A bagdadi múzeumok kifosztása
Farkas Zoltán
2003/04/16 22:23
1243 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A háborúban hallgatnak a múzsák. Ezt már megtanulhattuk a történelemből. Az azonban már váratlanul ért bennünket, hogy a múzsák szentélyét is kifosztották Irakban.

A fosztogatás

Női (istennő) maszk (Irak)

Az áprilisi hónap egyértelműen legjelentősebb eseményéről, az iraki háborúról, illetve ennek egy olyan következményéről szól ez a cikk, ami nem a háborús pusztítás, nem a vélt vagy valós politikai, katonai célok felől közelít a témához. A háború ebben az esetben (is) jelentős kulturális értékek pusztulását hozta, de nem azok lerombolása, hanem inkább a harcok utáni fosztogatás formájában.

A fosztogatók maguk az irakiak voltak, akik a Nemzeti Múzeumot pár nap alatt kiürítették, s ha a tárgyak egy része meg is kerül, jelentős értékek tűntek el. A pusztítás másik áldozata az iraki Nemzeti Könyvtár lett, ahol szintén felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény tűnt el, illetve vált a lángok martalékává.

Az ilyen fosztogatás nem egyedülálló jelenség: a középkori Európa krónikái is sokszor leírják például a rómaiak hasonló viselkedését egy-egy pápa halála után. E cikk a mezopotámiai világ egy olyan szeletének állít emléket, amelynek tárgyaiból a világ jelentős múzeumai őriznek darabokat, ha úgy tetszik, a terület alávetettségét kihasználva a nagyhatalmak begyűjtötték ezeket az értékeket az elmúlt századok során. Amit a "művelt Európa" meghagyott, annak jelentős részét most az irakiak maguk hordták szét.

Babilon feltárásának története

Irakból származó, Angliában, Németországban és Franciaországban őrzött régészeti leletek.

Babilon az európai népek számára a bibliai bűnös városok egyike, a bábeli torony története a képzőművészetekben is visszatérő motívumként szerepelt. De nemcsak a Biblia emlegeti e város hatalmát, sőt dicsőségét, hanem a görög történetíró, Hérodotosz útjai során járt itt, leírta a látottakat. Bár az ő ottjártakor a város már régen túlhaladt hatalma tetőpontján, őt elkápráztatták az épületek, a paloták, az erődítmények. Az áltata leírtak a későbbi korok számára kiindulópontot jelenthettek, bár a régészeti leletek tanúsága szerint olykor túlzásokba esett az egyébként objektivitásra törekvő történetíró.

A X. század elején Al-Istahrí arab geográfus Babilont már csak egy kis falucskának látta. Az európaiak érdeklődését e város iránt Pietro della Valle, egy itáliai utazó keltette fel 1616-ban, amikor írásos emlékeket hozott Babilonból. Ezek olyan feliratos táblák voltak, amelyek ékírásos jeleket tartalmaztak. A dán Carsten Niebuhr volt az, aki 1765-ben vállalkozott arra, hogy a romterületet alaposabban átvizsgálja, de ásatásokról még ekkor sem esett szó. A 18-19. század folyamán sok olyan európai érkezett a térségbe, aki katonai vagy kereskedelmi feladatok ellátása mellett műkedvelő kutatóként felkereste a régi mezopotámiai városokat.

Babilon romjainak első felmérése például a Kelet-Indiai Társaság bagdadi ügyvivőjétől, Claudius James Richtől származik. A mezopotámiai maradványok feltárásával először Paul Émile Botta próbálkozott 1842-ben, és az általa talált kőszobrokat és -reliefeket a Louvre-ba szállították. A század egyik legeredményesebb kutatója az angol Austen Henry Layard volt, aki a paloták mellett megtalálta Assur-ban-apli agyagtáblákból álló könyvtárát is. E leletanyag nagy része a British Múzeum illetve más angol intézmények kiállítási tárgya lett.

A németek Robert Koldeweyt és Eduard Sachaut bízták meg egy rommező feltárásával. A felderítő út után Koldewey azt javasolta, hogy kíséreljék meg Babilon feltárását, és e célból megalapították magántőkéből és a császári család anyagi támogatásából a Német Keleti Társaságot. Az expedícióra Koldewey és társa Walter Andrea munkatársaival 1899-ben indult el. Koldewey építészmérnök volt, de régészeti tapasztalatokat szerzett kisázsiai feltárásokon. A leletek jelentős része ekkor került a berlini múzeumba.

A német ásatásoknak az első világháborút követő angol megszállás vetett véget, s bár a feltárások nem folyamatosan zajlottak ezután, a leletek "kimentése" továbbra is folytatódott. A második világháború után létrejött az iraki Régészeti Igazgatóság, s így vált lehetővé a mezopotámiai térségben talált értékek feltárásának folytatása, a hazai múzeumokban történő kiállítása.

A fenti képen látható tárgy minden valószínűség szerint kozmetikum tárolására szolgált. Egyetlen nagyobb méretű elefántcsontból faragták ki. Irakban egy palota kútjából került elő.

Feladatok

Az alábbi feladatok egy-egy, Mezopotámia történetéhez kapcsolódó képre (régészeti leletekre) vonatkoznak.

1. kép

Bábel tornya
  1. Ki festette a képet?
  2. Milyen biblliai történet kapcsolódik hozzá?
  3. Milyen ókori építmények képezik az alapját?
  4. Nézz utána, kik festették meg még ezt a témát!

2. kép

Szárnyasbika.
  1. Hogy hívták azt a régészt, aki feltárta ezt a leletet?
  2. Melyik ókori birodalom fővárosa volt az a település, ahol ezt a szárnyasbikát megtalálták?
  3. Milyen mitológiai lényeket ismersz még, amelyek ehhez hasonlóan félig ember, félig állat alakúak?
  4. Hány lába van ennek a bikának?

3. kép

Istár-kapu.
  1. Mezopotámia melyik városához köthető az Istár kapu?
  2. Melyik istenség templomához vezető úton állt ez a kapu?
  3. Hány ilyen kapun át lehetett eljutni a főistenhez?
  4. Ma melyik országban őrzik?
  5. Melyik kultúra történetéhez kapcsolódik az Oroszlános kapu?

4. kép

  1. Melyik uralkodó törvényoszlopát ábrázolja a kép?
  2. Az oszlop tetején látható alakok kiket szimbolizálnak?
  3. Milyen, a jogtörténet szempontjából fontos elvet tartalmaz az oszlopon olvasható szöveg?
  4. Milyen írással készült a szöveg?
  5. Milyen anyagból készült az oszlop?
  6. Ma melyik múzeumban található az eredeti?

Irodalom

  • J. Klima: Mezopotámia, Gondolat Kiadó, 1983.
  • M. Roaf: A mezopotámiai világatlasza, Helikon - Magyar Könyvklub, 1998.
  • Klengel-Brandt: Utazás az ókori Babilónba, Corvina, 1973.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek