A bagdadi múzeumok kifosztása
Farkas Zoltán
2003/04/16 22:23
1269 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A háborúban hallgatnak a múzsák. Ezt már megtanulhattuk a történelemből. Az azonban már váratlanul ért bennünket, hogy a múzsák szentélyét is kifosztották Irakban.

A fosztogatás

Női (istennő) maszk (Irak)

Az áprilisi hónap egyértelműen legjelentősebb eseményéről, az iraki háborúról, illetve ennek egy olyan következményéről szól ez a cikk, ami nem a háborús pusztítás, nem a vélt vagy valós politikai, katonai célok felől közelít a témához. A háború ebben az esetben (is) jelentős kulturális értékek pusztulását hozta, de nem azok lerombolása, hanem inkább a harcok utáni fosztogatás formájában.

A fosztogatók maguk az irakiak voltak, akik a Nemzeti Múzeumot pár nap alatt kiürítették, s ha a tárgyak egy része meg is kerül, jelentős értékek tűntek el. A pusztítás másik áldozata az iraki Nemzeti Könyvtár lett, ahol szintén felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény tűnt el, illetve vált a lángok martalékává.

Az ilyen fosztogatás nem egyedülálló jelenség: a középkori Európa krónikái is sokszor leírják például a rómaiak hasonló viselkedését egy-egy pápa halála után. E cikk a mezopotámiai világ egy olyan szeletének állít emléket, amelynek tárgyaiból a világ jelentős múzeumai őriznek darabokat, ha úgy tetszik, a terület alávetettségét kihasználva a nagyhatalmak begyűjtötték ezeket az értékeket az elmúlt századok során. Amit a "művelt Európa" meghagyott, annak jelentős részét most az irakiak maguk hordták szét.

Babilon feltárásának története

Irakból származó, Angliában, Németországban és Franciaországban őrzött régészeti leletek.

Babilon az európai népek számára a bibliai bűnös városok egyike, a bábeli torony története a képzőművészetekben is visszatérő motívumként szerepelt. De nemcsak a Biblia emlegeti e város hatalmát, sőt dicsőségét, hanem a görög történetíró, Hérodotosz útjai során járt itt, leírta a látottakat. Bár az ő ottjártakor a város már régen túlhaladt hatalma tetőpontján, őt elkápráztatták az épületek, a paloták, az erődítmények. Az áltata leírtak a későbbi korok számára kiindulópontot jelenthettek, bár a régészeti leletek tanúsága szerint olykor túlzásokba esett az egyébként objektivitásra törekvő történetíró.

A X. század elején Al-Istahrí arab geográfus Babilont már csak egy kis falucskának látta. Az európaiak érdeklődését e város iránt Pietro della Valle, egy itáliai utazó keltette fel 1616-ban, amikor írásos emlékeket hozott Babilonból. Ezek olyan feliratos táblák voltak, amelyek ékírásos jeleket tartalmaztak. A dán Carsten Niebuhr volt az, aki 1765-ben vállalkozott arra, hogy a romterületet alaposabban átvizsgálja, de ásatásokról még ekkor sem esett szó. A 18-19. század folyamán sok olyan európai érkezett a térségbe, aki katonai vagy kereskedelmi feladatok ellátása mellett műkedvelő kutatóként felkereste a régi mezopotámiai városokat.

Babilon romjainak első felmérése például a Kelet-Indiai Társaság bagdadi ügyvivőjétől, Claudius James Richtől származik. A mezopotámiai maradványok feltárásával először Paul Émile Botta próbálkozott 1842-ben, és az általa talált kőszobrokat és -reliefeket a Louvre-ba szállították. A század egyik legeredményesebb kutatója az angol Austen Henry Layard volt, aki a paloták mellett megtalálta Assur-ban-apli agyagtáblákból álló könyvtárát is. E leletanyag nagy része a British Múzeum illetve más angol intézmények kiállítási tárgya lett.

A németek Robert Koldeweyt és Eduard Sachaut bízták meg egy rommező feltárásával. A felderítő út után Koldewey azt javasolta, hogy kíséreljék meg Babilon feltárását, és e célból megalapították magántőkéből és a császári család anyagi támogatásából a Német Keleti Társaságot. Az expedícióra Koldewey és társa Walter Andrea munkatársaival 1899-ben indult el. Koldewey építészmérnök volt, de régészeti tapasztalatokat szerzett kisázsiai feltárásokon. A leletek jelentős része ekkor került a berlini múzeumba.

A német ásatásoknak az első világháborút követő angol megszállás vetett véget, s bár a feltárások nem folyamatosan zajlottak ezután, a leletek "kimentése" továbbra is folytatódott. A második világháború után létrejött az iraki Régészeti Igazgatóság, s így vált lehetővé a mezopotámiai térségben talált értékek feltárásának folytatása, a hazai múzeumokban történő kiállítása.

A fenti képen látható tárgy minden valószínűség szerint kozmetikum tárolására szolgált. Egyetlen nagyobb méretű elefántcsontból faragták ki. Irakban egy palota kútjából került elő.

Feladatok

Az alábbi feladatok egy-egy, Mezopotámia történetéhez kapcsolódó képre (régészeti leletekre) vonatkoznak.

1. kép

Bábel tornya
  1. Ki festette a képet?
  2. Milyen biblliai történet kapcsolódik hozzá?
  3. Milyen ókori építmények képezik az alapját?
  4. Nézz utána, kik festették meg még ezt a témát!

2. kép

Szárnyasbika.
  1. Hogy hívták azt a régészt, aki feltárta ezt a leletet?
  2. Melyik ókori birodalom fővárosa volt az a település, ahol ezt a szárnyasbikát megtalálták?
  3. Milyen mitológiai lényeket ismersz még, amelyek ehhez hasonlóan félig ember, félig állat alakúak?
  4. Hány lába van ennek a bikának?

3. kép

Istár-kapu.
  1. Mezopotámia melyik városához köthető az Istár kapu?
  2. Melyik istenség templomához vezető úton állt ez a kapu?
  3. Hány ilyen kapun át lehetett eljutni a főistenhez?
  4. Ma melyik országban őrzik?
  5. Melyik kultúra történetéhez kapcsolódik az Oroszlános kapu?

4. kép

  1. Melyik uralkodó törvényoszlopát ábrázolja a kép?
  2. Az oszlop tetején látható alakok kiket szimbolizálnak?
  3. Milyen, a jogtörténet szempontjából fontos elvet tartalmaz az oszlopon olvasható szöveg?
  4. Milyen írással készült a szöveg?
  5. Milyen anyagból készült az oszlop?
  6. Ma melyik múzeumban található az eredeti?

Irodalom

  • J. Klima: Mezopotámia, Gondolat Kiadó, 1983.
  • M. Roaf: A mezopotámiai világatlasza, Helikon - Magyar Könyvklub, 1998.
  • Klengel-Brandt: Utazás az ókori Babilónba, Corvina, 1973.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek