1. A költészet feladatának értelmezése Petőfi Sándor műveiben
Kormos Edit
2004/05/10 18:30
14374 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A téma feldolgozásának egy lehetséges módja.

Petőfi Sándor költői szerepe

Kosztolányi mondta (!): "Ha valamikor, sok-sok ezer év múlva felébresztenének a síromból s hirtelen arra kérnének, hogy nevezzek meg egy költőt, ezt mondanám: Petőfi."

Petőfi nemcsak népszerű költőnk, de egyike azon kevés művészünknek, akik tudatosan és cselekvőn vettek részt a magyar történelem folyásában. Petőfi Sándor forradalmisága, idealizmusa és heves természete Adyból is előhívta a rokonság érzését. Petőfi a cselekvő hazaszeretet példája lett. Költészetében, akárcsak politikai törekvéseiben összefonódnak a reformkor polgárosulási törekvései, csakúgy mint a nemzeti függetlenség eszménye, s mindez egyfajta plebejusi színezetet nyer.

Népiessége

Petőfi Sándor kamaszkorától verselt. Első irodalmi sikerét 1842-ben aratta, mikoris A borozó című verse immár az Atheneumban is megjelent. 1844 az ifjú költő életének első nyugalmasabb korszaka: Vörösmarty felkarolja, s a Nemzeti Kör kiadja az ifjú poéta első kötetét. Ráadásul állást is kap a Pesti Divatlapnál. Korai versei elsősorban népies dalok voltak, melyek keresetlen őszinteségük és közvetlen, természetes hangjuk révén hamar közkedveltté váltak a nép körében is.

  • Helység kalapácsa: a korabeli szalonok szentimentális líráját utánozza, parodizálja (dagályosság, érzelgősség, finomkodás) => "Így írtok ti..."
  • János vitéz: a népnek - a nép nyelvén => "...így írok én!"

Irodalmi szerepvállalásának mozgatója kezdetektől a népiesség. Eleinte népiessége ösztönös (A népiességet nem lehet tanulni - vallja-, mert a benne rejlő intuitív azonosulás a néppel s a népi eszmével nem sajátítható el), majd politikai szerepvállalásával párhuzamosan tudatossá válik.

Versek:

  • A természet vadvirága

Válság és tettvágy

1844-ben A természet vadvirága c. versében még magabiztosan áll ki azokkal szemben, akik költészetének egyszerűségét és ösztönösségét támadják, ám 1845-ben versei hirtelen elkomorulnak.

Költői válságának okai

  • folyamatos támadások érik továbbra is
  • szerelmi bánat (Csapó Etelka halála, Mednyánszky Bertát nem adják hozzá)
  • Byron és Heine hatása (világfájdalom)
  • lemond állásáról (=> anyagi gondok)
  • csalódik eszményeiben

E pesszimista és visszahúzódó korszakának végét jelzi a Sors nyiss nekem tért c. vers. A vers a tettvágy verse, egyúttal új költői szakaszt jelölő költemény: Petőfi elveit, eszméit a gyakorlatba is át akarja vinni, tettekkel igazolva eszményeit.

A nép érdekeinek megszólaltatója

Petőfi verseiben 1845-től jelentkezik tudatosan vállalt szerepe: a nép érdekeinek megszólaltatása - egyelőre - költői eszközökkel. Már a János vitézben is hitet tett a népi érdekek, a paraszti felemekedés elősegítése mellett. Kukoricza Jancsi sorsa hűen példázta Petőfi kritikáját: a nép fia csak Tündérhonban, azaz a mesében lehet boldog. Ezen a földön nem. A reformkor fontos célkitűzése, a jobbágyfelszabadítás és a feudális rendszer maradványainak végső felszámolása volt. Petőfi önként vállalta, hogy az addig "néma" milliók szócsöve legyen.

Hitvallását a kövekező versek rögzítik

  • Csalogányok és pacsirták,
  • Dalaim,
  • Rongyos vitézek,
  • A költészet,
  • A XIX. század költői

Az uralkodó osztály kiváltságai ellen írt versei:

  • Pató Pál úr,
  • Okatootaia

A nép felszabdításáért immár forradalmi gondolatokat is hordozó versei

  • A nép nevében,
  • A nép

Próféta, apostol, vátesz

Petőfi forradalmat közvetlenül megelőző verseiben három fontos költői szereppel találkozhatunk:

  1. Vátesz - profetikus küldetéstudat (látomásos költészete)
  2. Apostol - tanít és áldozatot hoz (1848-as szerepvállalása)
  3. Próféta - jövendöl

E három szerep rendszerint összefonódik verseiben.

Így történik ez a XIX. század költői c. versében is. A költők romantika korában elterjedt szerepét teljesíti ki versében, mely szerint a poéták a világ el nem ismert törvényhozói, akiknek nemcsak szóban, hanem tettben is ki kell állniuk ideáljaik mellett. (Shelley) Petőfi "lángoszlopként" jellemzi fenti versében a XIX. század költőinek szerepét. A költő Isten küldötte, lángoszlop, mely vezeti népét - ahogy Mózes is tette a Bibliába -, a költészet pedig politikai tetté válik. A költők kötelessége népvezéri szerepüket betölteni, s az embereket elvezetni a Kánaánba. Szent küldetés tehát a költőé, aminek megfelelni nem könnyű feladat. Közben elítéli és átkozza a gyáva, hamis és hazug prófétákat.

Szerepe ezen a ponton immár túlnő a prófétai és apostoli szerepen, s a jövőbe tekint révülő tekintete a cél, a Kánaán felé. Az utopisztikus, demokratikus világ eljövetele igazolhatja be a költő tetteit. A prófécia beteljesül. A költő saját sorsáról már korábban is írt, a Szeptember végén c. versében utal dicső, ám erőszakos halálára. A gyorsan elégő, ám hírneves élet eszménye már az ókorban is jelen volt, elegendő, ha csak Akhilleusz életére és holtára gondolunk.

A világszabadság költője

A Világosságot! című költeménye szintén a használni vágyó és cselekvő költő filozófiáját fogalmazza meg. Kérdésfelvetése hasonlatos Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban c. verséhez, ahol a szellem gyümölcseinek hasznosságáról értekezik. Vörösmartyt is az érdekli, hogy 1. használtak-e a könyvek/szerzők, "ment-e a könyvek által a világ elébb", illetve 2. merre halad a világ folyása. Petőfi kérdése eképp hangzik: használ-e a világnak, ha feláldozza érte magát. Kételyek gyötrik, de hinni akarja, a történelem egy boldogabb világ felé halad. (=> felvilágosodás)

A népiesség jelentősége is abban fogható meg, hogy ha a nép képes lesz uralkodni a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék. Ez hát a költő feladata írásban és cselekedetben. Az írás így már valódi tett. A végső cél a teljes világszabadság. Ehhez az első lépés a nép, majd a nemzet felszabadítása. Akárcsak Kölcsey, Petőfi is hitt abban, hogy az események akár fordítva is működhetnek, vagyis az egész változása kihatással lehet a részre. A költő feladata tehát, hogy a szabadság útja felé vezesse népét, s az emberiséget.

Versek

  • Egy gondolat bánt engemet,
  • Az ítélet,
  • Magyar vagyok

A szabadságharc költője

1848. március 15-én Petőfi tettekben is bizonyította e fenti versek mondandóját.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek