A boldog geológus
Nádori Gergely
2007/12/27 17:33
1691 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Talán kevesen tudják, hogy a szentté avatásra várakozó boldogok között egy jeles dán geológus Nicolaus Steno is megtalálható. A földtudományokat alapvetően meghatározó munkásságát mutatjuk be dióhéjban.

Nicolaus Steno (eredeti nevén Nicholan Stensen, latinusan Stenosius) 1638-ban született Koppenhágában. A tehetséges fiatalt eredetileg az orvoslás és az abban a korban szárnyait bontogatni kezdő anatómia tudománya érdekelte. Németalföldre ment tanulni, itt sokat boncolt, többek között ő azonosította a fültőmirigy kivezető nyílásait, melyeket ma is Stensen-vezetéknek neveznek. Hiába ért el azonban nagyszerű eredményeket, a tanári meghívás a dán egyetemre, amire számított, elmaradt, így aztán elfogadta a toszkán nagyherceg gáláns állásajénlatát és Firenzébe utazott. Kezdetben itt is az emberi szervezet felépítését tanulmányozta.

A fordulat 1666-ban következett be, mikor a herceg halászai Livorno közelébenegy hatalmas cápát fogtak ki. A herceg a kiváló anatómusnak küldte a fejet, hogy tanulmányozza. Steno a következő évben adta ki a vizsgálat eredményeit és ebben megjegyzi, hogy az állat fogai nagyban hasonlítanak azokra a különleges kövekre, amiket a korabeli geológusok glossopetra (nyelv-kő) néven illettek. Több elmélet is volt arra nézve, hogy miként kerülhetek ezek a furcsa alakú dolgok a kőzetekbe, de Steno másokkal együtt amellett érvelt, hogy ezek valaha élt cápák fogainak a maradványai.

Ugyanabban az évben, mikor megjelent tanulmánya a cápáról, hosszas vívódás után, áttért a katolikus hitre. Pár hónappal később érkezett meg hozzá a meghívás a dán királytól, ami magas fizetést és állást kínált neki Koppenhágában, de katolikusként azt már nem tölthette be. Így Toszkánában maradt, ahol tovább tanulmányozta a kőzeteket. Elsősorban a kőzeteken belüli zárványok, különleges formák izgatták, 1669-ben meg is jelent a korra jellemzően kissé cirkalmas címet viselő Előzetes tanulmány a szilárd anyagokba zárt szilárd testekbe természetes úton zárt szilárd testekről.

Ebben a műben fektette le azokat a megfigyeléseit és törvényeit, melyeket ma is a geológia alapjainak tartanak. Megfigyelte, hogy a különféle kőzetek rétegekben helyezkednek el és arra következtetett, hogy a mélyebben fekvő rétegek az idősebbek. Ez az úgy nevezett települési törvény. Megállapította, hogy a jelenleg nem vízszintes rétegek is eredetileg vízszintesek voltak.  kimondta, hogy a rétegek a Föld felszínén folyamatosak, hacsak valéamely más szilárd test útjukat nem állta, valamint azt, hogy azon testek, amik keresztülhaladnak egy rétegen a réteg létrejötte után kerültek oda. Az alábbi animáció mutatja mindennek a magyarázatát:

A képre kattintva indul az animáció

Steno felfedezésének jelentősége, hogy lehetővé tette a relatív kormeghatározást, hiszen a rétegek elhelyezkedése alapján beoszthatók a korszakok. Azt is kimondta, hogy a kövületek valah élt élőlények maradványai, melyeknél az anyag szerkezete megváltozott, míg alakja nem.

A rétegtanon túl a kristálytanban is korszakalkotó felfedezéseket tett, abban a tudományban is gyakran emlegetik Steno (egy másik) törvényét.

mindeközben figyelme a természettudományoktól egyre inkább a teológia felé fordult. 1675-ben szentelték pappá, két évvel később püspökké. A pápa az északnémet területek térítését bízta rá. Példás életet élt, valóban minden vagyonát szétosztotta a szegények között, 1686-ban halt meg Schwerinben.

1982-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek