A bankok kialakulása, a papírpénz létrejötte
2004/08/20 15:04
4222 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Korábban az aranyérmék, aranyrudak szállítása nem volt veszélytelen, ezért a pénzt a kereskedők pénzváltóknál helyezték el, akik erről elismervényt állítottak ki. Ezek az intézmények számítanak a bankok elődjeinek.

Eleinte a pénzváltók csak az értékek megőrzésével foglalkoztak, a kereskedők csak olyan letéteket helyeztek el náluk, amelyek esetében darabra ugyanazt a pénzérmét, aranyrudat kapták vissza. Később azonban már megjelentek az olyan letéti ügyletek is, ahol értékben ugyan megegyezőt, de nem ugyanazokat a darabokat adták vissza a letéti idő lejártakor. Ezek a műveletek már lehetővé tették, hogy a pénzváltók a náluk lévő pénz egy részét kihitelezzék - ügyelve természetesen arra, hogy megőrizzék folyamatos fizetőképességüket. Így az idő előrehaladtával a pénzváltók tevékenysége az értékek megőrzésén, a különböző területek, birodalmak pénzeinek beváltásán túl már a hitelezésre is kiterjedt. Kialakultak a bankok. Azok az elismervények, amelyeket a letétbe helyezett pénzekért a kereskedők a bankároktól kaptak, pénzhelyettesítő fizetőeszközként funkcionáltak. Mivel ezek a pénzhelyettesítők sokkal jobban kezelhetőek voltak az aranypénznél, ezért idővel ki is váltották azt.

Hasonló papír volt a váltó, amelyet akkor állítottak ki, ha a vevő nem tudott rögtön az áruért pénzzel fizetni. A váltó tulajdonképpen egy határozott időn belüli fizetésre szóló írásbeli ígéret. A bankok tevékenységi körébe beletartozott, hogy a váltókat vagy készpénzre, vagy az általuk kiállított váltóra cserélték be. Ez utóbbiakból alakult ki a bankjegy. A papírpénzek általános elfogadásához azonban az kellett, hogy a pénz kibocsátásában az állam is valamiféle szerepet vállaljon, hiszen a papírpénz elfogadóinak ez jelentett garanciát arra, hogy papírpénzüket tényleg bármikor átválthatják az elismervényen feltüntetett mennyiségű aranyra. Az egyes nemzetgazdaságokat irányító kormányok ezért törvényes fizetőeszközzé nyilvánították a bankjegyeket: kötelező lett a bankjegyek elfogadása, kibocsátásukat különböző szabályokhoz kötötték, valamint megalapították saját (központi) bankjukat, amely az adott gazdaság területén működő sok különálló bank tevékenységét volt hivatott összefogni.

A legtöbb országra mai is ez az - úgy nevezett kétszintű - bankrendszer a jellemző. A mai, modern pénznek kétféle megjelenési formája van: az egyik a korábban már említett bankjegy vagy papírpénz - ezt nevezzük készpénznek -, a másik a bankszámlapénz. Ez utóbbi a bankkal szembeni látra szóló követelést jelent, a bankszámlapénz tehát bármikor készpénzre váltható. A kisebb összegű fizetések megkönnyítésére a bankok pénzérméket is kibocsátanak. A mai bankjegyek természetesen már nem válthatóak be aranyra, de ez nem jelenti azt, hogy fedezet nélküliek lennének. A mai magyar bankrendszer 1987 óta kétszintű. Míg felső szintjét a központi bank (Magyar Nemzeti Bank) egyedül, addig az alsó szintjét sokféle pénzintézet együttesen alkotja. Bankrendszerünkben működnek különböző kereskedelmi bankok, befektetési bankok, takarékpénztárak és más egyéb pénzintézetek. A központi bank fontosabb tevékenységei közé tartozik a pénzkibocsátás, a gazdaságban forgó pénzmennyiség szabályozása, más pénzintéz

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek