A Beagle útja a Föld körül
Nádori Gergely
2007/09/30 11:52
2347 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Kevés olyan jelentőségű utazás van a tudományok történetében, mint a Beagle vitorlás Föld körüli útja 1832 és 1836 között. A hajó természettudósa Charles Darwin ugyanis ezen az úton kezdte el megfogalmazni az evolúció elméletét. A cikkünkben végigkövetheted a térképen az utazást.

1831. december 27-én indul útnak a tízágyús HMS Beagle, hogy pontosítsa a Dél-Amerika partjairól készült térképeket és kronometriai méréseket végezzen a Föld körül. 1832. január 6-án kötnek ki először a Zöldfoki-szigeteken. Darwin itt elsősorban a sziget geológiáját és éghajlatát tanulmányozza. Február 29-én kötnek i először Dél-Amerikában. Darwin itt a trópusi élővilágot tanulmányozhatja. Dél-Amerika keleti partjainál csaknem két évet töltenek el. Ezalatt Darwin sok utazást tesz a szárazföld belsejébe is. Megismerkedik a terület élővilágával és több mára már kihalt óriás emlős csontvázát is megtalálja. Eltöpreng azon, hogy mitől csökkent így le a kontinens "teremtő ereje". A Falkland-szigeteken és a Tűzföldön többször is jár a Beagle. Darwin itt gyűjti be az első kacsakagylókat, amiknek a tanulmányozásával később majd tíz évet tölt el. A Falkland-szigeteken értékes megfigyeléseket etsz a betelepített fajok elterjedésére vonatkozóan, a Tűzföldön a bennszülöttek kultúrájának kialakulásáról töpreng. A kontinens nyugati partján egy évig időzik a Beagle. Ezalatt Darwin sokat utazik, átkel a Kordillerákon, megfigyeli az övezetességet. Az utazások során közvetlen közelről tapasztal meg egy vulkánkitörést és egy földrengést is, aminek kapcsán elgondolkodik a földkéreg változékonyságáról. 1835. szeprember 15-én érkeznek az út egyik (Darwin számára) legfontosabb állomására, a Galápagos szigetekre. Darwin itt megállapítja, hogy számos (főként madár) faj, a kontinensről ideszármazott fajokból alakulhatott ki a szigeteken. 1836 január 12-én érkezik a Beagle Ausztráliába. Darwint itt elsősorban az egészen különleges állatvilág nyűgözi le, különösen elcsodálkozik a kacsacsőrű emlősön és azon töpreng, hogyan jöhetett létre. Dél-Afrikában a fokvéárosi obszervatórium vezetőjével beszélget sokat Darwin tapasztalatairól. Elsőként neki fejti ki a fajok változásával kacsolatos sejtéseit. 1836 április 1-én a Beagle megáll a Kókusz-szigeteknek nevezett atollnál. Darwin itt is gyűjt kacsakagylókat és megfigyeli milyen élőlények és miként telepítették be a szigeteket. 1836. október 2-án a Beagle befut Falmouth kikötőjébe, két nappal később Darwin már a családjéának meséli utazása történetét. A Beagle Tűzföldön (Conrad Martens festménye) Darwin hazaérkezve nekilátott a gyűjtött anyag feldolgozásának, akkor még nem is sejthette, hogy ez tizenöt éven át ad munkát neki. 1839-ben jelentette meg az útról szóló népszerű beszámolóját (Egy természettudós utazása a Föld körül), ami jelentős anyagi sikert is hozott számára.

  • A könyvből vett idézeteket Fülöp Zsigmond fordításában közöltük.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek