövetség a Gyermekekért [Alliance For Childhood] amerikai szervezet 2000-ben megjelentetett egy tanulmányt "A bolondok aranya" [Fool's Gold] címmel, amely a számítógép-használatot kifejezetten károsnak tüntette fel a kisgyerekek esetében, mivel fizikai, érzelmi, szociális, intellektuális és morális veszélyeket rejt, és követelte, hogy vonják ki az amerikai iskolákból a számítógépeket. Kemény megnyilatkozásaikban teszik fel a vádló kérdést: Mit teszünk a gyerekekkel, amikor arra buzdítjuk őket, hogy igazi, szerető emberek helyett érzelmileg gépekhez és tárgyakhoz kötődjenek? Ellenpéldaként állítják, hogy a gyerekeknek egyszerű és nyílt végű játékokra van szükségük, amelyek teret engednek képzelő gondolkodásuk kibontakozásának. Érveléseikben hivatkoznak nemzetközi kutatásokra, amelyek azt bizonyítják, hogy amire leginkább szükségük van fejlődésük szempontjából, az a gazdag emberi interakció otthon, az iskolában és egyéb közösségekben. (...)

Konklúzió
Érezhető, hogy az összes irodalom egyöntetűen hangsúlyozza, hogy a számítógépekkel önmagukban semmit nem lehet elérni, és a nevelők szerepe kritikusan befolyásolja a gyerekek fejlesztési lehetőségeit az IKT-használat során. (...) Ha a nevelők a gyerekkel együtt kezdik el felfedezni a számítógép adta sajátságos világot, akkor a gyerekek nemcsak szerető felnőttek közelségében lesznek, hanem képessé válnak szeretteikkel közösen alkotni, kommunikálni és tanulási tapasztalatokat szerezni - teljesen újszerű utak felfedezésével. A szoftverek ugyanis akkor "működnek" igazán, ha megfelelően vezetjük be használatát, értelmet kerítünk köré, figyeljük és felügyeljük használatát, kiegészítjük a gyerekekkel folytatott beszélgetésekkel a témáról, valamint más, számítógépen kívüli tevékenységgel is kapcsolatba hozzuk: azaz manuális tevékenységgel, nyomtatott könyvekkel vagy mindennapi tapasztalatainkkal.


Cikkünk Turcsányiné Szabó Mártának az Új Pedagógiai Szemle című folyóirat januári számában megjelent tanulmánya alapján készült.

Képek forrása

Csoportot ajánlunk

Csatlakozz hozzánk!

Ovi a Pinteresten!