A bankok kialakulása, a papírpénz létrejötte
2004/08/20 15:04
3760 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Korábban az aranyérmék, aranyrudak szállítása nem volt veszélytelen, ezért a pénzt a kereskedők pénzváltóknál helyezték el, akik erről elismervényt állítottak ki. Ezek az intézmények számítanak a bankok elődjeinek.

Eleinte a pénzváltók csak az értékek megőrzésével foglalkoztak, a kereskedők csak olyan letéteket helyeztek el náluk, amelyek esetében darabra ugyanazt a pénzérmét, aranyrudat kapták vissza. Később azonban már megjelentek az olyan letéti ügyletek is, ahol értékben ugyan megegyezőt, de nem ugyanazokat a darabokat adták vissza a letéti idő lejártakor. Ezek a műveletek már lehetővé tették, hogy a pénzváltók a náluk lévő pénz egy részét kihitelezzék - ügyelve természetesen arra, hogy megőrizzék folyamatos fizetőképességüket. Így az idő előrehaladtával a pénzváltók tevékenysége az értékek megőrzésén, a különböző területek, birodalmak pénzeinek beváltásán túl már a hitelezésre is kiterjedt. Kialakultak a bankok. Azok az elismervények, amelyeket a letétbe helyezett pénzekért a kereskedők a bankároktól kaptak, pénzhelyettesítő fizetőeszközként funkcionáltak. Mivel ezek a pénzhelyettesítők sokkal jobban kezelhetőek voltak az aranypénznél, ezért idővel ki is váltották azt.

Hasonló papír volt a váltó, amelyet akkor állítottak ki, ha a vevő nem tudott rögtön az áruért pénzzel fizetni. A váltó tulajdonképpen egy határozott időn belüli fizetésre szóló írásbeli ígéret. A bankok tevékenységi körébe beletartozott, hogy a váltókat vagy készpénzre, vagy az általuk kiállított váltóra cserélték be. Ez utóbbiakból alakult ki a bankjegy. A papírpénzek általános elfogadásához azonban az kellett, hogy a pénz kibocsátásában az állam is valamiféle szerepet vállaljon, hiszen a papírpénz elfogadóinak ez jelentett garanciát arra, hogy papírpénzüket tényleg bármikor átválthatják az elismervényen feltüntetett mennyiségű aranyra. Az egyes nemzetgazdaságokat irányító kormányok ezért törvényes fizetőeszközzé nyilvánították a bankjegyeket: kötelező lett a bankjegyek elfogadása, kibocsátásukat különböző szabályokhoz kötötték, valamint megalapították saját (központi) bankjukat, amely az adott gazdaság területén működő sok különálló bank tevékenységét volt hivatott összefogni.

A legtöbb országra mai is ez az - úgy nevezett kétszintű - bankrendszer a jellemző. A mai, modern pénznek kétféle megjelenési formája van: az egyik a korábban már említett bankjegy vagy papírpénz - ezt nevezzük készpénznek -, a másik a bankszámlapénz. Ez utóbbi a bankkal szembeni látra szóló követelést jelent, a bankszámlapénz tehát bármikor készpénzre váltható. A kisebb összegű fizetések megkönnyítésére a bankok pénzérméket is kibocsátanak. A mai bankjegyek természetesen már nem válthatóak be aranyra, de ez nem jelenti azt, hogy fedezet nélküliek lennének. A mai magyar bankrendszer 1987 óta kétszintű. Míg felső szintjét a központi bank (Magyar Nemzeti Bank) egyedül, addig az alsó szintjét sokféle pénzintézet együttesen alkotja. Bankrendszerünkben működnek különböző kereskedelmi bankok, befektetési bankok, takarékpénztárak és más egyéb pénzintézetek. A központi bank fontosabb tevékenységei közé tartozik a pénzkibocsátás, a gazdaságban forgó pénzmennyiség szabályozása, más pénzintéz

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek